Keresztény és népi hagyományok az ukrán szentestén

Manapság már nemcsak a mélyen vallásos pravoszlávok tartják a karácsonyi szokásokat Ukrajnában, hanem általánosan elterjedtek a lakosság körében. Az országban a Juliánus-naptár szerint ünneplik a szentestét, azaz január 6-án, ami egyben a karácsony előtti böjt befejezése is.

A január 6-i vacsora azoknál is hagyománnyá vált, akik nem tartanak böjtöt az ünnep előtt.

Szenteste a tizenkét apostol tiszteletére tizenkét böjti, azaz húsmentes étel kerül az asztalra. Ezek között feltétlenül kell lennie kompótnak és az elmaradhatatlan ukrán eledelnek, amit „kutyának” neveznek. Többféle „kutyarecept” ismert. Az étel alapvetően valamilyen gabonából – általában rizsből vagy búzából –, mákból, illetve dióból és mézből készített kása. Létezik egy változata, amely a holodomor, azaz az 1932–33-as nagy éhínség ideje alatt a gabonahiány miatt terjedt el, ez gyümölcskompótból, mézből és mákból áll.

Amint láthatóvá válik az első csillag az égen, megkezdődik az énekesek, vagyis a kántálók járása. Ez a szokás azzal áll kapcsolatban, hogy a Biblia szerint a napkeleti bölcseket, más néven a háromkirályokat egy fényes csillag vezette Betlehembe, jelezve Jézus megszületését.

A kántálás rítusa az ukrán népi szokások között visszanyúlik a kereszténység előtti időkre, amikor is őseik a Napot ünnepelték és az égitestet köszöntötték énekekkel. A hagyomány szerint a kántálók közül elsőként egy fiút kell beengedni az ajtón, mert ő békét és jólétet hoz a házba.

A szentestéhez időjósló babona is tartozik. A hiedelem szerint, ha a „gazdag kutyát” fagy vagy hó éri, esős lesz a nyár. Most Ukrajnában fagy van, a fővárosban, Kijevben mínusz 10 fok körüli a hőmérséklet, a várost néhány centis hó fedi, és karácsonyra a meteorológusok hófúvást is jeleztek.

(MTI/Kárpátalja)