„Rajtunk is múlik a népszavazás érvényessége...”

Bocskor Andrea EP-képviselő gondolatai a kvótaszavazásról

Az október másodikai népszavazás Európa, azon belül Magyarország és az egész magyar nemzet jövőjéről szól. Látva a mostanában Nyugat-Európában zajló eseményeket, szerintem mindenki, aki nyitott szemmel jár, észreveheti, hogy veszélybe kerültek korábbi európai értékeink, a biztonság és az a keresztény kultúra, amelyben felnőttünk. A nemzetek Európája és gyermekeink jövője forog kockán – mondja Bocskor Andrea, az Európai Parlament kárpátaljai képviselője, akit telefonon Strasbourgban értünk el, a parlament plenáris ülésének szünetében.

– Mit üzen a Kárpátalján élő magyar állampolgároknak a betelepítési kvótanépszavazással kapcsolatban?

– A kárpátaljai magyar közösség az utóbbi nehéz években mindig számíthatott a magyar kormány segítségére, támogatására, most viszont a teljes nemzet összefogására van szükség. Ennek fényében azoknak a kárpátaljaiaknak, akik szavazásra jogosultak, erkölcsi kötelességük, hogy fáradságot és időt nem sajnálva támogatásukról biztosítsák, és ebben a nem könnyű küzdelmében erősítsék a kormányt. Most szükség van arra, hogy minden magyar állampolgár részt vegyen ezen a népszavazáson, kinyilvánítsa akaratát, és megfelelő felhatalmazást adjon a magyar miniszterelnöknek az általa felvállalt küzdelem folytatásához.

– Amennyiben az Európai Unió bajba kerül, az számunkra, kárpátaljai magyarok számára sem lehet közömbös…

– Természetesen nem, hisz jövőnket Európában képzeljük el. A Európai Unió vezetői az utóbbi időszakban meglehetősen veszélyes politikát folytatnak. Ezzel egy időben Ukrajna megkötötte a társulási egyezményt az EU-val, illetve megpróbál mindenféle szempontból közeledni Európához, ez volt a 2014-es „Majdannak” is a legfontosabb célkitűzése. Az ország ezen törekvései pedig megegyeznek a kárpátaljai magyarság kiemelt céljával. Emellett a Kárpát-medencei magyar közösség szerves részeként is szem előtt kell tartanunk az Európai Unió jövőjét.

A magyar jövő a mi jövőnk is egyben, és a magyar jövő az európai jövőt is jelenti, így Magyarország sem lehet biztonságban, ha az EU-t elárasztja olyan migránsok tömege, akik nem tartják tiszteletben a nőket, a kereszténységet, a papokat. Nem tartják tiszteletben a mi törvényeinket és hagyományainkat, hanem a sajátjukat akarják ráerőltetni a keresztény európai emberekre. Ha mindezt megengedik Európában, előbb-utóbb kihatással lesz a Kárpátalján élő magyarok életére is.

– Mi történne abban az esetben, ha az „Igen”-ek győznének, vagy a választópolgárok közül kevesebben mennének el szavazni, mint amennyi az érvényességhez szükséges?

– Úgy gondolom, hogy a kvótanépszavazásnak, illetve a népszavazás érvényességének az a tétje, hogy a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök erős felhatalmazást kapjon az emberektől ahhoz, hogy az Európai Bizottság lopakodva ránk erőltetett intézkedéseinek ellenálljon. Tehát annak a kvótapolitikának, amelyet az Európai Bizottság próbál egyik hétről a másikra újabbnál újabb intézkedésekkel ráerőltetni a tagországokra, ennek kell, hogy ellenálljon a magyar kormány, és ehhez kell a felhatalmazás a néptől. A népszavazás ugyanis a demokratikus jogállamiság egyik legfontosabb eszköze, amelynek eredményét nem lehet figyelmen kívül hagyni Brüsszelben sem. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy Magyarország az egyetlen EU-tagország, mely megkérdezi polgárainak véleményét a migránsok betelepítése kapcsán. Mi lehetne ennél demokratikusabb?

– Az utóbbi időben több robbantás, terrorcselekmény volt Brüsszelben. Ott élve mit tapasztal, hogyan sikerült a bevándorlókat integrálni, hogyan működik az együttélés?

