Nemzetközi konferencia az ukrajnai reformokról

2017. július 12., 10:24 , 861. szám

Az ukrajnai reformokról rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát július 5–6-án Londonban a brit és az ukrán kormány. A találkozón mindenekelőtt az ukrajnai reformok menetéről, politikai és gazdasági kérdésekről, illetve Ukrajna nemzetközi segélyezéséről ejtettek szót az európai uniós tagországok, az Egyesült Államok, Kanada és Japán képviselői. Miután júniusban Kijevben törvényben rögzítették az ország csatlakozási szándékát a NATO-hoz, ezt a témát sem lehetett megkerülni. Kihasználva az alkalmat, Magyarország a kárpátaljai magyarság jogait szűkítő törvénytervezetek kérdését is felvetette a brit fővárosban.

Az elemzők véleménye szerint a konferencián Ukrajna a nyilatkozatok szintjén megkapta azt a támogatást, amelyre Európa, illetve az Egyesült Államok részéről számíthatott, ám óvatos bírálatok is elhangzottak. Jellemző volt Boris Johnson brit külügyminiszter megnyilatkozása, aki ismételten megerősítette ugyan, hogy Ukrajna a forradalom óta eltelt három év alatt többet ért el, mint az azt megelőző 20 esztendőben, hozzátette azonban, hogy távolról sem ért még véget a munka.

A Jevropejszka Pravda szerint a legélesebben talán William Brownfield amerikai külügyi államtitkár-helyettes fogalmazott: „Csupán megismételhetem Rex Tillersonnak, az Egyesült Államok külügyminiszterének szavait, amelyeket a NATO legutóbbi miniszteri szintű találkozóján mondott (idén áprilisban – a szerk.): nincs értelme az ukrán állam testéért harcolnunk, többek között Keleten, ha elveszíti a lelkét a korrupció miatt.”

Ezek után nem tekinthető meglepetésnek, hogy amikor Linas Linkevicius litván külügyminiszter javasolta, hogy támogassák egy afféle Marshall-terv meghirdetését Ukrajna számára, a felvetésre senki nem kívánt érdemben reagálni. Megfigyelők szerint ez annak a jele lehet, hogy jelenleg nincs napirenden Kijev további nagyszabású finanszírozása.

Magyarország volt azon néhány állam egyike, amely a konferencián az Ukrajnának nyújtott konkrét támogatásokról számolhatott be. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a konferencia után az MTI-nek is elmondta: Budapest nagyon sokat tett az ukrán reformok sikere érdekében, 50 millió dolláros hitelkeretet nyitott például az infrastrukturális fejlesztésekre. A külgazdasági és külügyminiszter megállapodott ukrán kollégájával egy olyan munkacsoport létrehozásában, amelynek feladata az egyes infrastrukturális fejlesztési programok meghatározása lesz.

Elmondta ugyanakkor azt is, hogy van olyan aggodalomra okot adó jelenség, amely mellett Magyarország nem mehet el szó nélkül. Három olyan témában vannak ugyanis törvényjavaslatok az ukrán parlament előtt, amelyeknek elfogadása esetén – és úgy tűnik, erre van politikai akarat – a kisebbségek, köztük a magyar kisebbség helyzete rendkívüli mértékben romlana.

Az egyik ilyen törvényjavaslat a kettős állampolgárságot büntetné, a másik jelentősen korlátozná – a szórványban élő magyarok esetében gyakorlatilag megszüntetné – az anyanyelvi oktatás lehetőségét, a harmadik pedig az anyanyelv használatát is nagymértékben szűkítené, csorbítva a magyarság jogait.

Szijjártó Péter elmondta: világossá tette ukrán kollégájának, hogy a magyar kormány számára ez elfogadhatatlan lenne, mivel e jogszabályok szembemennének az európai normákkal, és Magyarország minden létező fórumon tiltakozni fog.

A magyar külügyminiszter az ukrán kormány képviselőitől segítséget kért ahhoz, hogy ezek a törvényjavaslatok ne menjenek át az ukrán parlamenten. „Mi szívesen segítünk Ukrajnának a jövőben is, de ezek elfogadhatatlan módosítások lennének, amelyek nyilvánvalóan nagymértékben meghatároznák jövőbeni kapcsolatainkat” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Elmondta: az ukrán fél ígéretet tett a kommunikáció és a racionális párbeszéd fenntartására, de a magyar kormány szerint a legmegnyugtatóbb megoldás e törvényjavaslatok visszavonása lenne.

Meglehetősen ellentmondásos volt annak a kijevi döntésnek a fogadtatása, hogy az ország csatlakozni kíván a NATO-hoz. Külügyminiszteri szinten ugyan mindenki üdvözölte Ukrajna integrációs törekvéseit, a szakértők azonban annak ellenére is óvatosságra intettek, hogy ukrán részről hangsúlyozták, csak hosszabb távon számolnak a NATO-tagsággal. Túl az országban folyó fegyveres konfliktus tényén, valamint azokon a nehézségeken, amelyeket a NATO-tagság feltételeinek teljesítése jelent, Londonban felhívták Ukrajna figyelmét arra, hogy milyen veszélyekkel járhat egy idő előtti csatlakozási kérelem. Mint rámutattak, a NATO-tagországok egyelőre nem támogatják az ukrán belépést, s ilyen körülmények között a csatlakozási kérelem esetleges elutasítása felérne egy vereséggel, ami ráadásul Oroszországra is bátorítólag hatna.

Mindent összevetve aligha hihető, hogy a londoni konferencia eredménye megfelelne az előzetes ukrán várakozásoknak. A politikai támogatás megerősítése ugyan mindig fontos, ám csak korlátozott a jelentősége, amennyiben nem társul konkrét megállapodásokkal, amelyek segíthetnek Ukrajnának a gazdasági válság leküzdésében, a kelet-ukrajnai konfliktus lezárásában, a megszállt területek visszaszerzésében. Nem titok, hogy a lelkesebb nyugati támogatás feltételei a reformok végrehajtásának felgyorsítása és az elszántabb küzdelem a korrupcióval szemben. Kijevben ezekkel a feltételekkel nagyon is tisztában vannak, de egyelőre vagy nem akarnak, vagy nem tudnak teljes mértékben megfelelni az elvárásoknak. Így nem csoda, ha a konferencia szinte egyetlen kézzelfogható eredménye, hogy jövőre is rendeznek egy hasonló fórumot, méghozzá a tervek szerint Koppenhágában.

(pravda.com.ua/eurointegration.com.ua/MTI/zzz)