„Útiterv” készül a kelet-ukrajnai rendezéshez
„Útitervet” dolgoznak ki az ukrán válság politikai rendezését szolgáló minszki megállapodások végrehajtásának előmozdítására – állapodtak meg múlt szerdán este Berlinben a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai négyek országcsoport csúcstalálkozóján.
A német kancellári hivatalban rendezett megbeszélésre elsőként Francois Hollande francia államfő, majd Petro Porosenko ukrán elnök érkezett meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök az előre jelzett időponthoz képest félórás késéssel csatlakozott az Angela Merkel kancellár hivatalában gyülekezőkhöz.
A tárgyaláson a kancellár és a három államfő mellett részt vett Frank-Walter Steinmeier német, Jean-Marc Ayrault francia, Pavlo Klimkin ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.
A tárgyalások jelentősen elhúzódtak a tervezetthez képest, több mint négy órán át tartottak. Petro Porosenko ukrán elnök a berlini ukrán nagykövetségen nem sokkal éjfél előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a négy ország vezetői megállapodtak, november végéig elfogadják egy német és francia javaslatokon alapuló „útiterv” tervezetét, amelynek a fő dokumentummá kell válnia a minszki megállapodások végrehajtását illetően.
Az „útiterv” biztonsági, politikai és humanitárius blokkokból áll majd, jelezte az ukrán államfő. Miután elkészült és külügyminiszteri szinten jóváhagyták, a dokumentumot a „normandiai négyek” vezetői is ellátják kézjegyükkel.
Porosenko hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodás valamennyi biztonsági eleme részét képezi az „útitervnek”, beleértve a külföldi haderő kivonását Ukrajnából, az EBESZ-misszió akadálytalan hozzáférését a megszállt ukrajnai terület egészéhez, beleértve az arcvonalról visszavont haditechnikai eszközök megőrzési helyeit, valamint az ukrán–orosz határ nem ellenőrzött szakaszait.
„Megállapodtunk arról is, hogy senki nem fogja akadályozni az EBESZ tevékenységét a jövőben megtartandó helyhatósági választások előkészítésének biztosításával kapcsolatban, amikor majd a biztonsági feltételek lehetővé teszik számunkra azok megtartását. Most kísérletet teszünk az EBESZ rendőri missziójának bevezetésére, amelynek garantálnia kell a biztonságot a választási folyamat idejére és az átmeneti időszakban” – tette hozzá.
Petro Porosenko jelezte annak fontosságát, hogy a választások napjáig minden külföldi fegyveres alakulatot ki kell vonni a térségből. Elmondta azt is, hogy a választások időpontjáról nem született döntés.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Putyin a találkozót követőn megerősítette, hogy a normandiai négyek készek bővíteni az EBESZ-missziót a csapatszétválasztás és a nehézfegyverzet tárolásának övezeteiben a Donyec-medencében.
Az orosz elnök hangsúlyozta: a találkozó valamennyi résztvevője megerősítette, hogy a délkelet-ukrajnai rendezés alapját a minszki megállapodásoknak kell képezniük.
„Korábban azt mondtam, nem érdemes csodát várni ettől a találkozótól, de bizonyos haladást értünk el – összegezte a megbeszélés eredményeit Angela Merkel német kancellár. – Megvitattuk az „útiterv” fogalmát, amely intézkedések és lépések egy bizonyos sorrendje, a részletekről most nem esett szó… Eltérő politikai elképzeléseink voltak erről.”
Szavai szerint „szeretnénk bevezetni (a Donyec-medencében) az EBESZ misszióját, amely napi 24 órában, heti hét napon át dolgozna”.
„Ugyancsak tárgyaltunk a valódi tűzszünetről és a csapatszétválasztásról” – tette hozzá.
Szóba kerültek a megbeszélésen a rendezés politikai aspektusai is, ezen belül a Donyec-medence különleges státusa, amely a kancellár szerint ugyancsak része a minszki megállapodásoknak.
„A kérdés az, hogy miként kell ennek végbemennie, hiszen ott van a hatalom átmenetének nehéz fázisa, és ezen a téren szintén kompromisszumra kell jutnunk” – tette hozzá Merkel.
Ami a humanitárius kérdéseket illeti, a négy ország vezetői megvitatták, miként férhetnének hozzá a Vöröskereszt képviselői a szakadárok által törvénytelenül fogva tartott túszokhoz – jelezte a német kancellár.
„Fontos folytatni a hasonló találkozók megrendezését, hogy megőrizzük a folyamat lendületét. Németország kész továbbra is közreműködni az adott folyamatban, mivel a minszki megállapodások képezik az egyetlen alapját a konfliktus feloldásának. Stabil tűzszünetet kell elérni. Ez nem egyszerű, de megér minden elképzelhető erőfeszítést” – hangsúlyozta Angela Merkel.
Szakértők utóbb egyetértettek abban, hogy a találkozót követő nyilatkozatokból ítélve mind Oroszország, mind Ukrajna tett bizonyos engedményeket korábbi álláspontjához képest a megegyezés érdekében. Azt azonban csak az „útiterv” kidolgozása, illetve elfogadása mutatja majd meg, hogy ténylegesen mi rejlik a nyilatkozatok mögött.
(pravda.com.ua/MTI/ria.ru/szcs)
