Lehetővé válhat az ítélkezés a vádlott távollétében?
A Legfelső Tanács február 23-án elfogadta első olvasatban a Büntetőeljárási törvénykönyvhöz (Betk.) benyújtott 5610. számú módosító indítványt. A tervezetről, amelyre a 450 fős ukrán törvényhozásban 233 képviselő szavazott igennel, ugyancsak megoszlanak a vélemények.
Jurij Lucenko legfőbb ügyész a parlament ülésén azzal ajánlotta a képviselők figyelmébe a dokumentumot, hogy elfogadása esetén már március 10-én megkezdődhetne Viktor Janukovics exelnök pere annak távollétében.
Hozzátette, a javasolt módosítások lehetővé tennék a Janukovics-kormányzat külföldre távozott tagjainak, illetve olyan magas rangú oroszországi tisztviselők ukrajnai perbe fogását, mint például Szergej Glazjev, az orosz elnök tanácsadója, Oleg Belavencev, az Oroszországi Föderáció elnökének képviselője az úgynevezett „Krími Szövetségi Körzetben”, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és helyettesei, Dmitrij Bulgakov, Nyikolaj Pankov, valamint Valerij Geraszimov vezérkari főnök, akiket Ukrajnában háborús bűnök elkövetésével gyanúsítanak.
A módosító indítványt hivatalosan kormánypárti képviselők egy csoportja jegyzi, sajtóforrások szerint azonban a dokumentumot a Legfőbb Ügyészség dolgozta ki. A tervezetnek jelen formájában a politikusok és a jogászok körében egyaránt vannak bírálói, akik szerint rendelkezései korlátoznák a polgároknak a védelemhez való jogát és személyi szabadságát. Lássunk néhány példát arra, miért aggódnak a jogászok!
A Betk. 135. cikkelye második pontjának módosítása értelmében a jövőben a külföldön tartózkodóknak szóló idézéseket amellett, hogy eljuttatják azokat a célszemély utolsó ismert címére, az országos terjesztésű hivatalos nyomtatott kiadványokban, illetve az idézést kiadó hatóság hivatalos weboldalán is közzétehetnék. A 136. cikkelyből pedig megtudjuk, hogy amennyiben az idézés az országos tömegtájékoztatási eszközökben is megjelent, a törvény úgy tekinti, hogy az adott személyt megfelelően tájékoztatták az idézés tartalmáról.
Mostanáig a büntetőeljárás alapvető elvei közé tartozott, hogy távollétében senkit nem lehet elítélni, az érintett személynek pedig tudomással kell bírnia arról, ha meggyanúsították, megvádolták, illetve ügyét továbbították a bíróságnak. A vádlott távollétében történő ítélkezést a törvény csupán kivételes helyzetekben, különösen súlyos bűncselekmények elkövetése esetén engedélyezte. Szakértők attól tartanak, hogy ha a jövőben a vádlottak távollétükben történő elítélése tágabb körben is bevett gyakorlattá válik, tömegesen születhetnek ítéletek nem kellően megalapozott vádak alapján. Miután napjainkban ukrán polgárok százezrei, sőt milliói esetében a hivatalos lakhelybejelentésükben szereplő cím nem esik egybe a tényleges lakóhelyükével, abszurd helyzet alakulhat ki az igazságszolgáltatásban. Ha a bűnüldöző szervek nem találják az adott címen a polgárt, a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül beidézhetik kihallgatásra, megindulhat ellene a bírósági szakasz előtti eljárás, sőt akár el is ítélhetik távollétében. Könnyen előfordulhat, hogy minderről csak hazatérve szerez tudomást az érintett.
A Betk. 197. cikkelyének módosításával a jelenlegi 12-ről 18 hónapra nőne a vizsgálati fogság maximális időtartama a különösen súlyos, csoportosan, bűnszövetkezet vagy terrorista csoport tagjaként elkövetett bűncselekmények esetén. Vagyis a gyanúsítottakat, akiknek bűnösségét a bíróság még nem mondta ki, lényegesen hosszabb ideig tarthatnák a vizsgálati fogházakban. A kritikusok úgy vélik, hogy a szóban forgó módosítás az eljárások gyors és hatékony kivizsgálása ellen hatna.
A 219. cikkely módosítása lehetőséget adna a nyomozóknak és az ügyészeknek arra, hogy az olyan ügyekben, amelyekben úgynevezett „speciális bírósági szakasz előtti vizsgálat” folyik (például az érintett személy távollétében), kezdeményezésükre bírósági végzéssel 12-ről 18 hónapra növeljék az vizsgálati időt. A tervezet ugyanakkor nem tartalmazza a „speciális bírósági szakasz előtti vizsgálat” fogalmának pontos meghatározását.
Összefoglalva, bírálói szerint a módosító indítvány több pontja ellenkezik az Alkotmánnyal és szembemegy a kormánynak azokkal a törekvéseivel, hogy 2020-ig megreformálja az igazságszolgáltatási és az ahhoz kapcsolódó rendszereket. Félő, hogy bizonyos rendelkezései, egészen pontosan azok, amelyek egyes cselekmények és eljárások megítélését a vizsgálatot vezető rendőrök és ügyészek hatáskörébe rendelik, újabb kiskapukat jelenthetnek a korrupció számára. Az eljárások lezárásának esetleges kitolódása a gazdaságot is hátrányosan érintené, amennyiben a szinte végeérhetetlen vizsgálatok tovább rontanák az ország amúgy sem híres befektetési klímáját.
Olekszandr Bancsuk, a Politikai és Jogi Reformok Központjának igazgatósági tagja az Ukrajinszka Pravdában is megjelent elemzésében egyenesen úgy fogalmaz, hogy a Janukovics ellen indítandó eljárás örve alatt az ukránok jogai ellen indítottak nagyszabású támadást.
A módosító indítványról rendezett parlamenti szavazást követően Andrij Parubij házelnök jelezte, hogy az illetékes legfelső tanácsi bizottságnak még két hét áll rendelkezésére az utómunkálatok elvégzésére a tervezeten, s nem bocsátotta azt azonnal szavazásra második olvasatban gyorsított eljárás alapján. Tehát van még remény, hogy sikerül tökéletesíteni a dokumentum kifogásolható rendelkezéseit.
(pravda.com.ua/zn.ua/ntk)
