A tulajdonnal való rendelkezésről

2016. március 2., 08:32 , 790. szám

„Egy egyedülálló idős hölgy szeretné, ha a halála után nekem jutna a lakása minden egyéb ingóságával egyetemben. Hogyan rendelkezhet erről anélkül, hogy utóbb megkérdőjeleznék az akaratát a távoli rokonai, akik most, amikor pedig rászorulna, nem gondoskodnak róla?”

– A következő lehetőségek közül választhat az idős hölgy: ajándékozási szerződést készít, végrendeletet ír, vagy élethosszig tartó ellátásról szóló szerződést kötnek. A végrendelkezést, az ajándékozást és az élethosszig tartó ellátást egyaránt a polgári jog szabályozza, ugyanakkor nem tévesztendők össze: az ajándékozás és az élethosszig tartó ellátás kétoldalú megállapodás, míg a végrendelkezés egyoldalú jogi aktus.

Ajándékozási szerződés esetén az egyik fél (az ajándékozó) átadja – vagy kötelezi magát, hogy a jövőben átadja – a másik fél (a megajándékozott) tulajdonába a szóban forgó vagyont (az ajándékot), méghozzá ellenszolgáltatás nélkül, ingyen (lásd a Polgári törvénykönyv – Ptk. – 717. cikkelyét!). Az olyan szerződés, amely kötelezi a megajándékozottat, hogy bármiféle anyagi vagy nem anyagi természetű cselekményt hajtson végre az ajándékozó javára, nem minősül ajándékozási szerződésnek.

Az élethosszig tartó ellátási (gondozási) szerződés alapján az egyik fél (az elidegenítő) átadja a másik fél (a megszerző) tulajdonába a házát, lakását vagy ennek egy részét, egyéb ingatlanját vagy ingó vagyonát, amely jelentős értékkel bír, amiért cserébe a másik fél köteles eltartani és (vagy) gondozni az elidegenítőt élete végéig (lásd a Ptk. 744. cikkelyét!).

A végrendelet a természetes személy rendelkezése halála esetére. Jelentőségét az adja, hogy megszabja, miként száll át az örökség bizonyos személyekre, akiket a végrendelkező a rokonsági vagy házastársi viszonyoktól függetlenül választhat meg.

Lényeges tudnivaló, hogy a Ptk. értelmében a végrendelet csupán a végrendelkező halála után, míg az ajándékozási és az élethosszig tartó ellátási (gondozási) szerződés már a szerződő felek élete során végrehajtható. A hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé az ingatlan vagy ingó vagyon átadását ajándékozási és élethosszig tartó ellátási (gondozási) szerződés alapján a halál után.

Meg kell jegyezni továbbá, hogy lényeges eltérés van a végrendelet és az ajándékozási, valamint élethosszig tartó ellátási (gondozási) szerződés között a tekintetben is, hogy mikor cserél gazdát a végrendelkezés vagy ajándékozás tárgyát képező tulajdon tulajdonjoga. Ez azért fontos, mert ettől függ, hogy az örökösnek vagy a megajándékozottnak mikortól kerül a magántulajdonába ténylegesen a tulajdon, azaz mikortól gyakorolhatja a tulajdonjog tartalmát képező birtoklási, használati és rendelkezési jogot.

Az ajándékozás és az élethosszig tartó ellátási (gondozási) szerződés ily módon kedvezőbb megoldás a tulajdon átruházására a megajándékozott számára, mivel a tulajdonjog gyakorlatilag azonnal átszáll rá az ajándékozási szerződés megkötését követően. A végrendelet viszont az örökséghagyó számára lehet kedvező megoldás a javai sorsáról való gondoskodásra, hiszen lehetővé teszi számára, hogy továbbra is, egészen halála pillanatáig használja a tulajdonát, miközben rendezte annak sorsát halála esetére. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy öröklés esetén a tulajdonjog átruházása az örökséghagyóról az örökösre több hónapot vesz igénybe, ami adott esetben szintén fontos szempont lehet, amikor a végrendelkezés és az ajándékozás között kell választani.

hk