A végrendeletről

„Kérem, foglalja össze, amit a végrendelkezésről tudni kell! Beteg vagyok, s tudni szeretném, akadálya-e ez annak, hogy végrendeletet készítsek? Muszáj közjegyzőhöz menni? Hány tanúra van szükség?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1233. cikkelye értelmében a végrendelet a természetes személy rendelkezése halála esetére. Végrendelkezni a jogi értelemben vett cselekvőképessége teljes birtokában lévő természetes személynek van joga, a betegség tehát önmagában nem akadály. Ezzel a joggal viszont csak személyesen lehet élni, azaz tilos képviselő útján végrendelkezni. A végrendelet megírható kézzel, de író- vagy számítógépen is. Sőt arra is lehetőség van, hogy a végrendelkező lediktálja végakaratát a közjegyzőnek.

A végrendelkező egy vagy több természetes személyt is megnevezhet örökösének, függetlenül attól, hogy családi, rokoni kapcsolatban áll-e velük vagy sem. A végrendelkezőnek jogában áll bárkit megfosztani az öröklési jogától a törvény szerinti örökösei közül. Kivétel képeznek e szabály alól azok, akik úgynevezett kötelező részre jogosultak a hagyatékból: a végrendelkező kiskorú, fiatalkorú vagy munkaképtelen gyermekei, munkaképtelen özvegye és munkaképtelen szülei. A kötelező rész a fele a hagyaték azon hányadának, amely a törvény szerinti öröklés esetén illetne meg egy örököst.

Figyelembe kell venni, hogy amennyiben az örökségből kizárt személy hamarabb hal meg, mint a végrendelkező, a kizárás érvényét veszti, azaz gyermekei, unokái már örökölhetnek az általános törvényi feltételek szerint.

A végrendelkező végrendeletében egyaránt rendelkezhet minden tulajdonát és jogát, vagy azoknak csupán egy részét illetően. Az örökhagyó végrendeletében egyben különböző kötelezettségeket is róhat az örökös(ök)re. Például rendelkezhet személyes iratainak sorsáról, temetéséről, annak helyéről, de bizonyos társadalmilag hasznos célra irányuló cselekmények végrehajtására is megbízást adhat.

A végrendelkezőnek jogában áll bizonyos feltételekhez kötni az általa örökösként megjelölt személyek öröklési jogát, például további örökösök felbukkanása, gyermek születése, végzettség megszerzése stb. Ezeknek a feltételeknek az örökség megnyílásának (vagyis a végrendelkező halálának) pillanatában kell megfelelnie az örökösnek. A törvényekkel vagy a társadalom erkölcsi normáival ellenkező feltételek semmisnek tekintendők.

Házastársak közös végrendeletet is készíthetnek a közös osztatlan tulajdonukról. Ilyen esetekben a házastársak egyikének halálakor része a közös osztatlan tulajdonból az őt túlélő házastársára száll át, s csak ez utóbbi halála esetén lépnek érvénybe a közös végrendelet rendelkezései. Amíg mindkét házastárs él, bármelyiküknek jogában áll bármikor semmissé nyilvánítani a közös végrendeletet. Amikor a házastársak egyike meghal, a közjegyző eltulajdonítási tilalom alá helyezi a végrendeletben szereplő tulajdont.

A végrendelkező kijelölhet pótörököst vagy pótörökösöket is arra az esetre, ha az általa megjelölt örökös még a hagyaték megnyílása előtt meghalna, vagy ha nem fogadja el örökségét, esetleg elveszíti az örökséghez való jogát, netán nem felel meg a végrendeletben személyével kapcsolatban rögzített feltételeknek.

Amennyiben a végrendelet nem rendelkezik az örökhagyó teljes hagyatékáról, a fennmaradó rész a törvény szerinti örökösök között oszlik meg egyenlő arányban, beleértve azokat is, akiket a végrendelkező megnevezett végakaratában.

Végrendelkezni csak írásban lehet, a dokumentumban fel kell tüntetni összeállításának helyét és idejét, s azt alá kell írnia a végrendelkezőnek. Amennyiben valaki testi fogyaték vagy betegség miatt maga nem tudja ellátni kézjegyével a végrendeletet, megteheti ezt helyette egy általa erre felhatalmazott személy. Ilyenkor az aláírásnak a végrendelkező és a közjegyző jelenlétében kell megtörténnie.

A végrendeletet kötelező hitelesíteni a közjegyző, illetve faluhelyen az erre felhatalmazott önkormányzati tisztviselő; kórházban, idősek otthonában az illetékes orvosok vagy vezetők által.

Ha nem közjegyző hitelesíti a dokumentumot, a hitelesítésnek legalább két tanú jelenlétében kell történnie. Akkor is kötelező a tanúk jelenléte, ha a végrendelkező nem tudja maga elolvasni a végrendelet szövegét. A végrendelkező maga is kérheti – közjegyző jelenlétében is –, hogy a végrendelet aláírása és a hitelesítése tanúk előtt történjék.

Tanú csak cselekvőképessége birtokában lévő személy lehet, ugyanakkor nem szerepelhetnek tanúként a dokumentumot hitelesítő közjegyző vagy más hivatalos személy, a végrendelet szerinti örökösök, azok családtagjai és közeli rokonai, valamint az olyan személyek, akik nem tudják elolvasni vagy aláírni a végrendeletet.

A tanúk, akiknek a jelenlétében a hitelesítés történik, hangosan felolvassák a dokumentumot és aláírják azt. A végrendeletben ilyenkor feltüntetik a tanúk személyes adatait is.

A végrendelkezőnek jogában áll bármikor módosítani vagy visszavonni végrendeletét. Írhat új végrendeletet is. Ebben az esetben a későbben keletkezett végrendelet automatikusan érvénytelenné teszi az előzőt. Amennyiben az új végrendeletet valamilyen okból semmisnek nyilvánították, az előző végrendelet nem válik ismét érvényessé, kivéve, ha a végrendelkező az új végrendelet készítésekor nem volt tudatában annak, hogy mit cselekszik, vagy nem volt jogosult összeállítani azt. A végrendelet módosítását vagy megsemmisítését ugyancsak hitelesíteni szükséges.

Végül említsük meg, hogy a végrendeletet hitelesítő közjegyzőnek vagy más hivatalos személynek, a tanúknak, a végrendelkező helyett a dokumentumot aláíró személynek nem áll jogában nyilvánosságra hozni semmilyen információt sem magáról a végrendelkezés tényéről, sem a végrendelet esetleges módosításáról vagy megsemmisítéséről, sem a dokumentum tartalmáról, egészen az örökség megnyílásáig azaz a végrendelkező haláláig.

hk