Nem sikerül a koalícióalakítás

Belpolitika

A belpolitikai kényszer és a nyugati nyomás hatására egyre lázasabban, ám a külföldi úton tartózkodó Petro Porosenko távollétében változatlanul eredménytelenül folytak az elmúlt héten a tárgyalások a kormányválság rendezésének lehetséges módozatairól.

Lapunk is beszámolt arról, hogy korábban a parlament két nagy frakciója, a Petro Porosenko Blokkja (BPP) és a Narodnij Front (NF), amelyeknek együttesen sincs meg a koalíció létrehozásához, illetve a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többségük (minimálisan 226 szavazat a 450 fős törvényhozásban), Oleh Ljasko Radikális Pártjával folytattak tárgyalásokat az együttműködésről. Azonban a radikálisok visszahívták aláírásaikat az előző koalíciós szerződés alól, miáltal az de facto is megszűnt létezni, illetve egyértelművé vált, hogy a kis párt nem kíván együttműködni a BPP-vel és az NF-fel.

A radikálisok pótlására a „nagyok” a Batykivscsinával bocsátkoztak tárgyalásokba, ám múlt kedden – vélhetően Oleh Ljasko pártjának a koalícióból való kihátrálásának hírére – Julija Timosenko, a Batykivscsina vezetője igen kemény feltételekhez kötötte pártja esetleges részvételét a koalícióban. A két nagy párt ugyan nem utasította el nyíltan a Batykivscsina feltételeit, de sajtóhírek szerint még aznap este kísérletet tettek az elnöki adminisztráció Bankova utcai épületében egy olyan parlamenti koalíció megalakítására, amelynek nem lenne tagja Timosenko és pártja.

„Egy sor találkozóra került sor az elnök és az AP (az elnöki adminisztráció – a szerk.) vezetése, valamint egyéni választókerületből a parlamentbe jutott független képviselők között, akiknek felajánlották a belépést a BPP és a Narodnij Front frakcióiba avégett, hogy ennek a két frakciónak a létszáma elérje a 226 főt” – idézte az Ukrajinszka Pravda Szerhij Lescsenko képviselőt múlt szerdán.

„Ily módon igyekeznek semlegesíteni Timosenko aranyrészvényét. De hogy sikerült-e kivonni a játékból Timosenkót, az akkor derül majd ki, ha elkezdik bejelenteni olyan képviselők belépését a BPP és az NF frakcióiba, akik nem voltak azok tagjai” – tette hozzá Lescsenko.

Lescsenkónak annyiban igaza lett, hogy másnaptól megindult a független vagy éppen frakción kívüli képviselők vándorlása a BPP soraiba. Andrij Parubij már a parlament szerdai ülésén bejelentette Irina Szuszlova belépését a BPP frakciójába, akit többen is követtek a hét második felében.

Megfigyelők ugyanakkor rámutattak, hogy önmagában a független képviselők átcsábításával az elnököt támogató erők problémája nem oldható meg, ugyanis így csak igen törékeny többség tákolható össze a törvényhozásban, amely nem alkalmas az ország előtt álló, többségükben népszerűtlen döntések meghozatalára. Mindenképpen szükség volna tehát arra, hogy „elcsábítsák” valamelyik kisebb pártot, lehetőség szerint egyet azok közül, amely már az előző koalíciónak is tagja volt.

Ezt a szükségszerűséget belátva a BPP frakciója csütörtökön tárgyalóasztalhoz ült a Szamopomics párt frakciójával, amelynek képviselői korábban szintén elhagyták a koalíciót, s elsőként jelezték, hogy nem kívánnak részt venni egy újabb parlamenti többség megalakításában. Mint utóbb kiderült, az eredménytelenül végződött megbeszélésen azt a lehetőséget vitatták meg, hogy a Szamopomics frakciója bizonyos kérdésekben a koalíción „kívülről”, ellenzékből támogassa a kormányt. A megállapodás állítólag azért maradt el végül, mert a jogszabályok ma nem teszik lehetővé, hogy egy frakció a koalíción kívülről támogassa a kormányt.

Az Egyesült Államokban tartózkodó Petro Porosenko ugyan még szombaton azt mondta, már csak napok vagy talán órák kérdése a koalíció megalakulása, ám lapzártánkkor, kedden még nem volt ismert, mikor szavazhat a törvényhozás az új kormányról. Ugyanakkor Nyugatról egyre nagyobb nyomás nehezedik az ukrán politikusokra. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) például bejelentette, aggódik amiatt, hogy az ukrán miniszteri kabinet nem döntött a földgáz lakossági árának emeléséről április 1-jei hatállyal. Az áremelésről nyilvánvalóan azért nem döntöttek Kijevben, mert a jelenlegi képlékeny helyzetben egyik politikai erő sem kíván felvállalni egy annyira népszerűtlen döntést, mint a gázár további emelése. Jerome Vacher, az IMF állandó ukrajnai képviselője ezért hangsúlyozta: az IMF számára fontos, hogy Ukrajna betartsa a korábban aláírt együttműködési memorandumot. Nem volt szükség arra, hogy a tisztviselő kimondja a mindenki által ismert tényt: ez a memorandum képezi az alapját az ország IMF általi hitelezésének, amely nélkül Kijev jelenleg nem boldogulhat.

Ha ez a burkolt figyelmeztetés nem lett volna elegendő, az ukrán államfővel Washingtonban félreérthetetlenül közölték, mitől függ országa további finanszírozása, amikor találkozott Joe Biden amerikai alelnökkel és John Kerry külügyminiszterrel. „Joseph Biden szavai szerint az új, a reformokra és az IMF-fel való együttműködésre orientált kormány megalakítása teszi lehetővé a hitelgarancia harmadik, egymilliárd USA-dollár összegű részletének, valamint az egyéb nemzetközi hitelintézetek segélyeinek folyósítását” – áll az ukrán elnöki adminisztráció sajtószolgálatának a találkozóról kiadott közleményében.

Hogy Amerika számára az sem közömbös, milyen kormány váltja a Jacenyuk-kabinetet, az Konsztantyin Jeliszejevnek, az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjének egy minapi tévéműsorban elhangzott szavaiból is kitűnik. Szerinte az Egyesült Államoknak a leendő ukrán kormányfővel és kormányával szemben támasztott négy alapvető követelménye között szerepel az IMF-fel való együttműködés, a társulás az EU-val, a korrupció elleni küzdelem és a minszki megállapodások végrehajtása.

„Az Egyesült Államok számára a legfontosabb Ukrajna sikere. Ukrajna sikere viszont a hatékony, reformorientált kormánytól függ. Éppen ezért őket nem annyira a nevek érdeklik, inkább a rendszer. Érdeklődnek az új kormány programja iránt, hogy mégis milyen politika iránt lesz elkötelezett” – mondta el Jeliszejev a TSZN tévécsatorna Tizsdeny című műsorában.

Hangsúlyozta, Ukrajna támogatásának szintje az Egyesült Államok részéről az új kormány reformjainak sikerétől fog függni.

Ezek után úgy tűnik, minden adott ahhoz, hogy most már valóban megalakuljon az új koalíció, majd nyomában a kormány. Talán már csak annyi hiányzik a sikerhez, hogy hazatérjen távol-keleti útjáról az államfő, s nyomást gyakoroljon a válság kulcsszereplőire.

hk