Petőcz András: Imádság Párizsban

2015. május 6., 10:01 , 747. szám

Somlyó Zoltánnak

Ismét engem vár a rue du Chat Qui Peche,
örökké azt kérem, Istenem, vezess,
ne legyen bennem indulat,
amin az ellenem mulat.

Párizs hajnalban levetkezik,
hűvös habokba merítkezik,
leányok dalolnak utcahosszan:
volt úgy, hogy én is daloltam.

Mennyire gyönyörű ilyenkor a város!,
tavaszi-hajnali-tántorgásos,
korán van még, tán csak három óra,
Istenem, vezess a jóra.

A Szajna-parton lépegetek éppen,
megszédülök a járdaszegélyen,
a szürke kövek békevirágok,
bókolnak, ahogy botorkálok.

És béke köröttem a hajnali ég,
azt kérdem, Istenem, szeretsz-e még,
megversz-e, Isten, hogyha rossz vagyok,
ha tékozlom a napot.

Ha megversz is, Isten, reám te vigyázol,
messze jövendőben mindenik meggyászol,
elbújtat majd engem a rue du Chat Qui Peche,
ha az elmúlás keres.

 

Petőcz András (1959) a kortárs magyar irodalom több tucat kötettel és számos díjjal kitűntetett alkotója. Sokágú költészetének klasszikus vonalát bővíti az itt olvasható Imádság Párizsban című költemény, melyet Somlyó Zoltánnak, egyik mesterének és barátjának ajánlott a szerző.
A francia főváros kapcsán megszólaló „imádság” egy klasszikus, letisztult formában megszólaló költemény. Négysoros szakaszait páros rímek díszítik, és gondolatvezetésében nincs semmi szokatlan, erőltetett vagy mondvacsinált. Ezt a természetességet legfeljebb a Chat Qui Pech nevű utca, azaz a „rue du Chat Qui Peche” kétszeri előfordulása nehezítheti, különösen, ha valaki nem annyira jártas a francia kiejtésben. Mert egyébként ez az utcanév az első versszakban a „vezess” szóval, az utolsóban pedig a „keres”-sel kitűnő rímpárt alkot. (Egyébként a rue de Chat Qui Peche azt jelenti, hogy A halászó macska utcája, ami pedig Földes Jolán híres regényének címe.)
A költeményt melankolikus nyugodtság járja át. Ugyanakkor emelkedett is a hangvétel. De aligha lenne képes bárki szétválasztani, hogy a költemény nyugodtságát és emelkedett hangvételét a megidézett hajnali időszak, a párizsi „három óra” adja-e, vagy az „imádság”, az Istenhez való odafordulás…

Peckófer János