A végelszámolásról elbocsátáskor

„Egy jobb munkalehetőség reményében távoztam előző munkahelyemről, de a tulajdonos közölte, csak akkor fizeti ki az utolsó havi béremet, ha ő is megkapta az elvégzett munkám után járó pénzt.” Azóta is várok a pénzemre. Mit tegyek?”

– Akár a munkavállaló kezdeményezi az elbocsátást, akár a munkaadó, a jogszabályok előírják, hogy a dolgozónak ki kell fizetni a munkabérét. Ezen kívül a munkaadó kötelessége az elbocsátás napján elszámolni a munkavállalóval, vagyis ki kell fizetnie számára a bérét és minden egyéb őt a béren felül megillető juttatást is ugyanakkor, amikor kiadja neki az elbocsátásáról szóló vállalati rendelet másolatát és a szabályosan kitöltött munkakönyvét. (Lásd a Munkatörvénykönyv 116. cikkelyét!) Amennyiben vita merül fel a munkavállalót végkielégítésként megillető összegről, a munkaadó ilyenkor is köteles kifizetni a pénz általa nem vitatott részét az elbocsátás napján.

A gyakorlatban mégis gyakran előfordul, hogy elbocsátáskor a munkavállalóval nem ismertetik az elbocsátásáról szóló rendeletet, s az őt megillető járandóságokat sem fizetik ki. Az ilyen esetekre vonatkozik a Munkatörvénykönyv 117. cikkelyének első bekezdése, amely megállapítja, hogy amennyiben a tulajdonos vagy a megbízottja mulasztásából kifolyólag nem fizetik ki a dolgozónak az őt megillető pénzösszeget az elbocsátása napján, miközben egyébként nincs vita az elbocsátott munkavállaló járandóságának mértékéről, az adott vállalatnak, intézménynek vagy hivatalnak folyósítania kell a munkavállaló átlagbérét arra az időszakra is, amíg a tényleges végelszámolás meg nem történik.

Ha vita merül fel a távozó munkavállalót megillető járandóság mértékéről, a munkaadó vagy annak megbízottja ilyenkor is köteles megfizetni a fentebb említett átlagkeresetet a késedelem idejére, amennyiben a vita a munkavállaló javára dől el. Ha a vitában csak részben döntenek a munkavállaló javára, az elbocsátott kártérítésének mértékét annak a szervnek kell megállapítania, amely a vita érdemi részét illetően döntött.

Látható tehát, hogy a pénzhiány sem menti fel a tulajdonost a teljes elszámolási kötelezettség, illetve – annak elmulasztása esetén – a bérfizetés kötelezettsége alól a végelszámolásig terjedő időszakra.

Az olvasó ebben a helyzetben akkor jár el helyesen, ha a bírósághoz fordul, s keresetében kéri az őt megillető összeg kifizetését, valamint átlagbére felszámítását a fizetési késedelem teljes idejére, vagyis az elbocsátás napjától a végelszámolásig.

hk