Magyar többségű járást szeretnének a polgármesterek

A Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulásanak közgyűlése

2015. május 23-án tartotta közgyűlését a vidékünk magyarlakta településeinek polgármestereit tömörítő, januárban újjáalakult Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT). Beregszászban, a Rákóczi-főiskolán megtartott fórum legfontosabb témája a tervezett közigazgatási reform és az anyaországi önkormányzati támogatások kérdése volt.

A megjelenteket és a közgyűlés vendégeit Pályi Béla, a KHÖT ügyvezető igazgatója köszöntötte.

Dr. Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke köszöntőbeszédében arra szólította fel a polgármestereket, hogy ha a közhangulat és más nehézségek ellenére mégis lesz közigazgatási reform Ukrajnában, akkor legyen mindenki által felvállalt, közös álláspontjuk a magyarok által lakott településeknek, amelyet majd közösen tudnak prezentálni a hatalom és a választók felé. A KMKSZ elnöke szerint a közigazgatás tervezett átalakítása hosszú folyamat lesz, ha lesz, de a kárpátaljai magyarlakta települések polgármestereinek közös állásfoglalása ezzel kapcsolatosan fontos dolog, ami nemcsak az itt élő magyarságnak, hanem Ukrajnának is érdeke.

Babják Zoltán, a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzati Társulás elnöke, Beregszász polgármestere beszédében ukrán nyelven, szó szerint idézte a 2015-ben az ukrán parlament által elfogadott, az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvényből azt a részt, amely értelmében a közigazgatási reform során figyelembe kell venni a különböző régiók természeti, etnikai, nyelvi, kulturális és egyéb sajátosságait. Hangsúlyozta: „Nem szabad megengedni magunknak, hogy elvesszünk a részletekben, nekünk globális kérdésekben kell döntéseket hoznunk.”

A háromtagú szavazatszámláló bizottság megválasztása után a közgyűlés megerősítette tisztségében a szervezet 2015. január 5-én megválasztott új vezetőit, határozott a szervezet Ungvárról beregszászi regisztrációs címre történő átjegyzéséről, és ennek az alapszabályban történő rögzítéséről.

Darcsi Karolina főiskolai tanár, a KMKSZ politikai titkára előadásában bemutatta, hogy hol tart jelenleg az ukrajnai közigazgatási reform ügye. Elmondta, hogy közigazgatási reformra mindenképp szükség van Ukrajnában ahhoz, hogy el tudják látni feladataikat a helyi önkormányzatok, valódi gazdái lehessenek településüknek. Az előadó bemutatta a korábbi reformelképzeléseket és a mostani tervezeteket is, melyek a lengyel közigazgatási rendszert tekintik mintának, majd ismertette a járási közigazgatási hivatalok és a Rákóczi-főiskola Lehoczky Tivadar Intézete által elkészített tervezeteket. Egy Beregszász központú magyar járás (povit) létrehozásának szükségessége mellett érvelt, amely a magyar kisebbség megmaradási esélyeit biztosíthatná.

Mester András, Mezőgecse polgármestere, a KMKSZ gazdasági és önkormányzati titkára az elhangzottakat kiegészítve elmondta, hogy a KMKSZ főiskola által kidolgozott tervezete csak javaslat. A kistérségek (hromadák) kialakításáról a települések lakossága kell, hogy döntsön, abban az esetben, ha ezek létrehozását engdélyezik számunkra, s amennyiben ezúttal nem felülről akarják majd ránk erőszakolni az elképzeléseiket. Mester András szerint a határ menti magyar járás kialakítása mindannyiunk, mind a  magyar, mind az  ukrán nemzetiségű lakosok közös érdeke. Javasolta, hogy a közgyűlés fogadjon el egy nyilatkozatot, amelyben felszólítják az ukrán hatóságokat, hogy a vonatkozó törvényt tartsák be, és vegyék figyelembe a kárpátaljai magyarság kéréseit is.

Zubánics László, az UMDSZ elnöke is fontosnak nevezte, hogy kialakítsunk egy általános, és mindenki által elfogadott álláspontot. „Ha a magyar járás a végső cél, akkor olyan, mindenki számára elfogadható nevet kell neki adni, amelyhez korábbi bélyegek nem tapadhatnak. Mert emlékszünk, a médiában azt a szegény Tiszamelléki járást szidták úgy, mint a bokrot. Tehát valami olyan nevet kell neki adni – ugyanarról van szó gyakorlatilag –, amely nem köthető azokhoz a negatív ellenérzésekhez, amelyek az ukrán médiában ezzel kapcsolatosan mutatkoztak… Ahogy össze fogják törni ezt a mostani járási közigazgatási rendszert, és újra kiépítik, akkor már valamennyiünknek azon kell gondolkodnunk és tevékenykednünk, hogy az új járás magyar többségű legyen.”

Kocserha János alelnök fel­olvasta a KHÖT nyilatkozattervezetét, melyet hosszas vita és számos módosítás után egy tartózkodással fogadtak el a településvezetők. (A KHÖT nyilatkozatát a keretes részben olvashatják.)

Ezt követően Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, elmondta: „Magyarország arra készül, hogy huzamosabb időn keresztül segítséget kell nyújtani a kárpátaljai magyarságnak, és amennyiben tehetjük, az itt velünk élő ruszinoknak és ukránoknak is.” Beszámolt a Kárpátaljára irányuló magyar kormányzati támogatásokról és a magyar közmédiában közzétett felhívásokról. Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János miniszter felhívással fordult minden megyei jogú városhoz, hogy igyekezzenek kárpátaljai településeket támogatni. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár küldött a napokban minden magyar önkormányzathoz egy levelet, amelyben tudatja, hogy milyen formájú támogatásra lenne leginkább szükség Kárpátalján. Létrejött Magyarországon egy Kárpátaljai Segélyek Koordinációs Testület, amely igyekszik a sok-sok felajánlást célzottan eljuttatni hozzánk. Szeretnék kiszűrni, hogy ne fordulhasson elő olyan, hogy egy település nyolc-tíz helyről kap támogatást, egy másik pedig sehonnan sem. Pánczél Károly elmondta még, hogy nagyon nagy a kárpátaljai magyarok iránti szolidaritás Magyarországon, sokan akarnak segíteni, de attól tartanak, hogy ez az adakozó kedv őszre lanyhulni fog. Ezt ellensúlyozandó sokféleképpen igyekeznek Kárpátaljára irányítani a figyelmet.

Mester András elmondta, hogy az anyaországi Kárpátaljai Segélyek Koordinációs Testületéhez hasonlóan Kárpátalján is létrejött egy segélyezési tanács, amelynek a tagjai kárpátaljai történelmi egyházak, társadalmi és segélyszervezetek képviselői. A kárpátaljai tanács célja is az, hogy megpróbálja irányítani a Kárpátaljára érkező segélyeket, együttműködve a magyarországi partnerekkel. Létrehoztak egy adatbázist, melyet rendszeresen frissítenek, ennek alapján javasolnak olyan településeket, ahová még nem érkezett segítség, vagy kevés segítség érkezett. Arra kérte az önkormányzatokat, hogy jelezzék, ha kaptak támogatást, illetve a segélyek elosztására hozzanak létre helyben bizottságokat, amelyekbe a tanácstagok mellett célszerű bevonni az ott működő egyházak és társadalmi szervezetek képviselőit is.

Badó Zsolt