III. Kárpátalja-nap Brüsszelben
A III. Kárpátalja-nap keretében az ukrán oktatási törvényről tanácskoztak Brüsszelben a Balassi Intézet székházában október 10-én. A panelbeszélgetés lehetőséget nyújtott a hallgatóknak megismerni a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás fejlődéstörténetét, küzdelmeit és jövőjét, az új oktatási törvény következményeit.
Az esemény elején Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, a rendezvény házigazdája köszöntőjében elmondta: „Kiemelt jelentőségű az idei esemény, ugyanis a múltba és jövőbe tekintés egyszerre jellemzi, mert Kárpátalja kulturális sokszínűségének bemutatása mellett a kárpátaljai magyarság létét fenyegető új ukrán oktatási törvény ad a rendezvénynek kiemelt aktualitást.”
Nagy Zoltán brüsszeli és luxemburgi magyar nagykövet örömét fejezte ki, hogy immáron harmadszor nyithatja meg a brüsszeli Kárpátalja-napot. A nagykövet kiemelte: a magyar diplomácia igyekszik mindent megtenni, hogy Ukrajna a megfelelő utat válassza, és módosítsa a most elfogadott oktatási törvényét. Szerinte a törvény elfogadása Magyarország és a kárpátaljai magyarok felé egyfajta tőrdöféssel ért fel. A diplomata hangsúlyozta, hogy Magyarország eddig mindenben partnere volt Ukrajnának, és segítette útján az Európai Unióhoz szükséges társulási szándékaiban. Azonban ezt a hátbatámadást Magyarország sem fogja szó nélkül hagyni, és minden törvényes módon igyekszik majd fellépni az oktatási törvény megvétózását illetően.
Az új ukrán oktatási törvény 7. cikkelyének – mely az oktatási folyamat tannyelvének szabályozásáról szól – negatív következményeiről Balogh Lívia főiskolai tanár, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke számolt be. Elmondta, hogy a törvénynek több közvetlen következménye is lehet: „A kárpátaljai magyarság asszimilálódása vagy elvándorlása. Az anyanyelven történő tanulás megszűnésével nemcsak a magyar nyelv tűnhet el az iskolákból, de a kulturális és nemzeti identitás is torzulhat.” A kárpátaljaiak bíznak az európai döntéshozók bölcsességében. Hiszen ők úgy látják, Európa az a hely, ahol az emberi jogokat értékelik. A magyar kisebbség őshonos nemzeti kisebbség Ukrajnában, az Európai Uniónak pedig példát kell statuálnia ebben a kisebbségeket sújtó jogfosztó helyzetben – hangsúlyozta Balogh Lívia.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a kárpátaljai magyar oktatás történelmi hátterét, fejlődését mutatta be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szeptember 28-án életbe lépett oktatási törvény kétségbeejtő, ugyanis Ukrajna alkotmányával, nemzetközi egyezményeivel egyaránt ellentétes, és az elnök ennek ellenére aláírta azt. A legaggasztóbbnak a rektor a párbeszéd hiányát, az ukrán fél részéről a nemzeti kisebbségek szakmai szervezeteinek mellőzését emelte ki. Az elnök tájékoztatta a jelenlévőket, hogy soron kívüli közgyűlést tartottak a KMPSZ-ben, melynek eredményeként nyilatkozatot fogadtak el. Ebben négy pontba foglalták követeléseiket: az első, hogy szeretnék visszaállítani a korábbi rendszer működését, tehát a magyar nyelv biztosítását az oktatásban az óvodától a felsőoktatásig, a második, hogy reformálják meg az ukrán nyelv oktatását, ami megkönnyíti a nem ukrán anyanyelvű tanulók fejlődését. A harmadik pont a magyar nyelv és irodalom rehabilitálása, hiszen Ukrajnában ezekből a tantárgyakból nem lehet érettségit tenni már tíz éve, a negyedik pont pedig, hogy minden döntésbe vonják be az ukrajnai kisebbség képviseletét is.
Bocskor Andrea a panelbeszélgetés során hangsúlyozta: jelenleg Ukrajnára csak nemzetközi nyomással lehet hatást gyakorolni, így munkája során minden lehetőséget megragad, hogy a nemzetközi fórumokon vita tárgyát képezze az ukrajnai kisebbségek durva jogfosztása. A képviselő csalódottságának adott hangot, hogy az európai döntéshozók és nemzetközi szervezetek késlekednek az állásfoglalással, az ukrajnai oktatási törvény elítélésével. Az új szabályozás nyilvánvaló kísérlet több tízezer gyermek alapvető jogának, a szabad tannyelvválasztásnak a korlátozására. Az ukrán kormányzat az európai értékek tiszteletét hangoztatja, ennek ellenére meglévő jogokat vesz el az ukrajnai nemzeti kisebbségektől, a készülő törvény szövegét pedig nem az elfogadás előtt küldték el normakontrollra a Velencei Bizottsághoz, hanem csak utólag, amikor már hatályba léptették.
Az előadásokat követően kötetlen beszélgetésre került sor. Vitézy Zsófia, a brüsszeli Balassi Intézet igazgatója hozzászólásában kiemelte, hogy nemcsak politikai kérdésről van szó, hanem a kisebbségek szétzúzásáról, amit nem szabad hagyni, minden lehetséges eszközzel meg kell védeni a nemzeti kisebbségeket Ukrajnában.
A nehéz politikai témát egy kellemesebb műfaj követte: a beregszászi székhelyű Sodró együttes adott ízelítőt a kárpátaljai népzenei és néptánckultúrából. A fiatal zenészekből és táncosokból álló csapat műsorában megelevenedett a vidék sokszínű népművészeti öröksége. Az együttes lendületes táncos-zenés előadása magyar, ruszin és román népdalokon és táncokon át mutatta be a térség változatos kultúráját, a kultúrák békés együttélését a zenében, ezáltal felejthetetlen hangulatot varázsoltak az este hátralévő részében. A műsor különlegessége volt, hogy az együttes legújabb műsorát először Brüsszelben mutatta be, melyben Kárpátalja ezer arca mutatkozik meg zenében, táncban és dalban.
A kulturális programot követően a látogatókat kárpátaljai gasztronómiai kóstolóra invitálták a szervezők. Ezen a vidék finom boraiból, pálinkáiból lehetett ízlelgetni, valamint mindenki kedvére fogyaszthatott a jóízű kárpátaljai káposztás paszulyból.
BA/EV
