Erősödő orosz katonai jelenlét Kelet-Ukrajnában

Új szakaszába lépett a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus azáltal, hogy az utóbbi napokban egyre jelentősebb orosz katonai erők kapcsolódnak be a harcokba a szakadárok oldalán.

Az ukrán katonák pánikszerű visszavonulásáról adott hírt múlt csütörtökön a The New York Times (NYT) amerikai napilap Kelet-Ukrajna déli részéről, ahol Oroszország új frontot nyitott.Kijevben szintén arról adtak hírt, hogy Oroszországból ismét katonák hatoltak be Ukrajna területére, ráadásul Donyeck megyének azon a déli határszakaszán, amelyet eddig az ukrán fegyveres erők tartottak ellenőrzésük alatt.

Moszkva tagadta a katonai mozgásokat, miközben korábban jelezte: nem tűri el az Ukrajna többségében oroszok lakta keleti részén zajló felkelés leverését, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök számára hazájában jelentős politikai kudarccal érne fel – vélekedett a NYT.

Oroszország nyilvánvalóan igyekszik a szakadárok javára visszabillenteni a mérleg nyelvét – mondta az újságnak egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő. Az amerikai lap szerint nem sokkal az ukrán válság megoldását célzó minszki találkozó után az orosz katonai mozgások miatt szertefoszlik az a remény, hogy a szemben álló felek közelebb kerültek az öt hónapja tartó konfliktus beszüntetéséhez.

Nyugati és ukrán tisztségviselők szerint Oroszország lehetséges célja egy tengeri kijárat megszerzése abban a törekvésében, hogy létrehozzon egy szeparatista enklávét Kelet-Ukrajnában. Néhány nyugati tisztségviselő attól tart, hogy a lépés annak az átfogóbb orosz stratégiának a része, amelynek célja egy Krímhez kapcsolódó terület kihasítása.

Petro Porosenko ukrán államfő múlt csütörtökön megerősítette, hogy orosz csapatok hatoltak be Ukrajnába. Az államfő a további teendők kidolgozása érdekében összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot. Kijev emellett kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, és az európai partnerországokhoz fordult az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívása érdekében.

Egy név nélkül nyilatkozó magas rangú NATO-tisztviselő úgy vélte, ezer fölé tehető az Ukrajna területén bevetett orosz katonák száma. Olekszandr Zaharcsenko, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNR) „miniszterelnöke” ugyanakkor elismerte, hogy három-négyezer oroszországi önkéntes harcol a Moszkva-barát szakadár fegyveresek oldalán. Valentyina Melnyikova, az orosz katonaanyák szövetségének elnöke viszont azt mondta a Dozsgy orosz tévének nyilatkozva, hogy körülbelül 15 ezer orosz katona harcol Kelet-Ukrajnában, és egyeseket közülük akaratuk ellenére küldtek a frontra. Nemcsak szerződéses katonákról van szó, hanem sorkatonákról is – mondta Melnyikova, aki szerint nem tudni, hogy közülük hánynak van katonaigazolványa, mennyien kerültek oda úgy, hogy felbontották velük a szerződést, vagy éppen határidő nélküli szabadságukat töltik. Melnyikova szerint a halottak száma sem ismert.

Péntekre az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol közelébe értek az orosz harckocsik, ahol újabb hídfőállást építettek ki. Az ukrán fegyveresek védelmi vonalat építettek ki a város körül, s az elmúlt napokban több orosz támadást visszavertek.

Heves harcok folytak Luhanszk városánál, valamint a Donyeck melletti Ilovajszknál is. Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt csütörtökön este felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat. Péntek reggel Olekszandr Zaharcsenko, a DNR „miniszterelnöke” közölte, hogy készek Putyin kérésének eleget tenni. Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője azonban kijelentette, hogy a szakadárok semmiféle humanitárius folyosót nem nyitottak Ilovajszknál.

A bekerített alakulatoknak végül a hét végén sikerült kijutniuk az ilovajszki katlanból, de az ukrán fegyveres erők az elmúlt napokban Ilovajszk mellett számos további települést is kénytelenek voltak feladni a túlerővel szemben azok közül, melyeket az elmúlt néhány hétben foglaltak vissza a szeparatistáktól. A jelentésekből ítélve a túlerőt nem egy esetben a harcokba bekapcsolódó orosz katonák és fegyvereik biztosították az ellentámadásba lendülő szakadároknak.

Hétfőn konkrét eredmény nélkül ért véget Minszkben az ukrajnai konfliktus békés lezárásának módjait kereső nemzetközi összekötő csoport ülése. A fehérorosz kormány rezidenciáján zajló tárgyalásokon Ukrajnát Leonyid Kucsma volt elnök, Oroszországot Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) a soros elnökségét ellátó Svájc diplomatája, Heidi Tagliavini, a kelet-ukrajnai szakadárokat pedig Andrij Purgin, a DNR miniszterelnök-helyettese, illetve Olekszij Karjakin, a „Luhanszki Népköztársaság” parlamenti elnöke képviselte.

Purgin úgy fogalmazott, hogy kijevi részről „nagyobb lélegzetű” javaslatok érkeztek, de ezekről nem közölt részleteket. Ily módon csak a szakadárok indítványai ismertek, amelyeket még az ülés kezdete előtt közzétettek. Ezek között szerepel, hogy ismerjék el a két szakadár terület különleges státusát, az ukrán hadsereg vessen véget az ellenük folytatott hadműveletnek, tartsanak szabad választásokat, ismerjék el az orosz nyelv hivatalos státusát, részesítsék feltétel nélkül amnesztiában a felkelés részvevőit és az összes politikai foglyot, fegyveres egységeik kapjanak különleges státust.

Az ITAR-TASZSZ hírügynökség úgy idézte Purgint, mint aki pozitív módon értékeli a hétfői találkozót. A donyecki szakadár vezető szerint megegyezés született arról, hogy a továbbiakban Ukrajnát nem csupán egy „nyugdíjas magánember” fogja képviselni Leonyid Kucsma személyében, hanem egy olyan ember is, aki benne van a mai ukrán államapparátusban, s aki valódi felhatalmazással rendelkezik a mai ukrán vezetés részéről. Purgin szerint ez azt jelenti, hogy a nemzetközi összekötő csoport ülése a továbbiakban „hivatalos jelleget ölt”.

A BBC orosz nyelvű hírportálja azonban tudni véli, a szeparatisták a hétfői ülésre vitt dokumentumukban a konfliktus kitörése óta először jelezték készségüket, hogy az általuk ellenőrzött területek Ukrajnán belül maradhatnának, ha ezek a területek megkapnák a „különleges státust”. „Abban az esetben, ha meglennének az említett törvényi garanciák – és az EU, valamint Oroszország is kezességet vállalna értük –, a népköztársaságok a maguk részéről szavatolnák, hogy minden erőfeszítésükkel elősegítsék a béke fenntartását, Ukrajna területe és az egész orosz–ukrán civilizációs tér gazdasági, kulturális és politikai egységének a megőrzését” – idéz a dokumentumból a BBC.

Az RNBO szóvivőjének múlt pénteki közlése szerint a „terrorellenes hadművelet” kezdete, április közepe óta összesen 789 ukrán katona vesztette életét. Az ENSZ adatai alapján ez idő alatt összesen 2593-an vesztették életüket a Donyec-medencében. A Donyeck megyében lezuhant malajziai utasszállító áldozatait is beleszámolva ez a szám már megközelíti a háromezret.

(MTI/unian.ua/korrespondent.net/hk)