Magyar nyelvű továbbképzések a pedagógusoknak

Új szerepkörben a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Kihelyezett Tagozata

2016. augusztus 31., 10:03 , 816. szám

Márciusban összevonták az addig Ungváron, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézetben működő nemzetiségi kabinetet az intézet beregszászi kihelyezett tagozatával, beregszászi székhellyel. Ennek az összevonásnak az értelmében a beregszászi tagozat átveszi a magyar, szlovák és román tannyelvű iskolák és óvodák módszertani munkájának az irányítását. A változtatás értelmében ezentúl a nemzetiségi intézményekben dolgozó pedagógusok részére Beregszászban lesznek a továbbképzések, a magyar pedagógusok számára minden esetben az oktatás nyelvén, azaz magyarul. A változásokról Gabóda Bélát, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Kihelyezett Tagozatának igazgatóját kérdeztük, amely intézményt augusztus 22-én Kijevben kitüntette az innovatív fejlesztések területén elért eredményeiért Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma, valamint az Ukrán Tudományos Akadémia.

– Ezek után minden kárpátaljai magyar oktatási intézmény pedagógusainak Beregszászban lesz a kötelező továbbképzése, az anyanyelvén?

– Igen. A Kárpátalján, nemzetiségi nyelven oktató intézményekben dolgozó óvodapedagógusoknak, alsós tanítóknak és a felső osztályokban tanító szaktanároknak is nálunk lesz januártól a kötelező továbbképzése. Elvileg hat módszerésszel fogunk dolgozni, igaz, jelenleg öt szakember van nálunk státuszban, ugyanis az alsós tanítók módszerésze vállalta az óvodapedagógusok szakmai felügyeletét és irányítását is. Pillanatnyilag albérlőként megkaptuk a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség székházának nagytermét, de a jövő évi továbbképzéseket már remélhetőleg a Munkácsi úti Tanítók Házában tudjuk majd lebonyolítani.

Az iskolákban általában szeptemberben és októberben írják meg – a járási oktatási osztályoknak címezve – a pedagógusok a továbbképzésekre történő jelentkezéssel kapcsolatos kérvényeiket, ezúton is arra kérek minden egyes magyar pedagógust, aki magyar iskolákból és óvodákból továbbképzésre jelentkezik, hogy írja be a kérvényébe, hogy a beregszászi tagozatban kéri a továbbképzését. Amennyiben valamelyik járási oktatási osztályon nem engedik ezt beleírni a kérvénybe, az jelezzék nekünk. A kérvénye leadása után azt is kérném, hogy a következő e-mail-címen: filia.beregszasz@gmail.com ezt nekünk is jelezze, hogy mi is időben tudjunk a jelentkezéséről. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az a leghatékonyabb, ha egy magyar iskolában magyarul oktató pedagógus anyanyelvén hallgatja a módszertani előadásokat.

– Elárulná, hogy név szerint kik az említett szakemberek?

– Az ungvári nemzetiségi kabinetből átjött hozzánk Braun Éva, ő maradt a felelős a magyar nyelv és irodalom és a népismeret oktatásáért. Szergejcsuk Julianna az alsós tanítók és óvodapedagógusok módszerésze, én felelek a kihelyezett tagozat vezetése mellett a biológia, a kémia és a földrajz oktatásáért, Popovics Elza a matematika, az informatika, a fizika tantárgyakért felel, míg Margitics Marianna az angol, az ukrán és a történelem tantárgyakért. Így a legtöbb tantárgyat le tudjuk fedni, a rajz, az ének-zene még kérdéses, ezekkel kapcsolatban még tárgyalunk az anyaintézettel. Szeretnénk elérni, hogy ha ezekből a tantárgyakból nem is a mi munkatársunk vezeti a továbbképzést, hanem az ungvári felelős módszerész, de a képzés itt történjen Beregszászban.

Illetve a jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki például eljön magyar nyelvből továbbképzésre, de mellette tanít az iskolában rajzot is, akkor a három hét alatt rajzból levelező formában elvégezhető a továbbképzés.

– Elkészült a beregszászi kihelyezett tagozat alapszabálya, milyen feladatok várnak önökre a pedagógus-továbbképzések szervezése és lebonyolítása mellett?

– A módszertani irányítás és a továbbképzések szervezése mellett terveink szerint szakmai szemináriumokat, konferenciákat is szervezünk majd, illetve a tankönyv- és tantervírás lenne még fontos feladatunk. Ebben az évben már sikerült megírnunk a magyar népismeret tantárgy tantervét. Jó lenne, ha ötödik, hatodik osztályban, igaz, csak fakultatív kereteken belül, de taníthatnák az iskolákban. Erre épülhetne rá majd 7., 8., 9. osztályban a magyar történelem oktatása.

