Ingatlan elidegenítése családon belül

„A privatizáció során a szülők és a gyerekek egyenlő arányban váltak a családi ház tulajdonosaivá. Később a legidősebb gyermek elköltözött a közös otthonból, s most szeretne lemondani a saját házrészéről a többiek javára. Miként oldható meg mindez a legkevesebb kiadással?”

– A személyi jövedelemadóról rendelkező törvény (Про податок з доходів фізичних осіб) a természetes személy elsőfokú családtagjainak tekinti a szüleit, a házastársát és annak szüleit, a saját és házastársa gyermekeit, beleértve az örökbefogadottakat is. A természetes személy többi családtagja másodfokú családtagnak minősül a jogszabály szempontjából (lásd az 1. cikkely 1.20.4-es pontját!).

Az adófizetőnek ajándékozott tulajdonra az adókivetés szempontjából ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az örökség megadóztatására. Így amennyiben az örökséghagyó vagy az ajándékozó az örökös vagy a megajándékozott elsőfokú családtagjának minősül, az örökség vagy ajándékozás tárgyát képező tulajdonra 0 kulcsos adót vetnek ki (lásd a 13., 14. cikkelyt!).

A kötelező állami nyugdíjbiztosítási járulékról úgy rendelkezik a törvény (Про збір на обов’язкове державне пенсійне страхування, 1. cikkely, 9. pont), hogy az ingatlant vásárló természetes személyt is illetékfizetőnek tekinti, kivéve azokat az eseteket, amikor az adott személy első lakáscélú ingatlanát vásárolja, vagy lakáscélú ingatlan kiutalásáért áll sorba. Az illeték mértéke az illetékfizetés alá eső objektum adásvételi szerződésében rögzített vételár 1 százaléka (lásd a 4. cikkely 10. pontját!). Ajándékozás esetén ugyanakkor nem kell nyugdíjbiztosítási hozzájárulást fizetni.

A vonatkozó szabályozás értelmében (lásd: Декрет Кабінету Міністрів України „Про державне мито”, valamint: Інструкція про порядок обчислення та справляння державного мита) a természetes személy tulajdonát képező lakóházak, lakások, ingatlantulajdon elidegenítésének közjegyző általi hitelesítéséért fizetendő állami illeték mértéke a tulajdonnak az adásvételi szerződésben feltüntetett értékének 1 százaléka, de nem lehet kevesebb, mint a polgárok minimális adózatlan jövedelme (17 hrivnya).

Összefoglalva, az elsőfokú családtagok közötti ingatlantulajdon-elidegenítés esetén a következő illetékek megfizetésére kell felkészülni:

– ajándékozási szerződés esetén – a szerződés közjegyző általi hitelesítéséért fizetendő illeték (az ingatlan szerződésbeli értékének 1 százaléka);

– adásvételi szerződés esetén – a szerződés közjegyző általi hitelesítéséért fizetendő állami illeték (a vételár 1 százaléka); a kötelező állami nyugdíjbiztosítási hozzájárulás (a vételár 1 százaléka).

Esetünkben tehát az ajándékozási szerződés megkötése tűnik célszerűnek, miután így elkerülhető a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás megfizetése.

hk