Vasárnapi üzenet: 2018. január 14.

„…és a földön békesség…”

(Lukács 2,14/b)

Krisztus születésénél egy nagy átalakulás van: minden a helyére kerül, és a korábbi emberi értékeléshez és rendezéshez képest teljesen más értelmet kapnak a személyek és a jelenségek. Ebben a nagy átalakulásban éli meg az ember a harmóniát, ami a karácsony öröme. Azok kaphatják meg ezt az örömet és élhetik meg Isten rendezését, akik engednek utasításának. Ha Isten valamit elrendel a mi számunkra, akkor az biztosan jó, mert Isten nem téved és nem akarja a kárunkat (pl.: nem véletlen a teremtési rendeltetésünk, ebben a korban és helyen; s ha nem is értünk sok mindent és a jelen küldetésünk betöltésének sok akadálya is van, ha Istennek megadjuk magunkat az engedelmességgel, akkor utat engedünk az Ő újrarendezési erejének és szépen elrendeződik minden körülöttünk.

Karácsony a világtörténelem legfontosabb eseménye, mint a legnagyobb problémamegoldó alkalom. Megoldódik a halál kérdése, az emberi elégedetlenség kérdése, az ellentétek közötti feszültség kérdése. De ennek a nagy problémamegoldásnak nem Augustus császár a forrása és a főszereplője, hanem Mária. Mert Isten mindenkit felhasználhat a maga céljaira. Nem az emberi képességeken, hanem Istennek a munkáján múlik az ember hatékonysága. Csak meg kell magunkat adni Isten akaratának.

Az emberi bölcsességnek mindig nagy tisztessége volt. Azok az emberek bírtak tisztességet, akiknek emberi bölcsessége van. Karácsonykor az emberi bölcsességet birtokló és megtestesítő bölcsek térdet hajtanak a kisded előtt. S az emberi bölcsességgel nem rendelkező, de isteni kijelentést kapott pásztorok hamarabb találnak rá Krisztusra, a Megváltóra és a világ problémáinak megoldójára, mint a bölcsek. Mert az isteni bölcsesség sokkal hatékonyabb, mint az emberi okoskodás.

Radvánszky Ferenc
református lelkész, Mezőkaszony, Bótrágy