Újabb határidőt kapott Ukrajna a Donyec-medencei konfliktus rendezésére?

A Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változatának forrásai szerint újabb határidőt kapott Ukrajna a Donyec-medencei konfliktus rendezésére a Nyugattól. Május 18-tól kezdetét veheti a Donyec-medencei teljes tűzszünet újabb szakasza, május 20-án pedig Oroszország kiadhatja Kijevnek Nagyija Szavcsenkót. Mindez akár egy új korszak kezdetét is jelentheti az immár harmadik éve tartó szembenállásban.

A DT azt írja, a Nyugat módosított az Ukrajnának szabott határidőkön. Korábban úgy volt, hogy 2016. március végéig ki kell dolgozni a Donyeck és Luhanszk megyék Ukrajna által nem ellenőrzött területein rendezendő helyhatósági választások jogszabályi kereteit, majd június végéig magukat a választásokat is meg kell tartani, most viszont azt javasolják az ukrán kormányzatnak, hogy május, illetve augusztus végéig tegyék meg ezt.

A DT forrása szerint Victoria Nuland amerikai helyettes külügyi államtitkár minapi kijevi látogatása alkalmával, a Petro Porosenko elnökkel folytatott négyszemközti, több mint négyórás megbeszélése során jelentette be az új határidőket. Ugyanezen a találkozón hangozhatott el a már említett két dátum is: május 18-tól életbe lép a teljes tűzszünet, május 20-tól sor kerülhet Nagyija Szavcsenko kiadatására.

A DT összeállítása szerint nem hivatalos eszmecserék alkalmával a külföldi diplomaták arról beszélnek, hogy Angela Merkel német kancellárt, Francois Hollande francia, és Barack Obama amerikai elnököt egyaránt rendkívül bosszantja, hogy Petro Porosenko nem képes (vagy nem áll készen) teljesíteni korábbi ígéreteit, ami a választások megrendezését illeti a Kijev által nem ellenőrzött területeken. A portál azt írja, az ukrán elnök megpróbálta húzni az időt, azaz nem tagadta meg a Minszkben vállalt kötelezettségek teljesítését, de nem is sietett a végrehajtással, abból indulva ki, hogy az idő országa kezére játszik. Most Kijev tudtára adták, hogy fogytán az idő. Egyrészt a közelgő választások az Egyesült Államokban, illetve Németországban és Franciaországban nem engedik, hogy vezetőik túl gyakran foglalkozzanak az ukrán kérdések megoldásával, másrészt őket magukat is arra ösztökélik, hogy gyakoroljanak határozottabb nyomást Kijevre, érjék el az „ukrán történet” sikeres lezárását, amin Nyugaton azt értik, hogy a Kijev által nem ellenőrzött régiók kapjanak különleges státuszt, illetve legalább a fegyveres konfliktus befagyasztását érjék el.

A cikket jegyző Szerhij Rah­ma­nyin úgy tudja, hogy Washingtonban, Berlinben és Párizsban sem hisznek különösebben abban, hogy a közeljövőben sikerül módosítani az ukrán alkotmányt, ami a különleges státusz megadását illeti. Ám a helyhatósági választások megrendezéséhez, illetve a szeparatista mozgalmak résztvevőinek amnesztiájához szükséges jogszabályok elfogadását, valamint a választási kampány lebonyolítását teljesíthető feladatnak tekintik.

Az újabb határidő, amelyet Ukrajna a minszki megállapodásban vállaltak végrehajtására kap, az utolsónak bizonyulhat, és senki sem vállalkozik megjósolni, milyen következményekkel járhat, ha ezúttal sem teljesülnek a vállalások – írja a DT. A portál szerint egyelőre csupán annyi nyilvánvaló, hogy az ukrán félnek továbbra sincs konkrét terve a Donyec-megyei konfliktus lezárására.

Kosztyantin Jeliszejev, az ukrán elnöki adminisztráció vezetőjének helyettese utóbb cáfolta, hogy Porosenko és Nuland találkozóján elhangzott volna bármiféle határidő, az utóbbi napok több sajtónyilatkozata azonban arra enged következtetni, hogy a DT problémafelvetése nem alaptalan, akadnak gondok a kelet-ukrajnai rendezés kérdése körül Kijevben.

Heorhij Tuka, Luhanszk megye minap leváltott kormányzója, akit a megszállt területekért és a belső menekültekért felelős tárca miniszterének helyettesévé neveztek ki az új kormányban, az 5-ös Csatorna hírtévének nyilatkozva megerősítette a DT szakírójának meglátását, amikor kijelentette: „Sajnos megyei vezetőként azt tapasztaltam, és azt tapasztalom most is, hogy nincs állami stratégia a megszállt területeket illetően.”

Ugyancsak jelzésértékű hír, hogy a múlt héten bejelentette kivonulását a tárgyalási folyamatból Roman Bezszmertnij, aki Ukrajnát képviselte a kelet-ukrajnai rendezést előkészíteni hivatott minszki folyamat politikai alcsoportjában. A politikus nem tagadta, hogy voltak nézetkülönbségek közte és Petro Porosenko államfő között a rendezést illetően. Szavaiból kiindulva nem véletlen, hogy Olha Ajvazovszka váltotta őt a tárgyalásokon. „Ma minden a választások körül összpontosul, amiben ő szakértő” – mondta róla Bezszmertnij.

A Jevropejszka Pravdának adott interjújából ítélve a politikus máig nem érti, miért gondolja a tárgyalási folyamatban részt vevők döntő többsége, hogy a választások a megszállt területeken rövid időn belül megrendezhetők. Szavai jól tükrözik az eddigi ukrán álláspontot: „Bárki, aki érti ezt a folyamatot, tudja, hogy az ORDLO-ban (a Donyeck és Luhanszk Megyék Egyes Régiói ukrán kifejezés rövidítése az Ukrajna által nem ellenőrzött kelet-ukrajnai területek szinonimája a kijevi hivatalos nyelvezetben – a szerk.) nem lesz választás se idén, se jövőre. A közvélemény felkészítéséhez, a biztonsági természetű kérdések megoldásához, a demilitarizáció és demobilizáció biztosításához, a szuverenitás legalább részleges helyreállításához 3–5 év szükséges” – mutatott rá.

Annyi bizonyos, hogy akár említett Victoria Nuland az ukrán fővárosban konkrét végrehajtási dátumot a kelet-ukrajnai rendezéssel kapcsolatban, akár nem, Kijevben most valami elmozdulni látszik a holtpontról, s ennek hamarosan – talán már májusban – az eredményei is megmutatkozhatnak.

(zn.ua/pravda.com.ua/hk)