Rejtő-est a főiskolán

Dokumentarista animációs legendárium

2015. december 2., 13:15 , 777. szám

November 21-én a Rákóczi-főiskola Filmklubjába látogatott Fülig Jimmy, Piszkos Fred, a kapitány, Tuskó Hopkins, Csülök, Senki Alfonz és a többiek „édesapja”, Rejtő Jenő. Egy egészen megható, a szerző életrajzának legendáit (mert Rejtő Jenőnek igazi kanonizált életrajza nincs, életéről szóló legendák azonban annál inkább) összegzően bemutató animációs film segítségével jelenik meg a légiós élet szakértőjének, az abszurd karakterek, abszurd helyzetek és az abszurd humor határozottan megkoronázott magyar királyának élete. Az animációs filmet rendezője, az Emmy-díjas Varsányi Ferenc (Fecsegők, tipegők rajzfilm) személyesen, a Pro Cultura Subcarpathica és a beregszászi magyar konzulátus segítségével hozhatta el Kárpátaljára.

A rendezvényen bemutatott film elkészítésének motivációjáról Varsányi Ferenc beszélt. Elmondta, hogy Rejtő Jenő – vagy korai szerzői álnevén P. Howard – művei által, kiemelten Piszkos Fred, a kapitány című műve által olyan hatást gyakorolt már gyermekkorától életére, hogy később filmkészítőként elhatározta, elhozza a mozivásznakra is a szeretett és közkedvelt karaktereket. Természetesen kérdésként vetődött fel a jelenlévők számára is, hogy miért pont az animációs filmet választotta, és miért nem az élőszereplős koncepciót. A rendező válasza kézenfekvő magyarázat volt: Rejtő Jenő karakterei, a könyvek alternatív valóságképe olyan hangulattal, olyan atmoszférával rendelkezik, amelyet nem lehet élőszereplős mozgóképpel úgy megjeleníteni, hogy az olvasó azt kapja, amit Rejtő Jenő ajándékoz regényeinek lapjaival. Gondoljunk csak az 1996-os, Bujtor István keze alól kikerült A három testőr Afrikában adaptációjára. Aki olvasta a könyvet, majd megnézte a filmet, rögtön tudta, milyen módszerrel semmisítse meg a filmet tároló szalagot és a film emlékét is...

Varsányi Ferenc elmondta, hogy a rövid animációs film, amelyet láthattunk, csak egy bevezető, Rejtő Jenő, élete előtt tisztelgő prológusa a nagy, már készülő műnek, amely az írónak és egyben „gyermekeinek” állít majd mozgókép-emlékművet. Ez szintén egy animációs film lesz.

Mint azt a bevezetőben írtuk, az animációs film megható volt. Huszonöt perc erejéig a nézők részesei lehettek Rejtő kalandos (?) és sokszor szomorú epizódokkal teli életének. A képek sorozatán keresztül, dinamikusan mesélte el Csülök és Tuskó Hopkins Rejtő Jenő életét, és az azt képező legendákat (amelyek közül az egyik például az, hogy a híres Rejtő-karakterek valós vagány személyek voltak, akikkel az író kalandozásai során mindenféle „késdobáló” kocsmákban összefutott). Varsányi Ferenc elmondta, hogy a bemutatott film készítésénél nem az játszotta a főszerepet, hogy Rejtő Jenő életrajzát hiteles adatokkal mutassa be. Az animációs film összegyűjtötte az író életének fontosabb pontjait – nem nézve azok valós vagy hamis mivoltát –, időrendbe rakta azokat azzal a céllal, hogy a nézők képet kapjanak az író zsenialitásáról, legendás alakjáról. Alkotása Varsányi Ferenc „dokumentarista animációs legendáriumként” definiálta.   

Nem kétséges, Rejtő Jenő stílus- és műfajteremtő regényeinek egyedülálló világa – amely állítást mára már a kételkedő irodalomtudósok is egyhangúlag elfogadták – generációkat nevelt fel, szórakoztatott és szórakoztat mind a mai napig. Képes lekötni egy olyan y és z generációs „digitális bevándorlót és bennszülöttet” is, akik ritkán találkoznak könyvvel a mai információs és fogyasztói társadalomban. Varsányi Ferenc és animációs rajzfilmje november 26-án Munkácsra, 27-én pedig Ungvárra látogatott.

rsz