Magyarságvédelem – ellenzékben

Politikai csatározások a Nagyszőlősi Járási Tanácsban

2018. február 3., 18:08 , 889. szám
A KMKSZ-frakció a tanácsülésen

A Nagyszőlősi járásban a lakosság 21,8 százaléka tartozik nemzetrészünkhöz, megmaradásunk szempontjából pedig rendkívül fontos, hogy minél több képviselőnk kerüljön be a megyei és járási tanácsba, gyarapítva a KMKSZ-frakciókat, rálátásuk legyen a politikai élet működésére, és okos politizálással minél többet tudjanak tenni a magyarságért. Lássuk, milyen lépéseket tesz ez ügyben a Nagyszőlősi Járási Tanács KMKSZ-frakciója, és közben ismerkedjünk meg magukkal a járási tanácsi frakciókkal, stabilitásuk mértékével, a frakciószövetségekkel, a tanácsban kialakult erőviszonyokkal, valamint a különböző politikai csatározásokkal is, hogy jobban betekinthessünk a politikacsinálás helyi műhelyébe.

– A Nagyszőlősi Járási Tanács 36 képviselőből áll, akik 5 frakciót alkotnak. Ezek a frakciók meglehetősen stabilak, az elmúlt két évben nem volt rá példa, hogy valaki kivált volna tagjaik közül, s függetlenként vagy egy másik frakció tagjaként folytatta volna a tevékenységét. Ez valószínűleg a választási rendszernek köszönhető, hiszen csak pártok indíthattak jelölteket, független képviselőjelöltek el sem indulhattak a választásokon. Ennek megfelelően párt­alapon alakultak meg a frakciók is – indítja beszélgetésünket Gál István, a KMKSZ-frakció elnöke. – Az erőviszonyok nagyon kiegyensúlyozottak, hisz mind a négy nagy frakciónak közel azonos számú képviselője van: a Baloga-féle Jedinij Centr (Egységes Centrum) 9, az elnök pártjaként ismert Porosenko Blokkja 8, a semmiből előtűnő Vidrodzsennya (Újjászületés) szintén 8, valamint a magyarság érdekvédelmét felvállaló KMKSZ 7 fővel. Bejutott még a járási tanácsba az UMDSZ is 4 képviselővel.

– Alakult-e ki hatalmi pozícióba került frakciószövetség a tanácsban?

– Természetesen, a járási tanácsban is megalakult egy hatalmi többség, amely többé-kevésbé tükrözi a megyei tanácsban létrejött koalíciót, azzal a különbséggel, hogy itt, a járási tanácsban az UMDSZ színeiben bejutott négy képviselő – szembefordulva a megyei szinten kialakult magyar nemzeti egységgel – különalkut kötött a Porosenko-blokkal, valamint a Vidrodzsennyával. Az így létrejött koalíciónak többsége van ugyan, azonban ez a többség nagyon törékeny, mindössze eggyel több, mint a határozatok meghozatalához minimálisan szükséges 19 szavazat. Így többször előfordul, hogy akár belső ellentétek miatt, akár csak egyszerű hiányzásból kifolyólag nem tudják érvényesíteni a többségüket, veszélyeztetve ezzel a járás hivatalainak működőképességét.

– Mely főbb kérdések kapcsán bontakoznak ki politikai csaták a különböző frakciók között?

– Sajnos, az ukrán politikai valóság a Nagyszőlősi Járási Tanács működését is befolyásolja. Közeledve a következő választásokhoz, a hatalmon lévő politikai erők kezdenek minél előnyösebb pozíciókat kiharcolni maguknak. Mivel a hatalom kezében szinte csak az oktatási rendszer, valamint az ott dolgozó tanári kar maradt, amellyel befolyásolni tudják a helyi közvéleményt, hatalmas harc folyik annak irányításáért. Csak az oktatási osztály rendelkezik akkora fejlesztési forrásokkal, amelyek révén látványos beruházások végezhetők el. A pártok, valamint képviselőik számára élet-halál kérdése, hogy ezek a fejlesztések a hozzájuk köthető településeken valósuljanak meg. Így nem csoda, hogy az oktatási osztály irányításáért ádáz harc folyik a hatalmon lévő frakciók között, ami mára kiterjedt a járási állami adminisztráció vezetőjének posztjáért vívott küzdelemre is. Azonban a nagy politikai csatározások közepette már a járás intézményeinek a működőképessége is veszélybe került, hisz a Nagyszőlősi járás az egyetlen Kárpátalján, amely még nem tudta elfogadni a 2018-as költségvetést.

