Megegyezett Észak- és Dél Korea: nincs több „határ menti” propaganda
Dél-Korea megszűntette az észak-koreai határnál sugárzott propagandát, hogy ezzel is csökkentsék a feszültséget a két ország között. A határ mentén működő hangosbeszélőkön érkező és nem utolsó sorban Pjongjangot igen dühítő propagandát valamikor augusztus elején kezdte sugározni Szöul, miután az országhatárnál két dél-koreai katona megsérült egy taposóakna detonációja miatt. A baleset okán rövid tűzharci is volt a határnál a két ország között.
Az egyezség megszületett, amint Észak-Korea, amelynek vezetői tagadják, hogy taposóaknákat helyeztek volna bárhova is, beleegyezett, hogy nyíltan „megbánja” a dolgot. Dél-Korea elnöke, Park-Guen-hje elmondta, hogy az egyezség egy kiváló alkalom lehet a belső problémák megoldására a bizalom égisze alatt.
A késő esti megállapodást maratoni tárgyalások előzték meg, amelyeket a demilitarizált zónák egyikében, egy „tűzszüneti faluban”, Panmunjomban tartottak meg.
A két ország – amelyek egyébként technikailag az 1950-es évektől háborúban állnak – közös nyilatkozatban elmondja, hogy Dél-Korea Észak kérésére leállítja a hangosbeszélőkön keresztül sugárzott propagandát kedden hajnali három órakor, Észak-Korea pedig visszavonja katonai egységeit a frontvonalról. A közös nyilatkozat a felsoroltak mellett arról is beszél, hogy a felek készek tovább dolgozni azon családok újraegyesítésén, akiket az 1950–53-as koreai háború elválasztott egymástól.
Bár Dél-Korea elnöke bizalomról beszél, Észak védelmi minisztere, Kim Min-seok nem áll ilyen „felelőtlenül” a dologhoz. A védelmi miniszter szorgalmazza Észak-Korea védelmi pozíciójának fenntartását, felkészülvén az esetleges újabb provokációra.
A nemzetbiztonsági tanácsadó és vezető tárgyaló Kim-Kwan-jin elképzelhetőnek tartja a további tárgyalásokat, amelyek segíthetik a két ország közötti problémák pontosítását, és pozitív irányba terelhetik a kapcsolatukat.
A koreai konfliktus kapcsán egyes kritikusok arról beszélnek, hogy Pjongjang egyfajta krízist generál, hogy emlékeztesse Dél-Koreát és az Egyesült Államokat, hogy létezik, és fontos tényezőként kezelendő, és persze mindemellett saját polgárait is készenlétben tartja. A másik oldal kritikusai pedig a szöuli kormányt célozzák, mondván: többet tehetnének a kapcsolatok elmélyítéséért Észak-Koreával.
Korábban mindkét Korea „szeretettel” használta a határon keresztül átüvöltő propagandát, ám 2004-ben, megegyezés alapján felhagytak ezzel a módszerrel. A taposóakna-incidens után Dél-Korea ismét bekapcsolta a hangosbeszélőit és egy koreai popzenével, időjárással és hírekkel fűszerezett egyveleget kezdett sugározni a határon túlra, amely természetesen bővelkedett az észak-koreai rezsimről szóló értékítéletekben. Válaszként Észak-Korea mozgósította csapatait, Szöul pedig a bármilyen agresszió azonnali és durva megtorlására figyelmeztette Északot.
Az utóbbi egy hónap eseményei következményeiként több mint 4000 helyi lakost evakuáltak Dél-Korea határ menti zónájából.
(Bbcnews/rsz)
