Brenzovics László: Minden jogi eszközt felhasználunk a hatályba lépett oktatási törvény elleni küzdelemben

Petro Porosenko ukrán elnök aláírta hétfőn az új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament, és amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki belföldön és külföldön, köztük Magyarországon is.

Az elnöki hivatal sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer „mélyreható és átfogó” megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon.

Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy a törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban. Porosenko szerint a jogszabály valamennyi ukrán állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosít, mert garantálja, hogy az iskola elvégzésével mindenki egyformán magas színvonalon beszélje az államnyelvet, ami „elengedhetetlen” a sikeres pályafutáshoz Ukrajnában.

Az elnök hangsúlyozta egyben annak fontosságát, hogy ezzel együtt „szigorúan betartsák” az ország területén élő nemzetiségi kisebbségek jogait az oktatásban.

„Ukrajna eddig is és ezután is olyan hozzáállást tanúsít a nemzeti kisebbségek jogaihoz, amely megfelel nemzetközi kötelezettségvállalásainak, összhangban van az európai normákkal és példaértékű a szomszédos országok számára” – hangoztatta Porosenko.

Az államfő felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna „európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot (ET)”.

A kisebbségi jogokat szűkítő ukrán oktatási törvény hatályba lépése ellenére tovább fogunk küzdeni ellene jogi eszközökkel, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvédjük minden óvodánkat, iskolánkat – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője.

„Sajnálatosnak tartjuk, hogy Petro Porosenko elnök szabad utat engedett az oktatási törvénynek az ukrajnai kisebbségi szervezetek és az Ukrajnával szomszédos államok tiltakozása ellenére. Mi, kárpátaljai magyarok számos alkalommal adtunk hivatalosan hangot aggályainknak, s úgy tűnik, a külföldi nyomás sem volt elegendő ahhoz, hogy az államfő megvétózza a törvényt” – mondta.

A politikus jelezte, hogy a KMKSZ több jogi lépést kíván tenni, amelyek között szerepel, hogy az ukrán parlament emberjogi biztosától kérni fogja, küldje a jogszabályt normakontrollra az alkotmánybírósághoz. Ha a Legfelső Tanácsban (parlament) sikerül összegyűjteni 40 képviselői aláírást, akkor szintén kérhető lesz a törvény alkotmányossági vizsgálata – emlékeztetett, hozzátéve, hogy vélhetőleg októberben az Európa Tanács emberi jogi biztosi hivatala is napirendre tűzi az ukrán oktatási törvény kérdését.

„Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben” – fogalmazott a jogszabály aláírásával és az arra adott magyar reakcióval kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szavai szerint szégyen és gyalázat, hogy Ukrajna elnöke aláírta az oktatási törvényt. Porosenko elnök eddig arról beszélt, hogy Ukrajnát közelebb akarja vinni Európához, a mostani döntésével azonban „jó messzire távolodott Európától, éppen az ellentétes irányba tett egy hatalmas lépést” – mondta a magyar külügyek irányítója.

Petro Porosenko eddig európai Ukrajnáról beszélt – folytatta –, de „ezt gyakorlatilag innentől kezdve el is felejtheti”, tekintettel arra, hogy Magyarország minden létező fórumon, minden nemzetközi szervezetben, elsősorban az EU-ban, blokkolni fog minden olyan kezdeményezést, amely Ukrajnának kedvező lenne.

Most, hogy az EU–Ukrajna közötti társulási megállapodás, valamint az ukrán polgárok vízummentessége életbe lépett, az ukránok „azt az álmot dédelgetik”, hogy a keleti partnerség jegyében még tovább lépnek az európai integráció felé vezető úton. „Na, ezt most pont elfelejthetik” – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter hozzátette: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelenleg zajló ülésén Magyarország meg fog vétózni minden olyan EU-s felszólalást vagy álláspontot, amely nem ítéli el Ukrajnát kellő erélyességgel és kellő határozottsággal.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében azt írta: az új ukrán oktatási törvény aláírásával Ukrajna jogfosztást követ el, megsért több nemzetközi egyezményt, amelyet az európai nemzetek közösségéhez közeledve vállalt, köztük az anyanyelven tanulás és tanítás biztosítását az oktatás valamennyi szintjén. A dokumentum úgy fogalmaz, „Ukrajna vezetése nem Európa felé, hanem zsákutcába kormányozza saját országát”.

A tárcánál hangsúlyozták: Magyarország alkotmányos kötelességének tartja, hogy minden illetékes nemzetközi fórumon felemelje szavát a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok érdekében. Az emberi erőforrások minisztere ezért arra szólítja fel Ukrajna oktatási miniszterét, hogy kezdje meg a törvény elfogadása előtt elmaradt tárgyalásokat a kárpátaljai magyar közösségek képviselőivel, akik kimaradtak a törvényalkotás folyamatából.

A magyar kormány ezután is készen áll arra, hogy a méltányos nemzetiségi oktatás érdekében tárgyalásokat folytasson Ukrajnával – tették hozzá.

Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő is elítélte az új ukrán oktatási törvényt. A képviselő közleményében kiemelte: ugyan Ukrajna elindult az európai integráció útján, de sajnos, utat tévesztett, inkább a nacionalizmust választotta, és a fentről irányított asszimiláció eszközévé tette az oktatási reformot.

„Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy sem az európai normák, sem a jogállamiság nem követendő példa számukra” – fogalmazott.

(MTI/ntk)