Máért-ülés: biztató eredmények

2016. december 7., 14:30 , 830. szám

Múlt csütörtökön került sor Budapesten, a Várkert Bazárban a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülésére, amelyen a kárpátaljai magyarság képviseletében jelen volt Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, valamint Zubánics László és Spenik Sándor az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviseletében.

Az ülésen értékelte kormánya munkáját Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki szerint Magyarország ma már „egy győztes csapathoz tartozik”, mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított, kritizált ország volt, addig mára „hirtelen” a magyar politika „a győztesek politikája lett”.

Orbán Viktor köszönetet mondott a határon túli magyarok vezetőinek, hogy az elmúlt években „az ellenszél ellenére” is „bátran és tiszta szívvel” kiálltak az anyaország kormányának politikája mellett.

Beszélt arról is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége – bár „sokan dolgoztak rajta” – nem következett be, mert a magyar külügyminisztérium stílust váltott – és ma már megvédi a magyar érdekeket –, a magyarság a határon túl sem hagyta magát, és mert más országokban is hasonló változások indultak meg, mint itt.

A kormányfő előadásában az elmúlt hat év legnagyobb sikerének nevezte a nemzetegyesítést, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg. Úgy fogalmazott: 100 évvel a trianoni diktátum után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak, és a magyar–magyar együttműködés napi gyakorlattá vált.

A résztvevők előtt beszámolt arról, hogy 860 ezren adtak be honosítási kérelmet, és eddig több mint 810 ezren tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig 100 ezer állampolgársági megállapítás történt.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak uniós csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Szerinte jó példa erre a Székely Mikó Kollégium ügye, a zászló- és névhasználat körüli perek, valamint a korrupcióellenes harc „álcájában” zajló hadjáratok az erdélyi magyarság vezetői ellen. Az Unió nemzetiségek jogaival összefüggő szabályai éppúgy halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak – fogalmazott.

Beszédében érintette a közelgő romániai választást, amelyet sorsdöntőnek nevezett, mert szerinte Romániában a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították. Régen fordult elő – mondta –, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most. Ezért arra kérte az erdélyi magyarságot, hogy szavazzanak, a vezetőik működjenek együtt, és a bukaresti képviselet szempontját helyezzék az első helyre.

Megemlítette, hogy kormánya átfogó megállapodást írt alá a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Hozzátette, 26 évig nem jött létre ilyen egyezség, amely hat évre rögzíti a magyar gazdaságpolitika legfontosabb pilléreit, és reális esély van a sikerére, arra, hogy a következő öt-tíz évben a magyar gazdaság folyamatosan emelkedő pályán haladjon. Ezzel a nemzetpolitika területén szükséges források előteremtésére is lehetőség lesz – hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy a szerdai kormányülésen a külügyminisztérium forrásbővítést kért a Vajdaságnak és Kárpátaljának.

Végül támogatásáról biztosította a külhoni tematikus évek gondolatát, jelezve, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lehet. Úgy fogalmazott, mára a magyar vállalkozások elkezdték egyfajta „artériarendszerként” behálózni a Kárpát-medencét.

A plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes közölte: soha nem látott összegű gazdasági támogatást biztosít a magyar kormány külhoni gazdasági fejlesztésekre, ahogy jelentősen bővültek más nemzetpolitikai támogatások is.

Semjén Zsolt kifejtette: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásra, most ez az összeg eléri a 30 milliárdot. Emellé jönnek a gazdaságfejlesztési támogatások – jelezte. 2015 és 2018 között a Vajdaságban 50 milliárdot, Kárpátalján 32 milliárdot fordítanak ilyen célokra, és ennek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik része kamatmentes hitel. Hasonló támogatásokat biztosítanak a horvátországi és szlovéniai fejlesztésekre is – jelezte.

A miniszterelnök-helyettes szerint kiemelt feladat segíteni a szülőföldön való megmaradást. Ezek a programok nem csak az ott élő magyarságnak kedvezőek, jók például a szerbeknek, vagy Magyarországnak és Szerbiának is, mert gazdasági fejlődést indítanak be.

Kitért arra is, hogy a külhoni magyar szakképzés, majd a fiatal magyar vállalkozók éve után jövőre a családi vállalkozások éve lesz a tematikus program.

Semjén Zsolt kiemelt támogatási formaként említette az oktatási-nevelési támogatást. Mint kifejtette: 250 ezer olyan külhoni magyar gyermek van, aki magyar óvodába, iskolába jár, ők külön támogatást kapnak a magyar államtól. Példátlanul jelentős összegű arányaiban az óvodák támogatása, még nagyobb is, mint amire igény lenne, de ennek az a célja, hogy még nagyobb igényeket generáljanak.

A KMKSZ képviselői felvetették, vizsgálják meg a lehetőségét annak, hogy a magyar társadalombiztosítási rendszert a külhoni magyar állampolgárokra is kiterjesszék.

A tanácskozás zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A dokumentum aláírói sikeresnek minősítették a 2016 – a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programot, amely folytatta a gazdaságpolitikai szemléletmód megerősítését a magyar nemzetpolitikában.

Kitértek arra is, hogy örvendetesnek tartják az egyszerűsített honosítással és az állampolgárság megállapításával élő külhoni magyarok számának növekedését, és támogatásukról biztosítják a Kárpát-medencei magyar közösségek – kiemelten Székelyföld – autonómiatörekvéseit. Határozottan kiállnak továbbá a külhoni magyarságot megillető jogok és szabadságjogok biztosítása mellett.

Üdvözlik a magyar kormánynak a határátkelők számának növelése és a határok átjárhatóságának javítása érdekében tett lépéseit. Bíznak abban, hogy a következő években újabb intézkedések születhetnek ezen a területen, ezáltal is segítve a magyarság akadálytalan kapcsolattartását.

Kárpátalját illetően bíznak abban, hogy Ukrajnában helyreáll a béke és az ország olyan demokratikus jogállammá válik, ahol teljes körűen biztosítják a nemzetiségek kulturális, oktatási, nyelvi, közösségi jogait. Üdvözlik a kárpátaljai magyar közösség életfeltételeinek javítása és intézményeinek fenntartása érdekében indított programok folytatását, amelyek hozzájárulhatnak az elvándorlás csökkentéséhez.

Fontos előrelépésnek tekintik, hogy a magyar kormány támogatásával megkezdődött az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Terv megvalósítása. Bíznak abban, hogy a program hozzájárul a kárpátaljai magyarság gazdasági megerősödéséhez.

Szorgalmazzák az ukrajnai nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak biztosítását a hatályos ukrajnai nyelvtörvény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján.

Reményüket fejezik ki a tekintetben, hogy az ukrajnai közigazgatási reform megvalósítása során figyelembe veszik a nemzetiségi arányokat. Szorgalmazzák egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását is.

Szorgalmazzák a nemzetiségi oktatási intézményeket felügyelő önálló megyei és járási oktatási főosztályok megalakítását.

Aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem történt meg a szovjet hatóságok által törvénytelenül államosított ingatlanvagyon visszaszolgáltatása a történelmi egyházak számára.

Bíznak abban, hogy sor kerül a sztálini önkény magyar áldozatainak rehabilitációjára.

(MTI/szcs)