„A Kárpát-haza jövője” – konferencia Kecskeméten
Május 8-án a Nemzetstratégiai Kutatóintézet(NSKI) Kecskemét megyei jogú város önkormányzatával és a Kecskeméti Főiskolával közösen konferenciát rendezett A Kárpát-haza jövője címmel a helyi főiskola épületében. Az eseményre közel 250 résztvevő érkezett. Kárpátalját egy 34 fős csapat képviselte különböző intézményektől, civil és egyházi szervezetektől.
Az egész nap zajló rendezvényen 21 értekezés hangzott el, amelyek a gazdasági, társadalmi, művelődési élet legkülönbözőbb területeit érintették. Az esemény fővédnöke Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet küldetése a nemzet integrációját szolgáló új, XXI. századi megoldások kidolgozása és ezek rendszerbe foglalása. Ennek érdekében megalakulása óta építi ki a Kárpát-haza fejlesztési hálózatot, melybe eddig határon innen és túl közel 384 szakértő és 113 szervezet regisztrálta magát.
A Kutatóintézet munkája korántsem mondható egyszerűnek. A két év alatt számos harcot kellett megvívnia annak érdekében, hogy megfelelő támogatottsága legyen. A mostani konferencián közel 10 államtitkár tartott előadást, ami arról is tanúskodik, hogy a kormányzás pozitívan viszonyul a nemzetegyesítési törekvéshez.
A konferenciát Hegmanné Nemes Sára, a Kecskeméti Főiskola kancellárja nyitotta meg. Ezt követően Szász Jenő, az NSKI elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki elmondta: a jelenlegi kormányzat nemcsak vállalja, de viseli is a felelősséget a külhoni magyarokért, erre utal az is, hogy az elmúlt négy esztendő első (2010-es) törvénye a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló (XLV.) volt. Szembesülnünk kell azzal, hogy jelenleg – 25 évvel a rendszerváltozások után – a Kárpát-medencében nem 15, hanem 12,5 millió magyar él, s Kárpát-medencei viszonylatban el kell gondolkodnunk azon, hogy lehet-e az a tizenkét és félmillió ember a legnagyobb nemzeti közösség mozdonya.”
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a nemzetegyesítési irányelvek költségvetési vonzatairól beszélt. Megnyugtatta a jelenlévőket, hogy lesz pénz, anyagi támogatás a fejlesztési programokra. Annál is inkább biztos ez, mondta, mert a teljes költségvetésnek mintegy 1 százalékát teszik ki ezek a programok, 45 milliárd forintot, ami százalékos arányban ugyan kevésnek tűnhet, de az eddigi gyakorlatot ismerve jelentős összeg. A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, Hidvégi Balázs a Kárpát-medence egységes gazdasági térként való értelmezésekor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi fogalomhasználat is alátámasztja, mennyire egységben gondolkodik a kormányzat ebben a kérdésben. „Most már nem azt mondjuk, hogy határon túli magyarok, hanem azt, hogy külhoni magyarok – ezzel is érzékeltetni szeretnénk, hogy minket nem választanak el semmiféle határok.”
Tudástranszfer és információs akciók, szakmai továbbképzések, bemutató üzemek tapasztalataihoz való hozzáférés, tájékoztatási szolgáltatások sokrétűbbé tétele, szakmai látogatások és cserekapcsolatok, szaktanácsadás és tanácsadók képzése folytán tud és akar a külhoni magyarság segítségére lenni a magyar kormányzat – emelte ki beszédében Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára, Szakáli István Lóránd elmondta, hogy jövő héten a kormány elé kerül a módosított hungarikumtörvény tervezete, amelynek célja számba venni azokat az értékeket, amelyek az illető közösség számára fontosak.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár fontosnak nevezte a határon túli iskolák ellátását taneszközzel, tankönyvvel, valamint a pedagógusok továbbképzését.
Az egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor kiemelte: a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek jelenleg is kapnak ellátást, „különböző technikákkal a magyar orvosok ezt többé-kevésbé megoldják”. Ezt az ellátást valamilyen módon legalizálni kellene, ehhez azonban kormányközi megállapodásokat kell kötni – tette hozzá. Mint mondta, a Kárpát-medencei egészségügyi hálózat a magyar kormány számára nyitott kapu.
„A Kárpát-haza szélesebb tere a magyar életnek. A közös célok megvalósítását egységesen meg kell tudni szervezni. Készen állunk arra, hogy a nagy és közös fejlesztési célok érdekében tudásunkat és erőforrásainkat Kárpát-medencei szintű nemzetegyesítés szolgálatába állítsuk” – hangsúlyozta Molnár György, az NSKI igazgatója záró előadásában.
Előadásokat tartottak még: Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára, Gaál József, Kecskemét megyei jogú város alpolgármestere, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Ekkehard Philipp, a Mercedes–Benz Manufacturing Hungary Kft. pénzügyi és controllingvezetője, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár, Balogh Csaba Sándor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Joó István, a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.
Váradi Enikő
