Mikor jöhet az ukrán vízummentesség?

2016. március 9., 10:52 , 791. szám
Orbán Viktor: „Ha bárkinek meg fogjuk adni a jövőben (...) mi, magyarok a vízummentes belépést, első Ukrajna kell, hogy legyen”

Komoly megrázkódtatást okozott Kijevben, hogy Andrejs Mamikins, az Európai Parlament grúziai jelentéstevője minap bejelentette: a grúz vízumliberalizáció kérdését az Európai Unió (EU) mostantól önállóan, tehát az azonos tartalmú ukrán igénytől elkülönítve fogja kezelni.

Korábbi sajtóhírekből már tudni lehetett, hogy az Európai Bizottság (EB) a napokban az Európai Tanács (ET) elé terjeszti a grúz vízumkötelezettség eltörlésére vonatkozó törvényi kezdeményezést, míg Ukrajna vonatkozásában ezt a lépést későbbre halasztották.

Kijevet nyilván azért érintette különösen fájdalmasan a bejelentés, mivel a szakértők és a kormányzat mindig is ragaszkodtak hozzá, hogy Grúzia és Ukrajna ügyét a vízumliberalizáció tekintetében együtt kezeljék Brüsszelben, egyfajta biztosítékaként annak, hogy az ukrán igényt nem „fektetik el” az európai hivatalok.

Az ukrán megfigyelők és a sajtó is meglehetősen eltérően értékelik, hogy Ukrajna ügyét mégis mellékvágányra terelték Európában. Az optimisták arról győzködik a közvéleményt, hogy valójában még semmi sincs veszve, csupán technikailag és ideiglenesen választották ketté a két ország igényét.

Rámutatnak, hogy bár az EB valóban beterjesztette a grúz vízummentességre vonatkozó törvényi kezdeményezést, ám az eljárásrendnek megfelelően az indítványnak hosszadalmas egyeztető folyamaton kell átesnie az uniós tagállamokban, illetve az Európai Parlament szintjén is. Az eljárás körülbelül egy hónapot vesz igénybe, vagyis legkorábban március végén kerülhet a „grúz kérdés” jóváhagyásra az Európai Tanács elé.

Rendes esetben az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa hivatott dönteni a vízummentesség megadásáról, amely csupán negyedévente egyszer ülésezik. Legközelebbi ülése március 10-11-én esedékes, a következő pedig június 9-10-én. Miután a grúz vízummentesség ügyét az EU csak most kezdi vizsgálni, az semmi esetre sem kerülhet az e heti ülés napirendjére. Az EU-ban persze találhatnának módot arra, hogy a grúzok eljárását még június előtt lezárják, kiszivárgott értesülések szerint azonban erre csak abban az esetben kerül sor, ha Brüsszelben már reménytelennek látják, hogy Ukrajna teljesíteni tudja a vízummentesség megadásának feltételeit.

Az optimisták szerint ugyanis Ukrajnát mindenekelőtt a „holland probléma” miatt állították mellékvágányra vízumügyben. Magyarázatuk szerint Brüsszelben úgy vélik, hogy nem célszerű hergelni a holland polgárokat az ukrán társulási szerződésről április 6-ára kiírt népszavazás előtt. Jogilag a társulásnak és a vízummentességnek ugyan semmi közük egymáshoz, ám az Unióban nem szeretnének pótlólagos munícióval szolgálni az ukrán társulást ellenző holland radikális pártok kampányához, különösen most, amikor az Európát elárasztó bevándorlók miatt amúgy meglehetősen ideges a közhangulat, türelmetlenek az emberek.

Ebből következőleg az ukrán vízummentesség kérdését csupán a holland referendum napjáig jegelik. Ha ezután az EB Ukrajna ügyében is benyújtja a vízummentesség megadására vonatkozó törvényi kezdeményezést, azt az EU és az EP hivatalai még kényelmesen feldolgozhatják a júniusi ET-ülésig, ahol ily módon a grúz és az ukrán vízummentességre egyszerre bólinthatnának rá az illetékesek.