– Brüsszelbe és általában Belgiumba már régen megkezdődött az egykori gyarmatokról az idegen kultúrájú lakosság beáramlása. Brüsszelben mára a muszlim és más afrikai származásúak aránya a város lakosságának közel a felét teszi ki. A fővároson kívül Belgiumnak vannak más olyan régiói is, ahol hasonló a helyzet, de olyanok is, ahol még ma is a flamand vagy vallon lakosság van abszolút többségben. Ugyanakkor a nem európai gyökerű családok Belgiumban sokkal több gyereket vállalnak, mint az „őslakos” belgák, így a bevándorlástól függetlenül is robbanásszerűen nő az arányuk. Ezt jól tükrözi, hogy a tavalyi évben Brüsszelben világra jött újszülöttek körében a Mohamed volt a leggyakoribb keresztnév. Az itt is jól látszik, hogy nem lehet integrálni a nyugat-európai társadalmakba azt, aki nem akar integrálódni. Az első generációs bevándorlók még hálásak voltak a befogadó országnak, és mindent igyekeztek megtenni a társadalomba való beilleszkedésért, igyekeztek a nyelvet megtanulni stb. Ugyanakkor a másod- és harmadgenerációs muszlim fiataloknál már inkább az igények és a követelések jönnek elő, de közben nem tesznek meg mindent azért, hogy részei lehessenek ennek a társadalomnak. Ezzel szemben inkább a saját törvényeiket igyekeznek ráerőltetni az itteniekre, ami párhuzamos társadalmakat, illetve „NoGo” zónákat eredményezett több nagyvárosban. Ezt jól jellemzi egy svédországi példa, ahol az egyik iskolában szokás volt a kézfogás a tanárokkal. Mivel nő volt a tanár, a muszlim vallású gyerekek felháborodtak, hogy ők nem fognak egy nővel kezet. Ezt követően az iskola eltörölte a kézfogás gyakorlatát, hogy az ne sértse senkinek az érzékenységét. Vagy például vannak olyan iskolák, ahol a menza menüjéről levették a disznóhúst, vagy olyan olaszországi iskolák, ahol a tantermekből eltávolították a feszületeket. Azt mondhatjuk, hogy Nyugat-Európa – szokásait megtagadva – gyakran tesz gesztusokat a muszlimok felé, de ez visszafelé már nem működik. Állandó defenzív álláspontja van a nyugat-európai embernek, de a másik oldalon nem látjuk a pozitív szándékot az alkalmazkodásra. Mindezek mellett viszont drasztikusan lecsökkent az emberek biztonságérzete, gyakoribbak az erőszakos vagy terrortámadások, a nők elleni zaklatások, mint akár 5-10 évvel ezelőtt voltak.

– Tehát a közel-keleti és afrikai tömegek korlátlan beáramlása az európai, keresztény alapokon álló kultúra megszűnését jelentheti?

– Hosszú távon igen. Ha megszűnik a keresztény alapokon álló európai gondolkodás dominanciája, olyan Európát kaphatunk, amelyre nem fogunk ráismerni.

– Ugyanakkor sokan azt mondják ellenvéleményként, hogy Magyarországon nagyon kevés muszlim bevándorló van, ott nem kellene annyira megijedni néhány ezer betelepítettől.

– Ennek az az oka, hogy az Európába érkezett illegális bevándorlók a szociális segélyeket kecsegtetőbbnek látják Németországban, illetve a skandináv országokban, és mindent elkövetnek, hogy oda továbbmehessenek. Viszont az Európai Bizottság által kidolgozott kvótarendszer relokációt, vagyis áttelepítést irányoz elő. Ez azt jelenti, hogy az országok lakosságszámát és GDP-jét figyelembe véve újra elosztanák az EU tagállamai között az Európába ellenőrizetlenül beözönlött, több millió migránst. Hangsúlyozom, hogy a mostani beáramlás még nem ért véget, senki nem tudja megmondani, hogy végül hány embert kellene befogadni görögországi és olaszországi hotspotokból a következő évek során.

