„A tudás fegyver”
A Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskola bejárati lépcsőjén az idei szeptember 1-jei reggelen is bájos kis elsősök sorakoztak fel, várva, hogy számukra is megszólaljon az első csengő, és kezdetét vegye az az évtized, mely meghatározó jelentőséggel bír minden ember életében, az az évtized, melyben az óvodából épphogy kikerült apróságok érett elméjű fiatalemberekké vagy ifjú hölgyekké válnak, akik kiröppenve a családi fészkekből, a kihívásokra felkészülten kezdik meg önálló életüket.
A tanévnyitó kezdetén Sőtér Géza iskolaigazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük Barta Józsefet, a KMKSZ alelnökét, Mecséry Károly helybeli református lelkipásztort és Illés Katalint, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnökét. Majd kifejtette: az iskolakezdés megváltoztatja a családok életét, különösen ott, ahol most kezdi meg az első osztályt szemünk fénye, a gyermek. A tanévkezdés az ő számukra a legizgalmasabb, most a tanító és a szülők figyelme egyaránt rájuk irányul. Az igazgató leszögezte: ahhoz, hogy a most kezdődő tanév sikeres legyen, szükséges, hogy az iskola tantestülete áldozatosan végezze munkáját, a tanulók – követve a pedagógusok útmutatását – folyamatosan és rendesen tanuljanak, tisztességesen viselkedjenek, a szülők működjenek együtt az iskolával, állandó kapcsolatot tartsanak a pedagógusokkal, az iskola vezetősége pedig tartsa kézben a tanintézet irányítását.
A szülőkhöz fordulva Sőtér Géza kijelentette: „Hiszek abban, hogy mindenki teszi a dolgát. Ennek pedig egy célja van, kedves szülők: gyermekeink, az önök gyermekeinek a jövője, a sikerük, a boldogságuk. Önök otthon, míg mi az iskolában dolgozunk a közös célért: gyermekeinkért.” Arra kérte a szülőket, hogy osszák meg az iskolával, az oktatással kapcsolatos véleményüket, tapasztalataikat a tanárokkal. Mint kifejtette: bízik abban, hogy a szülők és a pedagógusok egyet akarva, egymást segítve, az új tanévben is meg tudják valósítani elképzeléseiket. Ezt követően az igazgató köszöntötte a gyermekeket, köztük a tizenhét elsőst, akiket ünnepélyesen az iskola diákjaivá fogadott. Végezetül pedig megnyitottá nyilvánította a 2014/2015-ös tanévet.
Barta József felszólalásában emlékeztetett arra, hogy 75 évvel ezelőtt ezen a napon, 1939. szeptember 1-jén robbant ki a II. világháború, melyhez a száz évvel ezelőtt kezdetét vett I. világháborút lezáró igazságtalan békeszerződés vezette el az emberiséget. S e szomorú évfordulóknál is szomorúbb, hogy mi itt és most háborús helyzetben élünk, tőlünk is visznek el férfiakat a kelet-ukrajnai háborús övezetbe, s hozzánk is érkeznek onnan menekültek. A KMKSZ – a magyar nemzeti kormány támogatását bírva – azon fáradozik, hogy a kárpátaljai magyarság túlélje ezeket a nehéz időket, és lehetőleg megerősödve kerüljön ki belőlük. Hisz’ tudjuk: teher alatt nő a pálma. Nagyon nehéz, de történelmi időket élünk, amikor össze kell fognunk, és harcolnunk kell – de nem gépfegyverekkel. Mi békeszerető emberek vagyunk. Ám a tudás is fegyver, változó világunkban az oktatásnak jó irányba kell változnia – mondta a KMKSZ alelnöke, s a diákokhoz fordulva arra kérte őket, hogy jól szereljék fel magukat a tudás fegyverével.
Mecséry Károly tiszteletes a Bibliát, konkrétan a Példabeszédek könyvét idézve kifejtette, hogy a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme. Mint mondta, akkor érjük el céljainkat, ha azokat összhangba hozzuk Isten céljaival. Sáfárkodjunk hát bölcsen tálentumainkkal.
Illés Katalin örömének adott hangot annak kapcsán, hogy tizenhét elsős kezdi meg most a tanulást, méghozzá egy olyan iskolában, ahol anyanyelvén sajátíthatja el a tudományok alapjait. Szavai után pedig átnyújtotta az első osztályosoknak a KMKSZ és a KMPSZ ajándékait.
A tanévnyitó alkalmából az iskola tanulói megkoszorúzták Móricz Zsigmondnak az oktatási intézmény falán elhelyezett emléktábláját. Az ünnepséget színesítette Juhász Gyula Móricz Zsigmondnak, Tóth Árpád Köszöntő, illetve Reményik Sándor Templom és iskola c. versének az elszavalása, valamint az elsősök műsora. Végezetül pedig a 11. osztály diákjai kézen fogva osztálytermükbe vezették legkisebb, újdonsült iskolatársaikat, az elsősöket.
Lajos Mihály