Kiállítás nyílt Kazinczy Ferenc fogságának emlékére a munkácsi várban

„A megpróbáltatások nem törhetik meg a hazaszeretetet, a cselekvő kedvet és képességet”

Miután Kazinczyt a Martinovics-összeesküvésben 1794-ben bűnösnek találják, majd az ítéletet fővesztésről várfogságra módosítják, hét év rabságra ítélik. Büntetése végén egy évet a munkácsi várban tölt 1800-tól 1801-ig – ilyen szomorú módon áll kapcsolatban Kazinczy Ferenc íróval, költővel, magyar nyelvünk „innovátorával” vidékünk, Kárpátalja. Október 8-án az író Munkács várában letöltött fogságának emlékére nyílt kiállítás a várban. A megnyitó ünnepségen részt vett dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere, Csorba Csilla, a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum Igazgatója, Kovács Ida, a kiállítás kurátora, Demeter Katalin, Budavár nemzetközi referense, valamint Halász Csilla, a budapesti delegáció tagja. Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak Buhajla József és Balogh Dénes, Magyarország ungvári konzuljai, Szalipszki Endre, Magyarország beregszászi főkonzulja, valamint Szakács Zoltán külgazdasági attasé, továbbá Lengyel Zoltán, Munkács városának polgármestere, Andrij Baloga, a megyei tanács képviselője, Nuszer Ernő, Munkács polgármester-helyettese és Gajdos Olga, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Munkácsi Alapszervezetének elnöke.

A tárlat célja az író munkásságának, valamint várfogsága utolsó, a munkácsi várban töltött egy éve körülményeinek bemutatása. Kazinczy szobájának „megtalálásáról” Popovics Béla munkácsi helytörténész beszélt. Elmondása szerint a helyiség megtalálásához nagyban hozzájárult maga Kazinczy Ferenc is. Rendkívül precíz leírásainak és rajzainak köszönhetően – amelyek között Munkács vára is megtalálható – sikerült ráakadni fogsága pontos helyére: „Körülrajzolta celláját, a folyosót, és ennek alapján sikerült megtalálni a középső vár harmadik emeletén a negyedik cellát, amely Kazinczy Ferenc zárkája volt” – mondta Popovics Béla.

A kiállítás útjáról a megvalósulásig a munkácsi helytörténész elmondta, hogy a cella megtalálása óta nagyon sok személynek beszélt arról, hogy nagyszerű lenne a munkácsi várban létrehozni egy Kazinczyhoz kapcsolódó tárlatot. Végül Budapest I. kerülete, Budavár polgármestere, dr. Nagy Gábor Tamás találta rendkívül szimpatikusnak az ötletet, amely aztán beindította a megvalósítás folyamatát, amelynek eredményeként létrejöhetett a kiállítás.

Kazinczy egyénisége fontos üzenetet tartogat a mának. Hiába vettek el életéből hét évet – mely időnek utolsó egy évét töltötte a munkácsi várban – ő továbbra is keményen dolgozott. Az osztrák politika hatása ellenére, amely módszeresen rátelepedett a magyar közéletre, Kazinczy továbbra is a nyelven keresztül igyekezett visszaadni a nemzetnek az önérzetét, önértékelését, önbecsülését, hitét – fogalmazott Popovics Béla.

A rendezvényt Munkács polgármestere, Lengyel Zoltán nyitotta meg. Beszédében visszaemlékezett a kiállítás ötletének kibontakozására, a budavári delegáció első „terepfelmérő” látogatására. Megköszönte a Budavári Önkormányzat és a többi közreműködő szervezet és személy anyagi és alkotói segítségét. A polgármester beszédében felvetette a vár további részeinek felújítását és múzeummá való átalakítását is.

A polgármester köszöntő szavai után dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere szólt a megjelentekhez. Beszédében elmondta, hogy a Kazinczy-emlékszoba megvalósulása egy több évtizedes elképzelés eredménye. Majd rámutatott, hogy Kazinczyt fogsága nem megtörte, hanem megerősítette hitében és abbéli meggyőződésében, hogy dolga van a magyar kultúra építésében és ápolásában.Rámutatott arra, hogy a tárlat megvalósulása egyfajta köteléket hoz létre Munkács és Budavár között. Dr. Nagy Gábor Tamás beszédében rávilágított arra, hogy az emlékszoba egyfajta történelmi igazságtételként is szolgálhat Kazinczy számára, hiszen rabsága idején a vár azon része, ahol fogságát töltötte, a reményvesztettség szimbóluma is lehetett Kazinczynak, most mégis reményt sugároz. A polgármester reményét fejezte ki az iránt, hogy a vidékünkön megtalálható sokszínű kultúra és ennek őrzése továbbra is Kárpátalja erényei közé tartozik majd, és ha ehhez Budavár is hozzátehetett valamit, akkor „ez szép munka volt”.

Dr. Nagy Gábor Tamás budavári polgármester köszöntője után Buhajla József ungvári magyar konzul tartotta meg ünnepi beszédét, aki köszönetet mondott az emlékszobát létrehozóknak és megalkotóknak munkájukért, amelyet a testvértelepülési kapcsolatuk első közös projektjeként valósítottak meg. A főkonzul beszédét követően a két város polgármestere aláírta az emlékszoba létrehozásáról szóló dokumentumokat. Az iratok kézjegyekkel történt ellátása után Csorba Csilla, a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum igazgatója szólt a megjelentekhez. Elmondta, hogy megtiszteltetés számára az, hogy Kárpátalján először tervezhettek kiállítást, majd reményét fejezte ki az iránt, hogy még kapnak vidékünkön felkérést. Csorba Csilla ünnepi beszéde után dr. Nagy Gábor Tamás és Lengyel Zoltán együtt vágták át a szalagot, amellyel szimbolikusan és gyakorlatban is megnyitották a Kazinczy-emlékszoba kiállítását.

Dr. Nagy Gábor Tamás lapunk kérdésére, miszerint milyen üzenetet tartalmaz a kárpátaljai magyarság számára az emlékszoba, azt válaszolta: „A megpróbáltatások nem törhetik meg a hazaszeretetet, a cselekvő kedvet és képességet – fogalmazott a polgármester. – Számomra azért nagyon érdekes Kazinczy, mert egy idealista értelmiségi volt, aki ha úgy tetszik, jó pár évtizeddel megelőzte a korát. Olyan példát tudott mutatni a XIX. századi magyar politikai és irodalmi világ jeles képviselőinek, amely aztán nagyon termékenyítően hatott. A mai üzenet ugyanez. Jót kell tenni, jót kell cselekedni. Ha valaki ehhez nem ért, akkor ne foglalkozzon irodalommal, ne foglalkozzon közélettel, ne foglalkozzon semmi magasztosabb feladattal, viszont akinek van tehetsége hozzá, az nem futhat el a feladatok és a felelősség elől. Talán ez a legfontosabb üzenete.”

A Kazinczy-emléktárlat megvalósítására és megnyitására a Budavári Önkormányzat támogatásával és a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum segítségével került sor.

rsz