Csupán egy esetben igazolódott be a fertőzés

Az afrikai sertéspestis megelőzése érdekében Kárpátalján a többi karantén­intézkedéssel egyetemben elrendelték a vaddisznók kilövését is. Roman Szobolivszkijt, a Kárpátaljai Megyei Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály illetékes főszakemberét arról kérdeztük, hol és hogyan zajlik a folyamat.

– Az Állami Rendkívüli Járványügyi Bizottság döntése értelmében augusztus 15-én kezdődött a vadon élő vaddisznók kilövése megyénkben. Létrehoztuk a brigádokat. Jelenleg 61 brigádban 967 vadász és erdővédő végzi a munkát. Ezenkívül a rendőrség és a rendkívüli helyzetek szolgálatának munkatársai a fegyverrel végzett tevékenység miatt, valamint az állategészségügyi szolgálat szakemberei a speciális mintavétel céljából úgyszintén a helyszínen vannak és a bizottságok összetételébe tartoznak.

– Hol végeztek már kilövéseket?

– Gyakorlatilag a megye valamennyi járásában végzik, de elsősorban ott, ahol korábban kimutatták a veszélyes fertőzést. 3 kilométeres övezetben történik a kilövés, 10 km-es zónában pedig a monitoring. Augusztus közepe óta tart az Ilosvai, az Ökörmezői, a Volóci, a Técsői, a Rahói járásokban. De az Ungvári és a Huszti járásban is elejtettek már 6-6 vaddisznót. A Perecsenyi járásban hétfőn kezdték el a munkát. A Beregszászi járásban pedig egyelőre még nem.

Számos nehézségbe ütköznek az embereink. Hatalmas területeket kell bejárni, a vaddisznó viselkedési szokása olyan, hogy eszik és visszahúzódik. Télen sem lenne könnyű rátalálni, de most különösen nehéz és veszélyes. A növényzet magas és dús, nem lehet bármilyen neszre lőni, mert emberek járhatnak az erdőben. Általában falvaktól távol igyekeznek végezni a kilövést és munkanapokon. Akkor viszont nehéz összegyűjteni a vadászokat, mert dolgoznak. Ráadásul elővigyázatossági okokból kutyákat sem vihetnek magukkal, mert azok a nyomokat kísérve terjeszthetik a kórt.

– Összesen hány vaddisznót sikerült kilőni, és esetükben bebizonyosodott-e az ASP-fertőzöttség?

– A keddi adatok alapján a kilőtt 31 vaddisznó közül 27-ről vannak meg az eredmények. Az állategészségügyi szakemberek a mintákat első körben a lembergi laboratóriumba küldik. Ha további kétségek merülnek fel, akkor Kijevbe továbbítják az analíziseket szertifikált laboratóriumba, ahol genetikai vizsgálatot végeznek. 26 esetben egészséges volt a kilőtt vadállat. Egyelőre csupán 1 esetben, a nagyszőlősi járási Salánki-hegyen lőtt példányban mutatták ki az afrikai sertéspestist. A többiben nem bizonyosodott be a gyanú. 4 esetben még várjuk az eredményeket.

– Mi történik a vaddisznótetemekkel?

– Az állategészségügyi szolgálat dolgozói mintát vesznek, majd a tetemeket utilizálják, azaz vagy elégetik, vagy elássák. Most a tűzgyújtási tilalom miatt leginkább az utóbbi megoldást választják. Majd az állategészségügyi szolgálat fertőtleníti a terepet, ahol nyomokat találtak, lelőtték az állatot, illetve ahol elhantolták a kilőtt egyedeket.

A vadászok lábbelijét és felsőruházatát is fertőtlenítik, hogy megelőzzék a fertőzés terjedését.

– Hogyan fogják pótolni a járványmegelőzés miatt kilőtt állomány egyedszámát?

– A vaddisznók szapora állatok, a természetes megújulás útján újratermelik az állományt. Jelenleg Kárpátalja erdőiben 3243 egyedet tartunk nyilván, ebből 695 kilövése megengedett. Az ASP miatt 40%-kal többet lövünk ki.

Egyébként tavaly közel 200 kilőtt vaddisznóból leadott analízis közül egyetlenegyben sem igazolódott be az afrikai pestis. Ez azt bizonyítja, hogy január 1-re az erdeinkben nem volt jelen a vírus. Márciusban regisztráltuk az első esetet. A kór bekerülhetett a takarmánnyal, amit keletről hozunk, valamint a háztáji gazdaságokból. Szinte biztos, hogy a háztájiból került a vírus az erdőbe, nem pedig fordítva. Mert ha egy gazda valami problémát észlelt, levágta és értékesítette vagy elfogyasztotta a sertéshúst, hiszen az nem jelent veszélyt az emberre. A vírus hőkezeléssel megsemmisül, fél óra alatt 60 fokon elpusztul, a füstölt húsban fél évig megmarad. Mi, erdészek pedig az első esetek kapcsán rögtön félrevertük a harangot.

A ’90-es évek elején valóban járvány pusztított. Akkoriban gyakori látvány volt az elhullt vaddisznótetem erdeinkben. Perecsenyben dolgoztam erdészként. Emlékszem, nehéz volt olyan helyet találni, ahol ne lett volna döglött vaddisznó. Szinte biztos, hogy pestis végzett velük. De a szovjet hatalom nem beszélt róla. Utána közel 8 évig nem hogy lőni, de még látni sem lehetett vaddisznót az erdőkben, sőt nyomokat is csak ritkán találtunk.

Most semmi ilyenről nincs szó. De a fertőzés felütötte a fejét megyénkben, és a járvány kialakulásának elkerülése érdekében cselekednünk kell.

Rehó Viktória