Máért: A nemzetegyesítés után következhet a nemzetépítés

2017. november 10., 13:34 , 879. szám

Az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzet­épí­tésről fognak szólni – fogalmazta meg Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVI. plenáris ülésének üzenetét pénteken Budapesten, a Várkert Bazárban, ahol a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget Brenzovics László elnök és Barta József alelnök képviselte.

Orbán Viktor felidézte közelmúltbeli kolozsvári szavait, miszerint „a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják”. Hangsúlyozta, ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, a Kárpát-medencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és kultúra kiteljesedésének terére.

„Nem egyszerűen meg kell védeni a jogainkat és közösségeinket, hanem hozzá kell járulnunk a Kárpát-medence jövőjéről szóló gondolatokhoz, elképzelésekhez, tervekhez a saját magyar logikánk, észjárásunk és érdekeink szerint” – mondta, hozzátéve: meggyőződése, hogy a Kárpát-medence jövőjét a magyar nemzetrészek összekapcsolásával „jelentős mértékben képesek leszünk befolyásolni”. Kijelentette: mindenki láthatja a térségben, hogy aki együttműködik a magyarokkal, az jól jár.

Ismét kitért az új ukrán oktatási törvényre, amelyről közölte: a magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely szerint a kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni. Azt kérik, hogy ezt az ukrán fél is lássa be, ha ugyanis nem fogadja el az alapvető normákat, akkor a Kijev és az EU közötti együttműködésnek más lesz a minősége – jelezte.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy erős anyaország nélkül nem lehetne sikeres külhoni politikát sem folytatni. Az anyaország azonban megerősödött – jelentette ki, példaként említve, hogy így az egész Kárpát-medencét lefedő oktatási hálózatot és „szellemi erőtereket” tudtak kialakítani. Úgy fogalmazott: „összefoltoztuk a nemzet szanaszét hasogatott szövetét”.

Közölte, több mint egymillió új magyar állampolgár van, jelezte ugyanakkor, hogy „valahol a félút környékén járhatunk”, ezért célul tűzte ki, hogy minden magyar, aki közjogilag is a magyar közösség részévé akar válni, megtalálja ennek lehetőségét.

Azt is mondta, mára a Kárpát-medencében megerősödött és versenyképessé vált az a gondolat, amely szerint a közép-európai népek abban érdekeltek, hogy mindannyian erősek legyenek. A magyar nemzeti érdek az – folytatta a miniszterelnök –, hogy legyen erős Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna, és velük Magyarország szintén erős országként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki.

A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki szerint a nemzetpolitika területén átgondolt kereteket és bejáratott, cizellált intézményrendszert dolgoztak ki az elmúlt években.

Semjén Zsolt kitért arra, hogy a külhoni magyarság megerősítéséhez szükség van az identitás megerősítésére, aminek egyik legfontosabb eleme az oktatás támogatása. Ez kiterjed a bölcsődéktől kezdve egészen a felsőoktatási intézmények támogatásáig.

Szólt arról, hogy soha nem látott gazdasági fejlesztések indultak a külhoni területeken, ami jó a külhoni magyarságnak, az ottani többségi nemzetnek, és a gazdasági fejlődés nyomán jó Magyarországnak is, azaz összességében mindenki nyer.

Semjén Zsolt a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: az ülésen abban is teljes konszenzus volt, hogy elvetik Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció elnökének javaslatát a határon túli magyarok szavazati jogának elvonásáról. Ezt az ellenzéki politikus nyilvánvalóan a politikai haszonszerzés reményében dobta be, és a Máért ülésén jelen lévő Szél Bernadett, az ellenzéki LMP társelnöke, valamint Mesterházy Attila, az MSZP országgyűlési képviselője is megfogalmazta tiltakozását – mutatott rá. Jelezte: az ukrán oktatási törvény elleni fellépés ügyében szintén teljes volt az egyetértés.

Megállapodtak abban is, hogy 2018 a külhoni magyar családok éve lesz, illetve hogy Mátyás király emlékévet hirdetnek jövőre – ismertette a miniszterelnök-helyettes. Előbbi kapcsán rámutatott: első lépésként a 42 ezer forinttal járó babakötvényt és a 62 ezer forinttal járó anyasági támogatást terjesztik ki, s azt azok is megkapják, akiknek nincs magyarországi lakcímük.

A Máért zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, melynek aláírói Kárpátalja tekintetében reményüket fejezik ki, hogy Ukrajnában helyreáll a béke és az ország olyan demokratikus jogállammá válik, ahol teljes körűen biztosítják a nemzetiségek kulturális, oktatási, nyelvi, közösségi jogait és azok érvényesülését. Határozottan tiltakoznak ugyanakkor az Ukrajnában élő magyarok emberi és alkotmányos szabadságjogait csorbító, az európai normákat és értékeket sértő új ukrán oktatási törvény ellen. Felszólítják az ukrán hatóságokat a nemzeti kisebbségek – köztük a magyarság – alkotmányban is rögzített, szerzett jogainak helyreállítására, és a magyar tannyelvű oktatási intézmények működésének biztosítására.

A dokumentum megfogalmazói aggodalommal tekintenek a nyelvhasználat és az állampolgárság szabályozására vonatkozó, előkészületben lévő ukrán törvénytervezetekre, amelyek tovább szűkítenék az ukrajnai nemzetiségi kisebbségek jogait.

A Máért résztvevői sikeresnek tekintik az Egán Ede gazdaságfejlesztési terv eddigi megvalósítását. Bíznak abban, hogy a program folytatásával újabb fejlesztési lehetőségek nyílnak meg a kárpátaljai magyar vállalkozók előtt.

Egyben szorgalmazzák az ukrajnai nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak biztosítását a hatályos ukrajnai nyelvtörvény és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája alapján. Bíznak abban, hogy az ukrajnai közigazgatási reform megvalósítása során figyelembe veszik a nemzetiségi arányokat. Szorgalmazzák egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását. Reményüket fejezik ki a tekintetben, hogy hamarosan sor kerül a szovjet hatóságok által törvénytelenül államosított ingatlanvagyon visszaszolgáltatására a történelmi egyházak számára.

(MTI/Kárpátalja)