– Pedig lenne itt közös ügy is, konkrétan a járás valamennyi közútjának a rendbe hozása. Mit tesz ez ügyben a KMKSZ-frakció?

– Az utak állapota a legfájóbb kérdés a térség életében. Mivel a járás évről évre óriási költségvetési hiánnyal küzd, elenyészőek azok a források, amelyek fejlesztésekre, ezen belül útjavításra fordíthatók. Ami pénz mégis akad az útjavításra, az legfeljebb arra elegendő, hogy kisebb-nagyobb szakaszokon elvégezzék a kátyúzást, vagy biztosítsák az önrészt a központi forrásokból megvalósított munkálatokhoz. De ezek az útjavítások is „személyre szólóak”, azaz néhány település szinte már fuldoklik az aszfalttól, míg más településekre egy lapátnyi sem jut. Folyamatosan küzdünk azért, hogy az útjavítási pénzek egy átgondolt program szerint kerüljenek felhasználásra. A program alapját az képezné, hogy első körben valamennyi település számára biztosítani kell EGY járható utat a járási központ irányában. A településeket összekötő, valamint az egyéb útszakaszok javítására csak ezt követően kerülhetne sor. Azonban itt is érvényes az a tény, hogy a hatalmon lévők már nem annyira érdekeltek a demokráciában. Némi reményt jelent az, hogy most már az útjavításokra szánt pénzek egy része fölött a megyék rendelkeznek. A Kárpátaljai Megyei Tanács által elfogadott útjavítási tervbe több, a járásunk magyarlakta falvait érintő útszakasz is bekerült. Reméljük, a pénzek tényleges elosztásakor jut is majd rá forrás. Ebben a kérdésben is számítunk a KMKSZ megyei képviselőinek a támogatására.

– Vannak-e egyéb, kedélyeket borzoló problémák?

– A járás életét, működőképességét jelentősen befolyásolja, hogy a járási központunk, Nagyszőlős hromadát akar létrehozni egy szomszédos kis faluval társulva. Ha figyelembe vesszük, hogy a járás ipara gyakorlatilag Nagyszőlősre összpontosul, a járás jelentős adóbevételektől fog elesni, hisz azok ott maradnak a hromadában, annak ellenére, hogy rengetegen járnak be a falvakból is oda dolgozni. Ez egy nagyon igazságtalan helyzetet fog eredményezni, hisz a hromada továbbra is jogosult lesz a járási költségvetésből az állami támogatás arányos részére, miközben a terhekből nem veszi ki a részét. És az a legmeglepőbb, hogy a járás vezetése nem igazán hangoztatja a kétségeit a tervvel kapcsolatban. Pedig már igazán itt lenne az ideje egy „B” terv kidolgozásának.

– Végezetül érdekelne, hogy ellenzékben működve milyen lehetőségei vannak a KMKSZ-frakciónak a politikai élet alakításában?

– Annak ellenére, hogy formálisan a KMKSZ-frakció ellenzékbe szorult, igyekszünk aktívan részt venni a döntések meghozatalában. Rendszeresen részt veszünk az előkészítő egyeztetéseken, a bizottsági üléseken, valamint a plenáris üléseken, ahol markánsan kifejtjük az álláspontunkat a megvitatásra kerülő kérdésekben, s próbáljuk megvédeni a helyi magyarság érdekeit.

Lajos Mihály