Jelen lehet-e a férj a felesége kihallgatásán?

2016. október 5., 08:24 , 821. szám

„Feleségem idézést kapott az ügyészségtől, ahol tanúként akarják kihallgatni. Jelen lehetek-e a kihallgatásán? Nincs jogi végzettségem, tehát az ügyvédje nem lehetek.”

– A tanú jogairól és kötelezettségeiről a Büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) 65–67. cikkelyei rendelkeznek.

– A 65. cikkely értelmében tanúnak minősül az a személy, aki olyan körülményekről, tényekről tud, vagy tudhat, amelyek bizonyításra szorulnak valamely büntetőeljárás keretében, s akit beidéznek tanúvallomást tenni.

A tanúnak jogában áll:

1) tudni, mivel kapcsolatban és mely büntetőeljárás keretében hallgatják ki;

2) a vallomástétel ideje alatt, vagy egyéb jogi eljárásokban való részvétel esetén ügyvéd jogi segítségét kérni, akinek felhatalmazása megerősítést nyer a Betk. 50. cikkelyében foglaltak szerint;

3) megtagadni a vallomástételt a) magára, közeli hozzátartozóira és családtagjaira vonatkozóan, ha azzal alapot szolgáltathat a maga, közeli hozzátartozói vagy családtagjai elleni gyanúhoz, vádemeléshez valamely bűncselekmény elkövetése miatt; valamint b) az olyan információk vonatkozásában, amelyek a Betk. 65. cikkelye értelmében nem hozhatók nyilvánosságra;

4) a vallomást az anyanyelvén, vagy más olyan nyelven tenni, amelyet jól beszél, valamint igénybe venni tolmács segítségét;

5) jegyzeteket és dokumentumokat használni a vallomástétel során azokban az esetekben, amikor a bizonyítékok bármilyen elszámolást vagy egyéb adatot érintenek, amelyeket nehéz fejben tartania;

6) térítést kapni a vallomástételre való beidézésével összefüggő kiadásaira;

7) megismerkedni a kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvvel, kérvényezni, hogy abban változtatásokat hajtsanak végre, kiegészítéseket, megjegyzéseket fűzni hozzá, illetve saját kezűleg is eszközölni ilyen kiegészítéseket és megjegyzéseket;

8) védelemért folyamodni a törvény által előírt esetekben;

9) kifogást emelni a tolmács személye ellen.

A tanú köteles:

1) idézésre megjelenni a nyomozó, az ügyész, a nyomozóbíró vagy a bíróság előtt;

2) az igazat vallani a bírósági szakasz előtti vizsgálat és a bírósági tárgyalás során;

3) titokban tartani a bűnügyi eljárás lényegét és az annak során végrehajtandó (végrehajtott) nyomozati cselekményeket közvetlenül érintő információkat, melyek a tudomására jutottak, miközben tanúként eleget tett a törvény által előírt kötelezettségeinek – hacsak engedélyt nem kapott a nyilvánosságra hozatalukra a nyomozótól, az ügyésztől, a bíróságtól.

Mint látható, a hatályos törvények nem teszik lehetővé kívülálló személy (az ügyvéd kivételével) jelenlétét a kihallgatáson. A törvényi szabályozás célja ezzel a megkötéssel a nyomozati titkok megőrzése.

hk