Átalakítanák az ünnepnapok rendjét Ukrajnában
A lefolytatott társadalmi vita alapján a Nemzeti Emlékezet Intézet módosította az állami és egyéb ünnepnapokról összeállított törvénytervezetét – közölte Volodimir Vjatrovics, az intézet vezetője, akit a pmg.ua idéz.
Elmondása szerint a dokumentum, amely megkülönböztet úgynevezett hagyományos ünnepeket (például karácsony), állami ünnepeket (például május 9., a nácizmus felett aratott győzelem napja) és gyásznapokat (április 26., a csernobili tragédia napja), bővült a „nemzetközi napok” kategóriával. Ez utóbbiba sorolnák egyebek mellett március 8-át, a nők jogaiért folytatott küzdelem napját (amely a jövőben nem lenne szabadnap), valamint május 1-jét, a munka ünnepét (mely viszont szabadnap maradna eztán is). Összességében a törvényalkotók az esztendő 37 napját tették meg valamilyen ünnep- vagy emléknappá.
Vjatrovics elmondta azt is, az ukránok nem támogatták a Sevcsenko-nap (március 9.), illetve a család napja (szeptember második péntekje) bevezetését szabadnapként, ezért ezeket a javaslatokat visszavonták a jogszabálytervezet alkotói.
Ugyanakkor bekerült a tervezetbe az úgynevezett hagyományos ünnepek közé a pünkösd. A húsvét és pünkösd vasárnapja utáni hétfő egyaránt szabadnap maradna.
Ukrajna állami zászlajának ünnepét szeptember 4-én ülnénk meg. Ünnepnap lehet a jövőben december 25., a Gergely-naptár szerinti karácsony is. Igaz, szabadnap nem járna hozzá. A jogszabálytervezet javasolja a törvényalkotóknak, hogy a politikai repressziók áldozatainak emléknapját tegyék át május harmadik vasárnapjáról november első vasárnapjára annak emlékére, hogy 1937. november 3-án az ukrán kultúra és tudomány jeles képviselőit, egyházi személyeket és katonákat – összesen több mint száz foglyot – végeztek ki bírósági ítélet nélkül a Szoloveckij különleges rendeltetésű táborban fogva tartottak közül a Szandarmoh dűlőben.
A törvénytervezet javasolja, hogy az ünnep- és szabadnapokra eső munkaszüneti napokat – január 7., az ortodox karácsony kivételével –, ne tegyék át hétfőre, ahogyan az jelenleg történik.
Összességében 11-ről kilencre csökkenne Ukrajnában az ünnepekhez kapcsolódó szabadnapok száma, ha elfogadja a tervezetet a parlament. Így januárban szabadnap maradna az év első napja, újév, valamint az ortodox karácsony (január 7.). Mint már szó volt róla, tavasszal szabad lenne húsvét- és pünkösdhétfő. Továbbra is tétlenséggel méltatnánk május 1-jén a munka ünnepét, és szabad lenne május 8., az emlékezés és a megbékélés napja. Nyáron munkaszüneti nap lenne június 28., az ukrán Alkotmány napja, valamint augusztus 24., Ukrajna függetlenségének napja. Ősszel október 14-ét, Ukrajna védelmezőjének napját ugyancsak szabadnappá nyilvánítanák.
A portál összehasonlításképpen emlékeztet, hogy az ünnepnapok száma Lengyelországban 11, Belgiumban 10, Németországban és Svájcban 9-9, Nagy-Britanniában 8, Görögországban pedig 7.
(pmg.ua/ukrinform.ua/Kárpátalja)