Az európai politikusok között egyre többen beszélnek arról, hogy meg kellene határozni, mennyi egy-egy ország befogadóképességének felső határa. De még mindig sok az olyan politikus Európában, akik azt mondják, hogy Európa korlátlanul be tudna fogadni migránsokat. Mert gazdagok vagyunk, van elég hely, el van öregedve a társadalmunk, szükségünk van munkaerőre. Ezekkel a szlogenekkel próbálják védeni álláspontjukat. De a mindennapi tapasztalatok Nyugat-Európában már ma azt mutatják, hogy az országok vezetői a nagyszámú migráns beengedésével nagy bajt szabadítottak a saját lakosságukra, akik mostantól nem élhetnek úgy, olyan szabadon, mint korábban, és egyre több helyen zavargások is vannak emiatt.

Sokkal jobb megoldás lenne, ha a segítséget a migránsokat kibocsátó országokba vinnénk. Ott kellene pénzügyi és más jellegű segítséget nyújtani nekik, nem pedig idegen kultúrájú tömeget, vagyis bajt szabadítani az európai lakosságra.

– A Fidesz–KDNP képviselőcsoportja korábban is ezt a véleményt vallotta, ugyanakkor az Európai Parlamentben látszólag többségben voltak azok, akik szívesen látták a gazdasági migránsokat. Mit tapasztal, időközben megváltozott az EP-képviselők véleménye ezzel kapcsolatban?

– Még mindig kisebbségben vagyunk ezzel a kérdéssel kapcsolatos véleményünkkel. De azon dolgozunk, hogy ők is belássák, hogy a jelenlegi politikájuk veszélyezteti a saját választóik biztonságát, és jelentős összegekbe kerülnek az EU-nak, amelyeket más, fontos programoktól vonnak el. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a Visegrádi 4-ek országainak politikusai osztják a magyar kormány azon álláspontját, hogy a külső határokat meg kell védeni annak érdekében, hogy ne legyenek újra belső határok. Fenntartható legyen az EU-n belüli szabad mozgás. Osztják azt a véleményünket, hogy korlátlanul nem fogadhatunk be minden menekültet. Ugyanakkor mindannyian egyetértünk abban, hogy a valóban a háború elől menekülőket segítenünk kell, viszont a mára kialakult gazdasági migráció mértéke Európa erejét meghaladja, ezt a mérhetetlenül nagy tömeget valamilyen eszközökkel otthon kell tartani, és helyben kell őket segíteni. Erre szolgálnak a már Afrikában és a Közel-Keleten jelenleg is zajló programok, amelyek keretében az ott élő rászorulóknak juttat az Európai Unió támogatást, akik ha nem is a saját háború sújtotta hazájukban, de ahhoz közeli területen meg tudnának élni a programoknak köszönhetően.

– Fontos a kárpátaljai magyar állampolgárok részvétele is, hisz csak 50% feletti részvétel esetén lesz érvényes a népszavazás.

– Valóban így van, ezért nagyon fontos odafigyelni a határidőkre. A Magyarországon állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok szeptember 19-től 30-ig, munkanapokon reggel 7-től este 17:30-ig vehetik át a szavazási levélcsomagjukat a beregszászi és ungvári konzulátusokon, azok a szavazásra jogosultak, akik regisztrálódtak a Nemzeti Választási Irodánál, illetve azok is, akik 2014-ben már részt vettek az akkori országgyűlési választásokon. Ők – ha nem kérték máshová – most is ugyanarra a konzulátusra kapják a levélcsomagjukat, ahová 2014-ben kérték.

A Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, ha a népszavazás napján Kárpátalján lesznek, és az ungvári vagy beregszászi konzulátuson akarnak szavazni, 2016. szeptember 24-én 16:00 óráig kérhetik a lakóhelyük szerint illetékes jegyzőnél a külképviseleti névjegyzékbe vételt, vagy elektronikusan a www.valasztas.hu honlapon a Külképviseleti névjegyzékbe vétel cím alatt.

Mindenképpen fontos, hogy minél többen teljesítsék állampolgári kötelességüket, mert rajtunk is múlik a népszavazás érvényessége, ezért mindenkit arra kérek, hogy adja le szavazatát.

Badó Zsolt