Semjén: minden jó, ami közelebb visz a külhoni magyarság autonómiatörekvéseinek megvalósításához

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint minden jó, ami közelebb visz a határon túli magyar nemzetrészek autonómiájának megteremtéséhez és minden rossz, ami ettől eltávolít.

Semjén Zsolt a Joggal Európában című, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott autonómiatörekvéseket áttekintő könyvének bemutatóján csütörtökön, Budapesten azt mondta: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon. Ennek feltétele, hogy minden nemzetrésze megmaradjon, a nemzetrészek megmaradása pedig az autonómia megvalósulásától függ – fejtette ki. Ha van autonómia, megmaradunk, ha nincs, akkor ez kérdéses – fogalmazott a kormányfő helyettese.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: az autonómiatörekvések és -követelések nem függhetnek a környező országok, utódállamok politikai szituációjától és tetszésétől, ezek megvalósulásához ragaszkodni kell. Fontos ugyanakkor, hogy a külhoni nemzetrészek is akarják az autonómiát, és ezért lépéseket is tegyenek.

Erről vitát kell kezdeményezni a többségi nemzetrészekkel, és meg kell értetni, hogy ezek a törekvések nem irányulnak a többségi nemzet ellen. A tapasztalatok azt mutatják, ahol megvalósult az autonómia, minden fél jól járt, és ez lehet a garanciája a békés létnek.

Hozzátette: az autonómiakoncepciókat nem Budapesten kell meghatározni, minden nemzetrésznek testreszabott módon magának kell kidolgoznia a saját koncepcióját vagy koncepcióit, s azt a legitim magyar szervezeteknek kell képviselniük. Ehhez a magyar kormány minden segítséget meg fog adni – ígérte. 

    Kitért arra is, hogy Erdélyben a tömbmagyarság esetében a területi autonómia, a partiumi magyarság esetében a kulturális autonómia speciális formája, míg a csángók esetében a személyelvű autonómia lehet a megoldás. A különböző koncepciók ugyanakkor függnek az adott utódállam történelmi és kulturális viszonyaitól, például a délvidéki, vajdasági autonómiakoncepciót nem lehet egy az egyben átemelni Kárpátaljára.

Megjegyezte: A tömbterületeken Trianon óta most fordul elő először, hogy a magyarság „asszimilál” – például vegyes házasságok révén – a többségi nemzethez tartozókat. Szerbia és Ukrajna vonatkozásában a délvidéki és kárpátaljai részeken olyan vegyes házasságokból származók, akiknek már alig pislákolt a magyar identitásuk, elkezdtek a magyarság ügyei felé fordulni. Ezt szeretnék tovább erősíteni, ezért például a kulturális támogatások összegét olyan mértékben emelték meg, amire korábban nem volt példa.

Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak tartotta, hogy noha a magyar belpolitika elég viharos, de nemzetpolitikai téren a három legfontosabb kérdésben – az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia szükségessége – teljes politikai és társadalmi konszenzus van.

A magyar államnak pedig offenzívát kell indítania az összes nemzetközi fórumon az autonómiatörekvések érdekében, hiszen „ami másnak jár, nekünk is jár” – összegzett.

A könyvet áttekintve kiemelte, hogy az végigveszi a Magyarország körüli nemzetrészeket és elemzi az ottani helyzetet, a lakossági arányokat, összetételt, és terminológiailag is tisztázza a fogalmakat.

Kérdésre válaszolva szólt arról is: a kisebbségi jogok szempontjából csalódás az Európai Unió. Nem gondolták, hogy a szervezetben meg lehet tenni azt, amit ma Szlovákiában, hogy a magyar orvos a magyar betegével elvileg nem beszélhetne magyar nyelven. Hozzátette: arra nem számíthatunk, hogy az Unió az utódállamok felé ezt ki fogja kényszeríteni, de az Unióban megvalósult autonómiaformákat tudjuk követelni.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arról beszélt, hogy a Kárpát-medencében a magyarság száma és aránya folyamatosan csökken, bár a fogyás mértéke eltérő ütemű. A tömbmagyarság arányaiban nem, de számában csökken a Kárpát-medencében, a szórványban viszont drasztikus a fogyás, van olyan hely, ahol a 75-80 százalékot is eléri. Az a cél, hogy minden lehetséges módon próbálják megállítani ez a folyamatot – rögzítette az államtitkár, aki szerint az elmúlt években a nemzet közjogi egyesítése mellett nagy lépéseket tettek, hogy gazdasági értelemben is egy térről beszéljenek.

A könyv közös munka eredménye, abban részt vettek a Kárpát-medencei külképviseletek, konzulátusok, és hozzájárult összeállításához a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Bethlen Gábor Alap is. Olyan kötetről van szó, amely hasznos segítség lehet a mindennapokban is. Új autonómiakoncepciót nem tartalmaz, az eddigieket tárja az olvasók elé. Autonómiát ugyanakkor csak úgy lehet teremteni, ha az érintettek igénylik, és mindent megtesznek ennek érdekében – hangsúlyozta.

Szili Katalin elmondta: egy év alatt állították össze a kötetet, amely az elmúlt 25 év autonómiatörekvéseit tekinti át, illetve azokat a jogi kereteket, amelyeket Európa biztosít.

Kiemelte: Magyarország és a magyar nemzet európai keretek között képzeli el az autonómiakoncepciók megvalósítását. Nemcsak a tömbben, hanem a szórványban élők autonómiatörekvéseivel is foglalkozni kívánnak – jelezte.

A kötetben arra is kitérnek, hogy maguk a közösségek milyen fogalmakat használnak, a koncepciók mit tartalmaznak. Közölte: következő lépésként a személyelvű autonómia feltételeit tekintik át, az ezzel összefüggő összegzést novemberben, a magyar szórvány napjára szeretnék az asztalra tenni.

(MTI/Kárpátalja)