Ők is öregbítik Visk jó hírét

Népi zenekar a Felső-Tisza-vidéken

Szubjektív vallomással kezdeném: szívem egyik csücske a Felső-Tisza-vidéki, ezen belül a viski magyarság. Szorítok nekik, hogy hatványozottan kisebbségi helyzetükben is sikerüljön megőrizniük nyelvünket, valamint iskoláikat, egyházközségeiket, nemzeti öntudatukat a szépséges máramarosi vidékeken. Visken járva pedig hamar felfigyeltem az ottani magyarok koronavárosi polgári önérzetéből fakadó karakán természetére, ami a nemzetiségi jogok melletti kiállásban, intézményeik fenntartásában, kulturális hagyományaik megőrzésében – egyszóval: a megmaradásban is segíti őket. A kulturális hagyományok megőrzéséhez pedig egy éve már a Viski Bicskások Népi Zenekar is nagymértékben hozzájárul, mind a máramarosi tájakon, mind Kárpátalja más vidékein.

– 2014 júniusában alakultunk meg – tekint vissza a kezdetekre Czébely József nagybőgős, a zenekar vezetője. – A Pál család által szervezett tiszapéterfalvai és viski népzenei és néptánctáborok inspiráltak bennünket együttesünk megalapítására, s a két éve megindított beregszászi népzenészi mesterkurzus is nagymértékben fejlesztette népzenészi ismereteinket, gyakorlatunkat. A zenekar létrehozásának ötlete pedig Pál Istvántól (Szalonnától) származik, ő vetette fel a dolgot, mi azután „vettük a lapot”.

– Miért nevezték el Viski Bicskásoknak népzenei együttesüket?

– A máramarosi koronavárosok közül őseink mindig is a técsőiekkel ápolták a legjobb kapcsolatokat, rendszeresen összejártak a különböző táncmulatságok alakalmából, melyeken nemritkán dulakodások is történtek, s az időnként zsebkésükhöz kapó viskiekre a técsőiek ragasztották a „bicskások” „becenevet”. Mi azután, amikor frappáns, népies nevet akartunk választani zenekarunk számára, a Viski Bicskások elnevezés mellett döntöttünk.    

– Korábban is játszott-e már valamilyen hangszeren?

– Igen, eredetileg zongorázni tanultam a Viski Zeneiskolában, de mégsem zenei pályán tanultam tovább. Később egyetemi éveim alatt megtanultam gitározni, és egy műkedvelő viski könnyűzenei együttes tagja voltam, főleg szórakoztató zenét játszottunk, s lakodalmakban és táncmulatságokon léptünk fel. Játékunkban egy idő után mind nagyobb szerepet játszott a gépi zenélés, ami az élőzene rovására ment. A népi zenekar megalakulásakor aztán, az egyik Tiszapéterfalvai Népzenei és Néptánctáborban ígéretet tettem Pál Lajosnak és feleségének, Katalinnak, hogy lehetőségeimhez mérten az élőzene népszerűsítésével igyekszem visszaszorítani a gépi zenét.

– A különböző magyar népi zenék közül melyik a kedvence, és miért?

– A kalotaszegi. Nagyon jellegzetes, és igen dallamos hangzásvilággal rendelkezik…

– Már a Viski Művészeti Iskolában is elsajátítottam a zenélés alapjait, majd klasszikus brácsát tanultam az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolában, mivel nagyon megtetszett e vonós hangszer igen szép hangja. Majd rám is inspirálóan hatott Pál István, s elhatároztam, hogy népzenét fogok játszani – mondja Becske Adrienn, Kárpátalja egyetlen női népi brácsása. – Többször is felkerestük a Tiszapéterfalvai Népzenei és Néptánctábort, ahol lehetőséget kaptunk rá, hogy amit megtanultunk, azt a gyakorlatban is azonnal kipróbálhassuk, fellépve a tábori programokon.

– Leginkább milyen zenét szeret játszani?

– Viskit. Ezt otthon, magunktól megtanultuk előadni, hallás után belénk ivódtak a dallamai…

– Zenetanár vagyok. Mostanáig a Viski Művészeti Iskolában tanítottam, jelenleg pedig a Técsői Művészeti Iskolában oktatok – mutatkozik be az ugyancsak az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolát elvégzett Keresztúri József prímás. – Édesapám és a szintén viski születésű Pál Lajos unokatestvérek, valósággal beleszülettem a zenébe, hétéves koromtól hegedülök, a szakközépiskola előtt pedig a Viski Művészeti Iskolát is kijártam, ahol nagyon sokat köszönhettem tanáromnak, Csüri Lajosnak. S amikor Pálék 2010-ben megszervezték az első Viski Népzenei és Néptánctábort, azonnal kapcsolatba léptem velük, és elmélyedtem a népzenében.

– Milyen zenéket ad elő az együttesük?

– Viskit, bonchidait, kalotaszegi, magyarbődit, dunántúlit, szatmárit stb. melyek közül a kalotaszegi a kedvencem, de bővíteni is szeretnénk a repertoárt…

– Annak idején Csüri Lajos tanár úr édesapja, Csüri Dezső tanított meg zenélni, nevezetesen: harmonikázni – emlékezik vissza Bacsi Pál, a Viski Bicskások harmonikása. – Korábban, több zenésztársammal, köztük Pál Károllyal együtt, lakodalmakban léptem fel, majd a Pál Lajossal való találkozásunk után engem is magához vonzott a népzene, s leginkább kalotaszegit és csárdást szeretek játszani – fűzi hozzá.

–Kicsi korom óta szeretek népdalokat énekelni, a viski művészeti iskolás éveimben kezdtem elmélyedni a világukban, majd a tiszapéterfalvai és a viski népzenei és néptánctáborban tökéletesítettem népdaléneklési tudásomat – mondja Czébely Éva, az együttes énekese. – Pál Eszter a tanárom, ha Visken tartózkodik, mindig foglalkozik velem, nagyon sokat tanulok tőle, s ő a példaképem. A 2014/2015-ös tanévben befejeztem a helybeli művészeti iskolát, a Viski Kölcsey Ferenc Középiskola elvégzése után pedig népdal vonalon szeretnék továbbtanulni – zárja szavait.

A népi zenekar táncházain Czébely Ilona oktatja a különböző néptáncokat.

– Kisiskolás korom óta táncolok. Először az iskola tánccsoportjában, majd fiatal pályakezdő tanárként a helyi művészeti együttes tánckarában folytattam táncos pályafutásomat, s így sikerült megszereznem az alapokat. Persze akkor még színpadi táncokat kellett táncolnunk  – idézi fel tánctanulása kezdeti lépéseit Czébely Ilona. – Majd megismerkedtem az igazi, autentikus magyar néptáncokkal, s azóta is terjesztem őket, de aki a mojszejevi csárdást tanulta meg, azt nagyon nehéz leszoktatni róla, rávezetve, hogy érezze, milyen a műcsárdás, és milyen a valódi népi csárdás. S a fiataloknak is meg szeretném mutatni e kétféle tánc közötti különbséget, és azt, hogy népzenére is lehet jól szórakozni és kellemesen kikapcsolódni.

A négy zenész, a népdalénekes és a néptáncoktató jó kis csapatot alkot, mely a magyar népi kultúra értékeinek megismertetésével hozzájárul nemzeti önazonosságunk erősödéséhez, s egyúttal Visk jó hírét is öregbíti Kárpátalja-szerte bemutatott remek előadásaival.

lm