A teljes Donyec-medencére kiterjesztik az EBESZ-missziót

A Donyec-medence egész területére kiterjesztik az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai különleges megfigyelő misszióját, amely mindenekelőtt a fegyvernyugvás betartását ellenőrzi – jelentette ki Sebastian Kurz, az EBESZ soros elnökségét betöltő Ausztria külügyminisztere.

A szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a megfigyelő misszió hatékonyabban működhessen a Donyec-medence teljes területén, és a válságban szemben álló felek betartsák a tűszünetet – mondta Kurz az ukrán kormányerők kezén lévő Mariupolban tartott sajtótájékoztatóján. A politikus hozzátette, hogy az EBESZ-megfigyelők egyelőre nem jutnak el a térség minden részébe, de technikai segédeszközökkel el lehetne érni a térség teljes ellenőrzését.

Az osztrák külügyminiszter rámutatott, hogy az EBESZ erőfeszítései önmagában nem elegendőek a misszió sikeréhez, ahhoz szükség van más döntéshozók mellett „Moszkvára és Kijevre is”.

Kurz a válság rendezésével kapcsolatban elengedhetetlennek mondta a további párbeszédet és a tárgyalásokat. Hozzáfűzte: jelenleg a minszki megállapodás az egyetlen dokumentum, amely alapján cselekedhetnek, bár végrehajtása szerinte nem kielégítő. A politikus mindazonáltal úgy vélekedett, hogy jelenleg jobb a helyzet a kelet-ukrajnai térségben, mint a minszki megállapodás 2015-ös aláírásakor volt.

Ez a megállapodás foglalkozik a többi között a határellenőrzés és a szemben álló felek elválasztásának kérdésével, de rendelkezik a külföldi katonák kivonásáról, és arról is, hogy szabad hozzáférést kell biztosítani a fegyvertelen EBESZ-megfigyelőknek a szeparatisták által ellenőrzött területek minden szegletébe, beleértve az ukrán–orosz határ ellenőrizetlen szakaszát. A békefolyamathoz vezető utat kikövező megállapodás egyik kikötése, hogy a szakadár területeken a kijevi hatalom által elfogadott helyhatósági választásokat kell tartani.

Sebastian Kurz megjegyezte, „realista várakozásai” vannak azzal kapcsolatban, hogy az EBESZ égisze alatt fegyveres rendőröket küldhetnének a lázadók kezén lévő területekre. Kijev követeli, hogy küldjenek fegyveres nemzetközi rendőri erőt a szakadár területre és az ukrán–orosz határra ez utóbbi ellenőrzésére, mert állítása szerint a szakadárok Oroszországból jutnak fegyverhez és utánpótláshoz. A szakadárok azonban elutasítják a fegyveres megfigyelők jelenlétét.

Kurz Twitter-oldalán közölt üzenetében bejelentette, hogy Ausztria további 2 millió euró értékű humanitárius segélyt nyújt Kelet-Ukrajna lakóinak. Kurz közölte azt is, hogy szerdán egy mariupoli víztisztító üzembe látogatott, amely ivóvízzel lát el több mint 400 ezer embert a fekete-tengeri kikötővárosban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) segélyszervezet támogatásával.

Kurz szerdán fejezte be kétnapos kelet-ukrajnai látogatását, amelyre ukrán kollégája Pavlo Klimkin is elkísérte.

Az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoport Minszkben folytatott tárgyalásainak eredményeképpen 2016. december 24-től újabb tűzszünet lépett életbe a Donyec-medencében. A konfliktus szereplői – az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok – azóta ismételten egymást okolták a fegyvernyugvás megsértésével.

(MTI/magyarhirlap.hu/Kárpátalja)