A magyar mellett a mi felügyeletünk alá tartozik a román, a szlovák és a roma nyelvű iskolai oktatás is. Bár roma nyelvű iskolák nincsenek az ukrán oktatási rendszerben, de az iskoláinkban sok roma tanuló van mindenütt. Ennek megfelelően sikerült a roma népismereti tantervet is kidolgoznunk, amelyet a magyar népismereti tantervvel együtt elküldtünk Kijevbe, a minisztériumba jóváhagyásra.

– Van arra igény, hogy roma nyelven tanulhassanak a roma gyerekek?

– Egyelőre ilyen igény még Kárpátalján nem merült fel. Egyébként már elgondolkodtunk azon a módszereszekkel, hogy jó lenne legalább azokban az iskolákban, ahol nagy létszámban vannak roma tanulók, vagy csak roma tanulók vannak, mint a Beregszászi 7. Számú Általános Iskolában, vagy a Munkácsi 14. Számú Középiskolában, jó lenne a roma nyelvet fakultatív módon tanítani. De melyik roma nyelvet a kettő közül? Illetve az is nehézséget jelent, hogy a Kárpátalján élő romák között vannak román, magyar és ukrán anyanyelvűek. A még nem tisztázott kérdések ellenére Szergejcsuk Juliannával elkezdtük egy roma nyelvű olvasókönyv és egy magyar–roma szótár előkészítését is. Viszont jelenleg is évi 2-3 szemináriumot szentelünk a roma tanulók oktatásával kapcsolatos kérdéseknek.

– Melyek most az önök előtt álló legsürgősebb feladatok?

– Szergejcsuk Julianna és Gabóda Éva vezetésével zajlik jelenleg a magyar tannyelvű óvodák és magyar tannyelvű óvodai csoportok tantervének kidolgozása. Illetve a magyar nyelvű érettségivel kapcsolatban vannak új elképzeléseink. Ugyanis a magyar iskolák végzősei emelt szintű érettségit magyar nyelvből nem tehetnek, csak egy belső érettségit az iskolában, ami eddig csak egy tartalomírás volt. Ezt a tartalomírást Magyarországon már nem nagyon akarják elfogadni az érettségizőinktől. Ezért a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a magyarországi illetékesek megegyeztek abban, hogy ha létrehozunk egy olyan belső magyar nyelv és irodalom érettségi rendszert, ami körülbelül lefedi a magyarországi programot 60-70-80 %-ban, akkor ezt a belső magyar érettségit magyarországi felvéte­li­zésnél ők emelt szintű érettségiként elfogadják. Egyelőre a két tantervet hasonlítjuk össze, hogy milyen mértékben fedik egymást. Szerencsére kiderült, hogy magyar nyelvből és irodalomból jelentős részben fedik egymást. Ennek megfelelően hamarosan nekilátunk a tesztsorok kidolgozásának is. Ezzel időre el fogunk készülni.

Az említett feladatok mellett a továbbképzések tantárgyi tanterveit kell átdolgoznunk, ezeket januárban, februárban újra kell majd akkreditáltatnunk. Mi azt szeretnénk, hogy a beregszászi kihelyezett tagozaton legkevesebb nyolcvan százalékban magyar nyelven folyjanak a továbbképzések, ehhez külön akkreditáltatni kell Kijevben a tanterveket.

– A magyar nyelvű továbbképzések végén továbbra is ukrán nyelven kell majd leadni a szakmai dolgozatokat és más anyagokat?

– A mi továbbképzéseinken a leadandó dolgozatok és anyagok szigorúan csak a továbbképzés nyelvén íródhatnak, legfeljebb egy rövid ukrán nyelvű összefoglalóval. Mert ha valaki, mondjuk, magyar tannyelvű iskolában dolgozik, és itt van biológiából továbbképzésen, neki elsősorban a magyar biológiai szaknyelvet kell jól ismernie, hisz azt tanítja. Tehát az az észszerű, ha magyar nyelven és nem ukrán nyelven írja meg a dolgozatát. Ez jelentős változás lesz az eddigiekhez képest.

– Kik lesznek azok az előadók, akik magyarul tartanak majd a pedagógusok számára előadásokat?

– A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Munkácsi Állami Egyetem tanárait, illetve olyan ismert, a közoktatásban dolgozó pedagógusokat, módszerészeket, vezető tanárokat kérünk majd fel, akik érdemesek arra, hogy megosszák kollégáikkal tapasztalataikat és tudásukat. Illetve tervezzük magyarországi előadók meghívását is. Nagyon előrehaladott tárgyalásaink vannak a szarvasi Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karával, ők az alsós tanítók és óvodapedagógusok továbbképzésébe tudnának besegíteni azzal, hogy néhány napra az ottani módszertani központban fogadnák a továbbképzésen lévő kollégáinkat. Hasonló együttműködésről tárgyalunk a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karával is, a dékán úr valószínűleg október-novemberben itt lesz nálunk. Egyelőre csak a tanítók és óvodapedagógusok számára biztos a mi háromhetes továbbképzésünkön belül egy néhány napos magyarországi részképzés, de hosszabb távon ezt a lehetőséget a felső tagozatban tanító szaktanároknak is szeretnénk biztosítani.

Badó Zsolt