Tudnivalók a választásokról

2015. október 14., 10:04 , 770. szám

A helyhatósági választásokkal kapcsolatban számos félreértéssel találkozhatunk, ami nem csoda, hiszen Ukrajna fennállása óta még soha sem volt két olyan választás, amely ugyanolyan rendszer szerint zajlott. Azt minden alkalommal másképpen csinálták, s éppen ezért talán hasznos, ha összefoglaljuk a jelenlegi választás legfontosabb elemeit.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a jelenlegi rendszer szerint a városi, járási és megyei tanácsokba kizárólag pártlistákra szavazhatunk. Személyekre csak a falusi képviselők és a polgármesterek esetén voksolhatunk. Ez utóbbi nagyjából az eddigi gyakorlat szerint zajlik.

A megyei, járási és városi szavazólapokon a pártok nevei lesznek feltüntetve, olyan sorrendben, ahogyan kisorsolták őket. Pl. a megyei szavazólapon a KMKSZ a 15., a beregszászi városi szavazólapon az UMDSZ a 3. stb. A pártok neve alatt kis betűkkel, zárójelben, ott lesz az adott pártlistát vezető személy neve. Utána, nagyobb betűkkel, még egy név, aki szintén a párt listáján szerepel és az adott körzethez kötötték. Például a megyei szavazólapon a beregszászi járás Vári–Nagymuzsaly–Nagybereg környéki körzetében a KMKSZ párt neve alatt Barta József, a lista vezetője és Péter Csaba jelölt neve fog szerepelni. Vagy a Mezőkaszony–Nagybégány–Asztély környéki körzetben ugyanott Barta József és Gulácsy Géza jelölt neve lesz feltüntetve.

A KMKSZ és az UMDSZ listáin a helyhatósági választások minden szintjén egészében 452 jelölt szerepel.

Fontos tudnunk, hogy annak ellenére, hogy a szavazólapokon a pártok neve mellett személyek is szerepelnek, a szavazás nem személyekre, hanem pártokra történik. Az adott pártra leadott szavazatokat majd összeadják az adott városon, járáson, illetve megyén belül. Ez az eredmény az, ami számít. Ha ez a szám több mint az érvényes szavazatok 5%-a, akkor a párt bekerül, ha kevesebb, akkor nem.

Ha a párt bekerült, akkor a kapott szavazatok alapján kiszámolják, hogy hány képviselője juthat be az adott képviselőtestületbe. Ez esetben a lista vezetője automatikusan bejut, a többi bejutó helyet azok kapják meg, akik a saját körzetükben a szavazatok legnagyobb százalékát kapták.

Ebből a rendszerből következik, hogy előfordulhat olyan is, hogy valamelyik párt az adott körzetben a legtöbb szavazatot kapja, de a listáján az adott körzethez kötött jelölt mégsem jut majd be a tanácsba.

További sajátossága a jelenlegi rendszernek, hogy nem engedi pártkoalíciók indulását. Éppen ezért nem lehetett KMKSZ–UMDSZ koalíciót kötni általánosan és minden szinten. Az 5%-os küszöb, az előző választásokon érvényes 3%-al szemben azonban nagyon magas. Ezért döntött a két magyar szervezet úgy, hogy ott, ahol nincs esély külön-külön bejutni, egy listát indítanak csak. Így lett, hogy a megyei listát a KMKSZ állította, de arra fele-fele arányban mindkét szervezet jelöltjeit felvették. Beregszász városban az UMDSZ indított listát és arra mindkét szervezet paritásos alapon adott jelölteket.

Az olyan járásokban, ahol mindkét szervezetnek esélye lehet a bejutásra, külön listán indulnak a jelöltek, s ki-ki eldöntheti, hogy melyik magyar pártot támogatná inkább. Ezekben a járásokban a két szervezettől bejutott képviselők közös frakcióba tömörülhetnek, vagy frakcióközi megállapodás alapján munkálkodhatnak. E sémától a Munkácsi járás tér csak el, mivel ott az UMDSZ nem indított saját vagy együttes listát, hanem egy ukrán párttal működik együtt.

Végül ne feledjük el, hogy minden szavazólapon csak egy párt nevét szabad bejelölni, másképp érvénytelenné válik. Arra ezúttal sincs lehetőség, hogy minden párt ellen szavazzunk.

Gulácsy Géza,
a KMKSZ alelnöke