Szerelmesek, epilepsziások

2015. február 10., 18:20 , 735. szám

Február 14-ét a legtöbben valószínűleg csak a szerelmesek napja, Valentin-nap kapcsán ismerik. E jeles dátum azonban korántsem csak a szerelmeseké, s legfőképpen nem róluk, hanem védőszentjükről, Szent Bálintról szól e nap.

Szent Bálint, pontosabban Szent Valentinus az ókori Róma egyik keresztény mártírja, akit a szerelmeseken túl a lelkibetegek és az epilepsziától szenvedők védőszentjeként is nyilvántartunk. Neve a latin valens szóból, illetve a valorem tenens kifejezésből ered, amelyek jelentése ’erősnek lenni, erővel bírni’ (állhatatosnak lenni a szentségben), vagy ’erős újonc’ – ez utóbbi Krisztus katonájára utal. A jó katona erős és nem hátrál meg a harcban, ahogy Bálint sem hátrált meg a vértanúság elől, amelyet a bálványimádással szembeni, a hithez és Istenhez való hűség által kísért tevékenység jellemzett.
Bálint püspök a legenda szerint keresztény szokás szerint eskette meg a szerelmeseket. A katonáknak a császári parancs szerint nem volt szabad házasságot kötniük, Bálint azonban nem engedelmeskedett e rendeletnek, s a katonákat is megeskette párjukkal.
Hogy mi igaz az egyes legendák azon részéből, miszerint Bálint kertje virágaival ajándékozta meg a friss házasokat, nem tudhatjuk, mindenesetre sokan úgy vélik, ebben gyökerezhet a Valentin-napi virágos kedveskedés is.
A hozzá köthető (egyik) legenda szerint Claudius császár magához hívatta, s megkérdezte tőle, miért nem hisz az ő isteneikben hiú babonája (vagyis keresztény vallása) helyett. Bálint úgy nyilatkozott, hogy ezek az istenek telve vannak tisztátalansággal, az viszont, aki Krisztusban, Isten egyszülött fiában hisz, üdvösséget nyer, s ha az uralkodó hisz benne, állama gyarapodni fog, s minden ellenségén felülkerekedik. A rómaiak azonban nem akarták elhagyni a hitet, amelyet gyermekkoruktól vallottak, s Bálintot egy parancsnok őrizetére bízták. A rab a világ világosságaként emlegette Krisztust. Mivel a parancsnok lánya vak volt, azt mondta Bálintnak, megteszi, amit csak kíván, ha „megvilágosítja” a lányt. Bálint pedig az ima erejével meg is tette azt.
A császár végül keresztény hite miatt lefejeztette – méghozzá február 14-én.  
496-ban I. Gelasius pápa rendelte el február 14-re emlékünnepét, amely 1969-ig szerepelt is a római katolikus naptárban. Akkor azonban kivették a külön napon ünnepelt szentek közül.
Szent Bálint a XIV. században vált a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé Angliában és Franciaországban.
A III. századból két Valentinus nevű keresztény mártír ismert. Személyük, a hozzájuk kapcsolódó történetek, hiedelmek, szokások szinte teljesen összekeveredtek, így az „igazi” Valentin pontos személye, születésének, illetve halálának helye és ideje nem ismeretes.
Ma már világszerte február 14-ét tartják a szerelmesek napjának. Valentinusból angolul Valentine, magyarul pedig az angol elnevezés közvetlen átvétele után Valentin-nap lett, Bálint-napként csak nagyon kevesen emlegetik.
1997 óta Bálint az epilepsziások védőszentje is, amelyet különböző programok szervezésével minden évben méltatnak is az érintettek.

em