Orbán Viktor: Ukrajnának azonnal meg kellene adni a vízummentességet

Sem egységet, sem eltökéltséget nem mutatott az Európai Unió május 21–22-én Rigában megrendezett keleti partnerségi csúcstalálkozója. A programban szereplő államok közül az Európa-barát Ukrajna, Grúzia és Moldova szorosabbra fűzné együttműködését Brüsszellel, az emberi jogok megsértése miatt az EU által sokat bírált Azerbajdzsán semleges álláspontot, Örményország és Fehéroroszország pedig inkább oroszbarát politikai irányvonalat képviselt a lett fővárosban.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a csúcs előtt a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy hazája Rigában „konkrét ígéretet” szeretne az EU-tól, hogy lehetőséget kaphat a tagjelölti státusz elnyerésére és „alkalmas az uniós tagság jövőbeni megszerzésére”. Ukrajna azt várja, hogy Rigában „elismerjék európai országként” – mondta a külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy sürgősen meg kell nyitni az „európai perspektívát”, mert az ukránok „szeretnék már látni a fényt az alagút végén”.

Ehhez képest Rigában nemcsak hogy nem ragyogott fel a fény az alagút végén senki számára, de még ahhoz képest is visszafogott nyilatkozat született a kétnapos tanácskozás eredményeként, hogy vezető európai politikusok már napokkal a találkozó előtt igyekeztek lehűteni a keleti partnerek várakozásait.

Az elfogadott dokumentum több ponton is említést tesz arról, hogy mind a hat keleti partner maga dönthet arról, milyen szintű együttműködést tart kívánatosnak az Unióval, s milyen integrációs ambíciói vannak. A nyilatkozat szerint az a cél, hogy a különféle országokkal az EU különböző, differenciált együttműködést alakítson ki.

A zárónyilatkozat két pontja is említi az ukrajnai konfliktust. Az EU a nyilatkozatban kijelenti, hogy továbbra is minden partnere területi egységét, függetlenségét és szuverenitását támogatja. A csúcs minden résztvevője „erőteljes támogatásáról” biztosított minden erőfeszítést, amely a politikai rendezést és a válság enyhítését szolgálja. Egyúttal hangsúlyozták, hogy minden félnek végre kell hajtania a minszki megállapodásokat, és nem emelik ki külön ebben Oroszország felelősségét, sőt nem is említik Oroszországot. A nyilatkozat emellett a térség minden konfliktusának mielőbbi békés megoldását szorgalmazza.

A végül elfogadott bekezdéssel mind Ukrajna, mind Örményország és Fehéroroszország elégedett volt. Utóbbi két ország korábban amellett foglalt állást, hogy nem kellene bírálni Moszkva beavatkozását Ukrajna és Grúzia területén.

A dokumentum a legutóbbi, vilniusi csúcs óta eltelt idő „jelentős eredményének” nevezi, hogy Ukrajna, Grúzia és Moldova társulási és szabadkereskedelmi megállapodást írt alá az EU-val, amelyek végrehajtását a következő évek kiemelt prioritásának tekintik. „Ez a kulcs a fenntartható demokrácia és a partnerországok mélyreható gazdasági és társadalmi reformjainak eléréséhez, amit polgáraik is áhítanak” – hangsúlyozza a dokumentum, amely arra is utal, hogy egy év halasztást követően jövő január 1-jén Ukrajnával is hatályba lépnek az egyezmény szabadkereskedelmi fejezetei.

„Az Európai Unió hosszú távú partner. A keleti partnerség és a rigai csúcs nem a drámai döntésekről és mérföldes előrelépésekről szól. Kapcsolatunk a szabad akaraton, a tiszteleten és az egyenlőségen nyugszik. Partnerségünk lépésről lépésre halad előre, ahogy az Európai Unió is épült” – magyarázta a sajtónak nyilatkozva Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A korábbi lengyel miniszterelnök azt is kifejtette, hogy az EU „tartja az irányt”, ugyanakkor soha senki nem ígérte azt, hogy a keleti partnerség automatikusan egyenes utat jelent az uniós tagsághoz.

Talán mondanunk sem kell, ezek után a média egyöntetűen úgy értékelte, hogy a rigai csúcs nemigen adott okot a reménykedésre Ukrajna, Grúzia és Moldova számára. Kijevi sajtóbeszámolók igyekeztek arra fektetni a hangsúlyt, hogy Rigában elhangzott, az év végéig elkészül az Európai Tanács újabb jelentése arról, miként teljesíti Ukrajna és Grúzia a vízummentesség megadásához előírt kritériumokat, s amennyiben megfelelnek a Brüsszel által támasztott követelményeknek, 2016-ban nem lesz akadálya a vízumkényszer eltörlésének irányukban.

De nem csak a partnerországoknak támadhatott hiányérzetük a csúcs eredményi kapcsán. Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt pénteken az M1 aktuális csatornának nyilatkozva az ukránok vízum nélküli uniós beutazását nevezte a csúcstalálkozó legfontosabb kérdésének, amelyet azonban nem sikerült megoldani. A magyar álláspont szerint Ukrajnának azonnal meg kellene adni a vízummentességet – szögezte le, hozzátéve: a többség azonban ezt ellenezte. Azzal kapcsolatban, hogy a német kancellár szerint a kérdés akár az év végéig megoldódhat, Orbán Viktor úgy felelt: ezt most kellett volna megoldani, így mindez „a be nem látható jövőbe tolódott”.

A kormányfő a csúcstalálkozó egészét értékelve azt mondta: minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy az unió leküzdje problémáit, a lassú gazdasági növekedést és a romló versenyképességet. A keleti partnerség jó eszköz lehet erre, ugyanakkor úgy fogalmazott: „talán kicsit bátrabbak is lehettünk volna a mai napon, én fél szívvel mondom azt, hogy sikeres volt a mai megbeszélés”.

(MTI/unian.ua/pravda.com.ua/zzz)