Offshore-botrány: az ukrán elnök is érintett lehet

Komoly vihart kavart az amúgy is hisztériára hajló ukrán belpolitikai életben, hogy Petro Porosenko elnök neve is szerepel az offshore cégekről és tulajdonosaikról a panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodából a hétvégén kiszivárgott listán.

A Hromadszke ukrán televízióban megjelent oknyomozó anyag szerint Porosenko többször tett ígérete ellenére még mindig nem adta el Roshen édesipari vállalatát, ugyanakkor a cég aktívumainak szerkezetátalakítása érdekében három offshore vállalatot hozott létre. A 2014. június 7-én hivatalba lépett elnök az év augusztusában jegyeztette be a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda közreműködésével a Prime Asset Partners Limited elnevezésű off­shore céget a brit Virgin-szigeteken. A cégnek Porosenko az egyetlen tulajdonosa. A vállalat 2014 őszén bejegyeztetett egy másik offshore céget Cipruson CEE Confectionery Investments Limited néven, az pedig egy harmadikat Hollandiában Roshen Europe BV elnevezéssel. A Hromadszke tévé szerint Porosenko jogászai azzal magyarázzák az elnök által létrehozott offshore-piramist, hogy az „megfelel az Ukrajnában bevett piaci gyakorlatnak olyan vállatok esetében, amelyeket stratégiai befektetőknek akarnak eladni”.

Anatolij Rodzinszkij jogász az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak nyilatkozva ugyanakkor arra mutatott rá, hogy Porosenko úgynevezett „vak bizalmi” szerződést írt alá a Roshen irányításáról. A jogász magyarázata szerint ez annyit takar, hogy tulajdonosként átadta a vállalat irányításának jogát olyannak, akiben megbízik, és a továbbiakban semmiféle beleszólása nincs a cégnél hozott döntésekbe. Hozzáfűzte, hogy ez bevett nemzetközi gyakorlat az üzleti és a politikai tevékenység összeférhetetlenségének kikü­szö­bö­lésére. Az államfő ugyanis az ukrán jogszabályok szerint hivatali ideje alatt nem folytathat üzleti tevékenységet.

A jogász tudomása szerint Porosenko a Rothschild befektetőcéggel kötött bizalmi szerződést. Hangsúlyozta, hogy a vállalat hírnevét és méretét figyelembe véve „még csak a gondolata sem merülhet fel annak, hogy megbízójukkal szemben tisztességtelenül járjanak el”.

„Az első tisztségviselő vagyok Ukrajnában, aki komolyan veszi a vagyonbevallást, az adófizetést és az összeférhetetlenség kérdését, amelyet az ukrán jogszabályok és a nemzetközi magánjog keretei között oldok meg” – írta az ukrán elnök hétfőn, Facebook-oldalán reagálva az őt ért vádakra. Leszögezte, hogy amióta államfő lett, nem kezeli vagyonát, hanem ezzel a feladattal tanácsadói és jogi cégeket bízott meg. Hozzátette: reméli, hogy ezek a vállalatok hamarosan részletes magyarázatot adnak az ukrán és a nemzetközi sajtónak.

Magyarázata érthetően nem győzte meg hazai politikai ellenfeleit. Olaj volt a tűzre, hogy az ukrán korrupcióellenes iroda (NABU) bejelentette, nem vizsgálja Petro Porosenko elnök befektetéseit. A múlt év végén létrehozott NABU magyarázata szerint a törvény úgy rendelkezik, hogy az iroda vizsgálatot folytathat magas rangú állami és önkormányzati tisztségviselőkkel, valamint leköszönt államfőkkel szemben, de a hivatalban lévő elnökre nem terjed ki a hatásköre.

Az államfővel együtt 20 ukrán neve olvasható a panamai cégtől kiszivárogtatott névsorban. A többiekkel kapcsolatban a NABU már hozzálátott az adatok „elemzéséhez”. A húsz érintett között szerepel Valerija Hontareva, az ukrán jegybank elnöke is, aki az értesülések szerint üzleti kapcsolatban állt a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közeli VTB orosz állami bank elnökhelyettesével. Az ukrán nemzeti bank sajtóközleményben tudatta, hogy Hontareva kinevezése óta már nincs üzleti kapcsolatban az említett tisztségviselővel.

Vladiszlav Kucenko, az ukrán főügyészség munkatársa közölte, hogy megvizsgálták a sajtójelentéseket Porosenko állítólagos törvényellenes tevékenységeiről, de nem találtak bűncselekményre utaló jelet. Szavai szerint folyamatosan érkeznek parlamenti képviselőktől megkeresések a főügyészséghez, követelve az elnökkel kapcsolatosan nyilvánosságra került információk kivizsgálását. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az alkotmány értelmében a főügyészségnek sincs joga vizsgálatot folytatni a hivatalban lévő államfővel szemben.

Hétfőn Oleh Ljasko Radikális Pártjának parlamenti frakciója részéről közölték, hogy kezdeményezik a törvényhozásban a közjogi felelősségre vonási eljárás (impeachment) megindítását az elnök ellen az Alkotmány 111. cikkelye alapján. A frakció követeli továbbá, hogy alakuljon vizsgálóbizottság a Porosenko állítólagos titkos offshore cégeivel és számláival kapcsolatban napvilágot látott információk kivizsgálására – jelentette be a Facebook közösségi oldalon Oleh Ljasko, aki egyebek mellett „korrupciós tevékenységgel” és adóelkerüléssel vádolta meg az elnököt. A politikus hozzáteszi, a NABU állásfoglalása annak a jele, hogy a hivatal függ a hatalomtól és imitálja a korrupció elleni küzdelmet. Mérhetetlen cinizmusnak nevezte azt, hogy az államfő offshore cégeket hoz létre, miközben „ukrán katonák százai halnak meg” az ország keleti részében az oroszbarát szakadárok ellen vívott fegyveres konfliktusban.

Az Ukrajinszka Pravda ugyanakkor jelezte, Ukrajnában jelenleg nem szabályozza törvény az elnök elleni eljárás lefolytatását.

(pravda.com.ua/MTI/ntk)