A különböző rangsorokban Ukrajna a mezőny második felében

2018. február 7., 19:50 , 890. szám

Az év első napjaiban sorra hozzák nyilvánosságra a nemzetközi szervezetek a világ országait a legkülönfélébb szempontok alapján rangsoroló felméréseiket. E jelentések egyik közös jellemzője, hogy Ukrajna ritka kivétellel a lista második felében, rendszerint nehéz sorsú harmadik világbeli államok társaságában tanyázik.

Az amerikai The Heritage Foundation által a világ 180 országát a gazdasági szabadság indexe (Index of Economic Freedom) alapján rangsoroló 2018-as felmérésben például Ukrajna a 150. helyen végzett. A felmérés gazdaságunk állapotát „többnyire nem szabad”-ként jellemzi. Az ország gazdasági szabadságának indexe 51,9 pont a maximálisan adható 100-ból. A jelentés kitér arra, hogy Kijev 3,8 ponttal javított előző évi eredményén, amellyel még 166. volt a listán. A helyzet azonban nem változott alapvetően: ezzel a pontszámmal Ukrajna szomszédai a rangsorban Kamerun (149. helyezés) és Sierra Leone (151.) lettek.

A rangsort Hongkong vezeti 90,2 (+0,4) ponttal. A távol-keleti városállamot 80 pontot meghaladó eredménnyel követi a szabad gazdaságú országok csoportjában Szingapúr, Új-Zéland, Svájc, Ausztrália és Írország. Az alapvetően szabad gazdaságúak közé 28 országot sorol a jelentés, köztük Észtországot, Nagy-Britanniát, Kanadát és az Egyesült Arab Emírségeket. Magyarországot 66,7 (+0,9) ponttal az 55. helyre, a többnyire szabad gazdaságú országok közé rangsorolta az amerikai szervezet.

A Democracy Index 2017 rangsorban az Economist Intelligence Unit (EIU) által vizsgált 167 ország között Ukrajna a 83. helyet foglalja el. Kijev 5,69 pontot kapott a rangsor összeállítóitól. A pontszámot öt aspektus mentén számították ki: választási folyamat és pluralizmus, polgári szabadságjogok, a kormányzat működése, részvétel a politikában, valamint politikai kultúra. Az öt kategóriát alkotó 60 mutató alapján valamennyi vizsgált országot besorolták az alábbi négy rendszertípus valamelyikébe: „teljes demokrácia”, „tökéletlen demokrácia”, „hibrid rendszer” és „önkényuralmi rendszer”.

A „hibrid rendszerű” országok közé sorolt Ukrajna a választási folyamat és pluralizmus kategóriában 6,17 pontot kapott, a politikai részvételre 6,67 pontot. A politikai kultúrát 6,25 pontra értékelték a rangsor összeállítói, a polgári szabadságjogokat pedig 6,18-ra. A legkevesebb pontot, mindössze 3,21-et, országunk a kormányzat működése kategóriában kapta.

Mint az Ukrajinszka Pravda rámutat, a rangsorból kitűnik, hogy amennyiben Ukrajna magasabb pontszámot kapott volna a kormányzat működésére, átlaga meghaladta volna a 6 pontot, s így a „hibrid rezsimek” helyett a „tökéletlen demokráciák” kategóriába sorolták volna. Csakhogy a folyamatok nem javuló tendenciát mutatnak: 2016-ban és 2015-ben Ukrajna az ideinél valamivel magasabb pontszámot (5,7 pont) kapott, 2006-ban és 2008-ban pedig még 6,94 pontra értékelték.

A Democracy Index 2017 élén Norvégia végzett a maximális 10-hez közeli 9,87 ponttal. Az utolsó, 167. helyen Észak-Koreát találjuk, amely 1,08 pontot „érdemelt” ki. A szomszédok közül Szlovákia (44.), Lengyelország (53.), Magyarország (56.), Románia (64.) és Grúzia (79.) is Ukrajna előtt végzett a rangsorban. Oroszországot (135.), Fehéroroszországot (138.) és Kazahsztánt (141.) az önkényuralmi rendszerek közé sorolta az EIU.

A jelentés közli az országoknak a sajtószabadság 2017-es helyzete alapján elvégzett besorolását is. Ezek szerint Ukrajna a megszerezhető 10-ből 6 pontot kapott, amivel a „jobbára nem szabad” sajtójú országok közé sorolták. A legmagasabb pontszámot (10) ezen a téren a „teljesen szabad sajtójú”országok érdemelték ki: Ausztrália, Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Svédország és az USA. A legalacsonyabb pontszámot (0) Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kína, Észak-Korea, Szíria, Törökország és Üzbegisztán kapta.

Nem túl biztató a helyzet Ukrajnában a jogállamiság tekintetében sem. A World Justice Project nem kormányzati szervezet által kétévente összeállított, a 2017–2018-as állapotokat tükröző, 113 országot értékelő rangsorban Kijev a 77. helyen végzett. A két évvel ezelőtti felméréshez képest Ukrajnának mindössze egyetlen helyet sikerült előrelépnie. Az ukrán sajtó viszont jellemző módon nem erre a szerény teljesítményre fókuszált, hanem arra, hogy Ukrajna 12 ponttal előzi meg az összevetésben Oroszországot.

A jogállamiság indexét a kormányzati hatáskörök, a korrupció szintje, a kormányzat nyíltsága, a jog alapvető jellege, a rend és biztonság garantálása, az igazságszolgáltatás helyzete alapján számítják ki. A rangsort Dánia, Norvégia és Finnország vezeti, a sereghajtók Venezuela, Kambodzsa és Afganisztán.

A reformok sikeréről sokat elárul a jólétet tükröző mutatók alakulása. Az ukrajnai helyzet e tekintetben is vigasztalan: az ország egy év alatt öt helyet rontott és a 112. lett a brit The Legatum Institute által összeállított jóléti rangsorban, amely 144 ország teljesítményét értékeli.

Az országok összehasonlítására az intézet kidolgozott egy amolyan jólétindexet (The Legatum Prosperity Index), amely a vizsgált államok polgárainak véleményére alapoz az alábbi kilenc kategóriában: gazdaság, szociális szféra, kormányzás, vállalkozás, biztonság és védelem, egészségügy, oktatás, személyi szabadság, természeti környezet. Ukrajna valamennyi mutató közül az egészségügy tekintetében kapta a legrosszabb értékelést, mindjárt 24 helyet rontva az előző évhez képest.

Sokatmondó, hogy Ukrajnát a rangsorban Banglades előzi meg, közvetlenül utána pedig Burkina Faso következik. Az élmezőnyt a 2017-es rangsorban Norvégia, Új-Zéland és Finnország alkotja. Az USA a 18. helyet foglalja el, Magyarország a 45., míg Oroszország a 101. lett. A legalacsonyabb mutatókat Szudán (147.), a Közép-afrikai Köztársaság (148.) és Jemen (149.) mondhatja magáénak. Mióta 2006-ban először közzétették ezt a rangsort, Ukrajna 17 pozíciót rontott.

(pravda.com.ua/unn.com.ua/unian.ua/ntk)