Ne feledjük azonban, mutatnak rá a pesszimistább beállítottságúak, hogy pillanatnyilag Ukrajna a holland „érzékenységtől” függetlenül sem tarthatna igényt az európai vízummentességre, hiszen egyelőre nem teljesítette maradéktalanul a „házi feladatát”, azaz nem született meg minden törvény azok közül, amelyekhez az Európai Unió korábban a vízummentesség megadását kötötte. Más szóval, ha az ukrán kormányzat és a Rada nem teljesíti, amit vállalt, a grúzok még júniusban is egyedül fognak pályázni a vízummentesség megadására.

Ukrajna a napokban megerősítette, hogy a hátralévő törvényalkotási munkát az első negyedév végéig elvégzi. Vagyis van még idő – ha nem is sok –, hogy elérjék a csatlakozást Grúziához vízummentesség tekintetében.

Az ukrán sajtó a jogalkotási hiányosságok kapcsán mindenekelőtt az állami és önkormányzati tisztviselők elektronikus jövedelembevallására vonatkozó törvény módosítását emlegeti. Ismeretes, hogy az előzetes egyeztetések ellenére a Legfelső Tanács ezt a korrupcióellenes küzdelem szempontjából fontos jogszabályt végül olyan formában fogadta el, amely nem felel meg az európai normáknak, ezért az EU követeli a módosítását. Hírek szerint Kijevben már elkészült a törvény „EU-konform” változata, s azt a parlament jövő héten kezdődő ülésszakán már el is fogadhatja. De ne feledjük, figyelmeztetnek a szkeptikusok, ha Brüsszelben úgy látják, hogy Ukrajna ismét csak az időt húzza, dönthetnek akként is, hogy nevelési célzattal még június előtt megadják a vízummentességet Grúziának, s akkor az ukrán kérelem elbírálása valóban bizonytalan idejű késedelmet szenved, amiben Kijev magán kívül senkit nem hibáztathat.

Jelenleg egyébként egyöntetű a vélekedés Európában, hogy az ukrán vízummentesség legkésőbb 2017 elejére megvalósulhat a gyakorlatban is. Henrik Litvin kijevi lengyel nagykövet ezzel összefüggésben minap kijelentette a Jevropejszka Pravdának: „Meggyőződésem, hogy 2016-ban meghallhatjuk a végleges pozitív döntést (az ukrán vízummentesség megadásáról – a szerk.). Azt viszont már nehéz megmondani, hogy mennyi időt vesz igénybe a határozat életbe léptetése. De én azt remélem, hogy 2016-ban meghalljuk a döntést, és legkésőbb 2017 elejétől megvalósítjuk ezt a gyakorlatban.”

Szavai szerint jelenleg „a forgatókönyv már ismert”, s nem kell újabb akadályokra számítani. Jelezte ugyanakkor, hogy a vízumkötelezettség eltörlése csupán a schengeni turistavízumra vonatkozik majd.

„Minden egyéb, a munkavállalás engedélyezésével, a kulturális és gazdasági cserével kapcsolatos vízum ugyanakkor megmarad” – tette hozzá.

Magyarország a kezdetektől szorgalmazza, hogy Ukrajna mielőbb, halogatás nélkül kapjon vízummentességet az EU-tól. Budapestnek ezt az álláspontját legutóbb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette, amikor február végén vendégül látta ukrán kollégáját, Pavlo Klimkint.

Ennél is sokatmondóbb azonban Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki egyértelmű állásfoglalása, aki az MTI szerint a Kossuth Rádió reggeli műsorában, majd a Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatón is megerősítette a török vízummentesség felvetődött lehetősége kapcsán: a magyar elvi álláspont az, hogy ha kaphat a jövőben valaki uniós vízummentességet, akkor azt első helyen az ukránoknak kell megadni.

hk