Áder János Sepsikőröspatakon: A magyar erdészek már 150 éve felismerték, hogy az erdő nemzetünk pótolhatatlan vagyona

A magyar erdészek már másfélszáz éve felismerték: az erdő védendő érték, egy nemzet pótolhatatlan vagyona – mondta Áder János magyar köztársasági elnök a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlését köszöntő beszédében múlt csütörtökön.

Áder János hangsúlyozta, hogy az Országos Erdészeti Egyesület alapítóinak, a máramarosi Aknasugatagból származó Wagner Károlynak, a selmecbányai Divald Adolfnak és a sepsikőröspataki Bedő Albertnek az egyik célja a magyar nyelvű erdészképzés megteremtése volt.

„A 150 évvel ezelőtti bátor kezdeményezőknek köszönhető, hogy a józan mértékletesség lett a vezérfonal, és a Kárpát-medence erdői nem váltak a féktelen felhasználás martalékává” – állapította meg Áder János. Hozzátette, egy kicsiny, de elszánt szakmai közösségnek köszönhetően „előrelátó, a jövő iránt felelős erdőgazdálkodás vette kezdetét” Magyarországon.

„Volt és maradt a cél: erdeink óvása, gondozása, ápolása, telepítése, a felelős gazdálkodás. Ezt a célt tartották szem előtt mindazok, akik tekintélyt adtak a magyar erdészszakmának. Akik minden történelmi veszteség után is hűek maradtak hivatásukhoz Magyarországon, a Kárpát-medencében és mindenütt a világon” – fogalmazott Áder János.

Úgy vélte: ezt az örökséget őrizték meg azok a magyar erdészek, akik a Trianon után határon túlra került területek hatalmas erdőségeiben vagy az 1956-os forradalom után Kanada erdőiben kamatoztatták tudásukat.

Beszéde végén Áder János köszönetet mondott azért, hogy a jó hagyományt követve a magyar erdészek ma is ugyanúgy gondolnak a jövőre, mint nagyszerű elődeik.

A rendezvényen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is beszédet mondott. Szerinte el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket. Az egyik szélsőségnek az ipari lobbit tekintette, amely csak nyersanyagot lát az erdőben, és figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat. Szélsőségeseknek tekintette ugyanakkor azokat is, akik nem veszik figyelembe, hogy a világon emberek is élnek, és kitiltanák az embert az erdőből.

Semjén Zsolt jelezte, egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával az Országos Erdészeti Egyesületnek az a döntése, hogy Székelyföldön rendezte meg a vándorgyűlést, hiszen a kormány mindig is arra törekedett, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a készülő erdészeti törvényről is beszélt. Elmondta, új szemléletet tükröz a jogszabály. Igazodnia kell ugyanis a klímaváltozás kihívásaihoz, általa kell visszaszorítani az invazív fajok elterjedését. A jogalkotónak különbséget kell tennie a természetes erdő és az ültetvény erdő között, és új szabályokat kell bevezetni az energiacélú ültetvények számára is.

Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntésében Bedő Albertet idézte, aki szerint az „összetartás által a kis dolgok is naggyá lesznek”. Amint bejelentette, Európa legrégebbi erdészeti civil szervezetének a jubileumi közgyűlésén több mint ezer erdész vett részt az egész Kárpát-medencéből.

(MTI/Kárpátalja)