A hit ad erőt és vigaszt

Kárpátaljai görögkatolikus kiállítás Kisvárdán

2016. február 3., 09:28 , 786. szám

Január 27-én Kisvárdán a Konferencia Központban nyitották meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Görögkatolikus Főiskolai Lelkészsége, a GörögKör és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium által összeállított 25 éve szabadon – a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele című vándorkiállítást.

A tárlat a 40 évig illegalitásban élt kárpátaljai görögkatolikus egyház betiltását, életét, útkeresését és 25 évvel ezelőtti legalizációját mutatja be, s Beregszászon kívül a közelmúltban Budapesten a Magyarság Házában is bemutatásra került.

A megnyitón Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva: a kiállítás arról tesz tanúbizonyságot, hogy a görögkatolikus egyház a legnehezebb körülmények és az üldöztetés közepette is hűséggel kitartott hite mellett. Emlékeztetett: a II. világháborút követően a szovjet birodalom betiltotta az egyház működését. Azt a 129 görögkatolikus papot, akik nem voltak hajlandók áttérni a rájuk erőltetett pravoszláv egyház szerinti működésre, 1949 folyamán 3 hullámban a Gulag koncentrációs táboraiba hurcolták. Közülük 28 odaveszett. E csapás ellenére az egyház nem szűnt meg létezni, illegalitásban működött tovább, s a több mint 40 évnyi elnyomás alatt igyekezett megtartani krisztusi örökségét.

Szocska Ábel OSBM, a Nyíregyházi Egyházmegye kárpátaljai származású apostoli kormányzója Batáron töltött gyermekkorára emlékezett, amikor a gyermekeknek szenteste is iskolába kellett menniük, a sötét utcákon rendőrök cirkáltak, a tiltás ellenére azonban a hívek a kertek alján, tilosban járva is kántálással köszöntötték családtagjaikat Krisztus születésének estéjén. Emlékeztetett arra, hogy mekkora megtartó ereje van a hitnek, mely a nehézségek, megpróbáltatások idején is erőt ad, vigasztal. Luscsák Nílus, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye segédpüspöke rávilágított: a kiállítás is segít megérteni a fiatal papoknak, mennyit szenvedtek és tűrtek elődeik évtizedeken keresztül. Fiatalon hagyták ott feleségüket, gyermeküket, nem is tudva, viszontlátják-e őket valamikor, de az egyház és Krisztus iránti hűségük mindennél nagyobb volt. Hálával tartozunk nekik áldozatukért, s hitelesen kell folytatni azt, amit ők elkezdtek.

A múltat s a jelent egyaránt elénk táró kiállítást Marosi István, a GörögKör és az Ortutay-kollégium (Ortutay Elemér szintén lágert megjárt görögkatolikus pap volt) vezetője mutatta be a közönségnek. A tárlat azzal a céllal került bemutatásra Magyarországon is, hogy jelképesen összekapcsolja az anyaországi görögkatolikusokat a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar görögkatolikusaival. A korabeli időket idézi az elhurcolt papok életrajzi tablóit körülfogó szögesdrót, a kihallgatószoba. Mellette egy keresztre szögezve olvashatók azok a bűnvádi pontok, amelyek alapján papjainkat elítélték: szovjetellenes prédikáció, magyar agitáció, liturgia végzése Horthy Miklós születésnapján, állami és magyar nemzeti ünnepeken, a bevonuló magyar hadsereg ünnepélyes fogadása stb. Megtekinthető több, az üldöztetés idején vagy a lágerben titokban tartott szertartáson használt liturgikus eszköz, Szabó Konstantin titokban felszentelt püspök „titkos időkben” viselt liturgikus öltözéke, Bendász István elhurcolt pap hagyatékának egy része, például a lágerben használt személyes tárgyai. Egy-egy tabló mutatja be a jelent, vagyis azt a 45 kárpátaljai görögkatolikus egyházközséget, amelyben anyanyelvén végzi szertartásait a 30 ezres kárpátaljai magyar görögkatolikusság.

A megnyitó hangulatát a kisvárdai Szent György Gö­rög­ka­tolikus Óvoda és Általános Iskola és az Angyalkert Gö­rög­katolikus Óvoda növendékei versekkel, az Ungvári Boldog Romzsa Tódor Teológiai Akadémia kamarakórusa pedig énekkel tette teljesebbé.

A tárlat február 10-ig tekinthető meg a kisvárdai Konferencia Központban. Azt követően pedig Nyíregyházán, Miskolcon és Máriapócson lesz még látható.

Mikor mindenfelől forrong a „nagyvilág”, /Mikor elnyomásban szenved az „igazság”, /Mikor elszabadul a „Pokol” a Földre,/Népek homlokára a „Káin” bélyege van sütve,/Óh „Lélek”, ne csüggedj! Ne törjél bele!/Nézz fel a magasba: hol örök fény ragyog,/S kérd: Uram! JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD! (Tánczos Katalin: Az én miatyánkom).

Espán Rita