Mozgósítási „furcsaságok”

Augusztus 17-én hivatalosan véget ért a mozgósítás hatodik hulláma, úgy tűnik azonban, hogy még sokáig téma lesz a mobilizáció. A hírekből ítélve az elmúlt napokban két olyan kijelentés is elhangzott állami tisztviselő, katona részéről, amelyek arra vallanak, hogy egyesek hovatovább nyűgnek érzik az ország törvényeit.

A mozgósítás utolsó időszakában megszokhattuk, hogy a hadkiegészítő parancsnokságok a jogszabályokra fittyet hányva a tömegközlekedési eszközökön, a közutakon, az utcákon is kézbesíteni kezdték a behívókat. Mikola Zsuravljov ungvári hadbiztos számára azonban láthatóan ez is kevés. A Pravij Informaciós Iroda portálnak nyilatkozva a tiszt kifogásolja, hogy miközben az országban hadüzenet nélküli háború folyik, „válogatunk az emberek között”, a mozgósítás békeidőnek megfelelő jogszabályok szerint zajlik. Véleménye szerint ezért módosítani kellene a hadkötelesek egészségügyi vizsgálatára vonatkozó hadügyminisztériumi rendelkezést, törölve abból a „kisebb betegségeket”. „Vagyis én úgy tartom, amennyiben van ez a gond az országban, meg kell változtatni a 402-es rendeletet arra vonatkozóan, alkalmas-e az ember (egészségügyileg) vagy nem alkalmas (katonai szolgálatra) – korlátozások nélkül.”

Zsuravljov úgy gondolja, a változtatásokat A mozgósítási felkészülésről és mozgósításról törvény módosításával kellene kezdeni, többek között eltörölve azt a normát, amely felmenti a sorozás alól a sokgyermekes családapákat és azokat, akik vallási meggyőződésük miatt nem harcolhatnak.

„Miért ne mehetne lelkésznek az ATO-ba az olyan ember, aki valamilyen felekezet tagja? Mehet! Júliusban érkeztem az ATO övezetéből. Egy kézen meg lehetne ott számolni a káplánjainkat.”

A hadbiztos azzal sem ért egyet, hogy kiket küldenek mostanság az első vonalba.

„Engem az akadémián arra tanítottak, hogy amikor van egy ellenséges csoportosulás, nekünk még nagyobb csoportot kell létrehoznunk, alkalmazkodva az ellenség taktikájához. Láthatják, az ellenség elítélteket, narkósokat, alkoholistákat vet be az első védvonalban, és mi mit csinálunk? Mi a hazafiakat vetjük be az első védvonalban, akiket ott megölnek!” – közölte. Ugyanakkor Zsuravljov szerint Ukrajnában nincs akadálya annak, hogy mozgósítsák a frontra azokat az embereket, akik apróbb bűncselekményeket követtek el, és az ATO-ban szeretnének harcolni.

Sajnos, az elmúlt napokban meggyőződhettünk róla, hogy nem csupán a Zsuravljovhoz hasonló „szabadgondolkodóktól” kell óvakodnunk. Éppen augusztus 20-án történt, hogy szóváltás alakult ki Hennagyij Moszkal és egy, a hallgatósága soraiban ülő férfi között Nagyszőlősön, ahol a kárpátaljai kormányzó beiktatta hivatalába Mihajlo Ruszanyukot, a Nagyszőlősi Járási Állami Adminisztráció új vezetőjét.

A Zakarpatszkij Korreszpondent portál beszámolója szerint a fiatalember néhányszor megkísérelt hangosan reagálni a kormányzó kijelentéseire. Az egyik arra vonatkozó közbeszólását követően, hogy mindenekelőtt az államhatalmi struktúrákban kellene leküzdeni a korrupciót, a kormányzó elvesztette a türelmét, s kifakadt.

„Senki sem engedi meg magának, hogy így viselkedjen velem. Bárkinek megfelelek. … Vagy fogd be a szád …, ülj és hallgass, vagy ha nem tetszik, menj ki!” – hallható az esetről készült videofelvételen, amelyet a portál szintén közölt.

Miután a férfi továbbra sem hallgatott el, a kormányzó megkérdezte, miért nincs az illető a hadseregben, „ha ilyen bölcs”, majd utasította a hadbiztost, hogy vigye egészségügyi vizsgálatra a fiatalembert, „hadd harcoljon ott”.

Önmagáért beszél, ha a polgári közigazgatás egy magas rangú tisztviselője feljogosítva érzi magát, hogy hadbiztosokat utasítgasson, s a háborúba küldje azokat, akik számára nem szimpatikusak – vagy legalábbis ezzel fenyegetőzzék. Persze ha eszünkbe jut, hogy nem sokkal a kormányzó júliusi kinevezése után Kárpátalján a határon csempészésen ért gyanúsítottakat irányítottak a hadkiegészítő parancsnokságokra sorozás végett, amiről Moszkal saját portálján számolt be, a nagyszőlősi kirohanás már nem tekinthető egészen érthetetlennek vagy előzmény nélkül valónak. Ehhez képest apróságnak tűnhet, hogy az államfő rendelete értelmében még augusztus 17-én, vagyis három nappal a nagyszőlősi incidens előtt véget ért a mozgósítás. Sokkal riasztóbb, hogy a kormányzó kirohanására gyakorlatilag senki, még az ellenzék sem reagált érdemben. Hobóval kérdezhetjük: „Mondjátok emberek, / Ez már Európa?”

(zak-kor.net/psua.info/ntk)