A kijevi „likvidátor” tájékoztatott Benében

Felosztják a Muzsalyi Szovhoz földjét

Január 27-én, szerdán nagy tömeg gyűlt össze Benében a polgármesteri hivatal előtt. A helyiek mellett voltak, akik Muzsalyból és Csetfalváról jöttek. Ott volt a három település polgármestere is. Várták a Kijevből érkező „likvidátort”, valamint a megyei és járási vezetőket, hogy választ kapjanak arra a kérdésre: kik szerezhetik meg a három község határában elterülő földeket?

Ugyanis Muzsaly, Bene és Csetfalva községek területén korábban a Muzsalyi Állami Gazdaság (Szovhoz) működött, ezért a kolhozfalvakkal ellentétben a helyi lakosok a Szovjetunió megszűnése után nem kaphatták vissza az őseiktől elvett földeket. Az állami gazdaság már régóta nem termelt önállóan, csak a helyi lakosoknak adta ki művelésre a szőlőterületek egy részét, a termés ötven százalékáért cserében. Végül a szovhoz 2012-ben hivatalosan is megszűnt jogutód nélkül. Azóta a gazdáké a termés, de tudomásuk sem volt arról, hogy a szőlőterületek kb. tíz százalékát ingatlanüzérek már megvásárolták egy olyan árverésen, amelyről állítólag még a települések vezetői sem hallottak korábban. Az állam most akarja felszámolni az egykori állami gazdaságot, ami nagy pánikot okoz a három beregszászi járási település lakosainak körében.

A benei Csokai János például 32 évet dolgozott a Muzsalyi Szovhozban, ennek ellenére semmit nem kapott az üzem megszűnésekor. Most amiatt aggódik, hogy végül elveszik tőle az általa művelt szőlőt, sőt a község körüli területeket kijevi és más idegen üzletemberek felvásárolják a helyiek elől. Akkor majd ott marad a három falu lakossága föld nélkül, ahogy ez 100 hektár szőlő és gyümölcsös esetében már meg is történt. János bácsival egyetért Pák Ferenc, a Benei Községi Tanács földbizottságának elnöke is, aki elmondta, hogy sokan jelentős összegeket fektettek az általuk művelt szőlőterületekbe, végül majd jön valaki, aki elveszi tőlük a nehezen megművelt szőlőt az új telepítésekkel együtt, a beneiek pedig mehetnek majd a nagyszüleiktől elvett szőlőbe napszámosnak.

Kis késéssel meg is érkezett Benébe Jurij Nyikolenko, a kijevi szakminisztérium által kijelölt, az állami gazdaság felszámolását végző „likvidációs bizottság” vezetője. Ott volt Viktor Mikulin, Kárpátalja kormányzójának első helyettese, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Popovics Sándor, a Beregszászi Állami Közigazgatási Hivatal Mezőgazdasági Osztályának vezetője, Sinkevics Erika, a járási földhivatal vezetője, valamint Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke, továbbá a három község polgármestere és számos újság, valamint a Tisza TV munkatársai. Sokan nagyon felfokozott hangulatban várták a tájékoztatást, elsősorban a Kijevből jött szakembertől.

A vendégeket Vince István, Bene polgármestere mutatta be a tájékoztató gyűlés résztvevőinek, majd vázolta a helyzetet. Később felolvasta Brenzovics László parlamenti képviselőnek az üggyel kapcsolatban Ukrajna agrárpolitikai miniszteréhez benyújtott interpellációjának szövegét.

Jurij Nyikolenko elmondta, hogy a községek belterületeit visszakapja a három községi tanács, a külterületekkel pedig a hatályos törvényeknek megfelelően a megyei földhivatal rendelkezik a jövőben. A felszámolás a „likvidátor” szerint rövid időn belül úgy fog megvalósulni, hogy a helyi lakosság örülni fog neki, és a jelenlegi tarthatatlan állapot is megoldódik, a hivatalosan használaton kívüli, de valójában mégiscsak művelt földekből lesz végre költségvetési bevétel.

Sin József hozzáfűzte, hogy tisztázásra vár az egykori ásványvíz-palackozó üzem sorsa mellett az is, hogy a korábban vitatható körülmények között megvásárolt szőlők és gyümölcsösök alatti földek tulajdonjoga miként alakul. A Beregszászi Járási Tanács elnöke mindenkit biztosított arról, hogy a jelenlévő felelős vezetők mindegyike azt szeretné, hogy a belterületi földeket lehetőleg teljes egészében minél hamarabb megkapják a községi tanácsok.

Viktor Mikulin, Kárpátalja kormányzójának első helyettese elmondta, hogy a tíz éve húzódó ügyet legkevesebb három hónapon belül meg fogják oldani.

Ifj. Molnár László, a Beregszászi Járási Tanács képviselője arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy az árverésről nem értesítették a községi tanácsot, amelyen a helyi szovhoz földjeit és vagyontárgyait értékesítették jelképes áron. Megkérdezte a jelenlévő vezetőket arról, hogy ez az eljárás törvényes-e Ukrajnában?

Jurij Nyikolenko a Kijevben lebonyolított árverésekkel kapcsolatban nem tudott semmi konkrétumot mondani, de hangsúlyozta, hogy ez csak 100 hektár földet érint az 1240 hektárból.

Viktor Mikulin azonban arra is ígéretet tett, hogy megvizsgálják, törvényes volt-e a Janukovics-kormányzat idején lebonyolított árverés. Amennyiben nem, akkor a helyi tanácsok jó eséllyel támadhatják meg azt a bíróságon. Addig is azt javasolta a gazdáknak, hogy továbbra is használják az általuk 20 éve megművelt szőlőültetvényeket, nem valószínű szerinte, hogy az újdonsült kijevi tulajdonosok mostanában feltűnjenek Benében és Muzsalyban, hisz ők olyan „zsebemberek”, akik mögött befektetők állnak, azok viszont most nem mernek Kárpátaljára utazni.

Nagy vitát váltott ki, hogy a csetfalvai határban egy beregszászi járási vállalkozó több lakos szerint vitatható körülmények között jutott 50 hektár területű gyümölcsöshöz. Ezt a tulajdonszerzést Papp József, Csetfalva polgármestere megvédte, hisz a vállalkozás sok embernek ad munkát és az általa befizetett adó nélkül nehéz helyzetbe kerülne a községi tanács.

Sin József a szkeptikus felszólalókat végül arra kérte, hogy legyenek optimistábbak. Mindenki azt akarja, hogy a községi tanácsok rendelkezzenek ezekkel a földekkel. Utána pedig a lakosság által választott helyi tanácsok képviselői fognak majd arról dönteni, hogy kik kapnak földet és hogyan.

Virág László elmondta, hogy valószínűleg lesz anyaországi támogatás, amelyhez pályázati úton lehet majd hozzájutni. Nagyon fontos, hogy a falvak lakosságának tulajdonába visszakerüljenek ezek a földek.

Badó Zsolt