Mit lehet tenni az interneten terjesztett rágalmak ellen?

„Lányom volt barátja közzétett az egyik közösségi oldalon egy, a világhálóról letöltött fotót, amely a gyermekemre hasonlító meztelen nőt ábrázol. Azt állítja, hogy a felvételen a lányom látható, s különböző mocskos dolgokat ír róla. A gyermekem teljesen kétségbeesett, sír, azt mondja, a barátai kinevetik, ezért már el sem meri hagyni a házat. Kérem, adjon tanácsot, mit lehet tenni ilyen esetben. Érdemes a rendőrséghez fordulni?”

– A lánya volt barátja jogszabályok egész sorát sértette meg tettével. A személyhez fűződő (nem anyagi) jogokat, köztük a szabadsághoz és biztonsághoz, a magán- és a családi élet sérthetetlenségéhez, az emberi méltóság és a becsület tiszteletben tartásához való jogot mindenekelőtt Ukrajna Alkotmánya garantálja. Az Alaptörvény 32. cikkelye rögzíti: senkinek sem avatkozhatnak bele a magán- és a családi életébe; hozzájárulása nélkül senkiről nem gyűjthető, őrizhető és használható fel bizalmas információ a törvények által előírt eseteket kivéve, és csakis a nemzetbiztonság, valamint az emberi jogok védelmében. Emellett a Polgári törvénykönyv (Ptk.), annak 270. és 271. cikkelye is felsorolja a törvény által garantált személyhez fűződő (nem anyagi) jogokat.

A Ptk. 280. cikkelye kimondja: ha a természetes személyt személyes (nem anyagi) jogai megsértése miatt anyagi és (vagy) erkölcsi kár érte, ez a kár megtérítendő.

Esetünkben hamis információ terjesztéséről van szó, amiről a Ptk. 277. cikkelye így rendelkezik: a természetes személynek, akinek a róla és (vagy) családtagjairól terjesztett hamis információk miatt sérültek a személyes (nem anyagi) jogai, jogában áll válaszolni ezekre az információkra, illetve megcáfolni azokat. A hamis információt annak terjesztője köteles megcáfolni. A hamis információ cáfolata ugyanazon a módon történik, ahogyan a terjesztése történt.

Azt tanácsolom, hogy tájékoztassa gyermeke volt barátját az elhatározásukról, hogy a lány megsértett jogainak védelmében a bírósághoz szándékoznak fordulni. Ha ezek után nem hajlandó önként rendezni a konfliktust nyilvános bocsánatkéréssel és a hamis információ cáfolatával, bátran fordulhat keresettel a bírósághoz a becsület és a méltóság védelméért, s egyben a fentebb idézett jogszabályok alapján az erkölcsi kár megtérítését is kérheti.

hk