Vasárnapi üzenet: 2018. március 11.

2018. március 11., 10:34
Radvánszky Ferenc

„Onnan eltávozva bement a zsinagógájukba,  ahol volt egy sorvadt kezű ember. Azért, hogy vádat emeljenek ellene, megkérdezték Jézustól: Szabad-e szombaton gyógyítani? Ő pedig ezt mondta nekik: Ki az közületek, akinek ha egyetlen juha van, és az verembe esik szombaton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? Mennyivel többet ér az ember a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton. Ekkor így szólt ahhoz az emberhez: Nyújtsd ki a kezedet! Ő kinyújtotta, és az újra olyan egészséges lett, mint a másik.” (Mt 12, 9–13)

A sorvadt kezű ember itt a rosszindulat áldozata lesz. Isten gondoskodik arról, hogy középre kerüljön az, akin keresztül magát meg akarja dicsőíteni. Olyan képességei senkinek sem voltak, mint a sorvadt kezűnek. A fogyatékossága volt az a különlegessége, melyben Isten különösen megdicsőítheti magát. Isten nagyon egyedinek teremtett. S ezek az egyediségek azért vannak, hogy magát megdicsőítse. Istennek van terve veled. S lehet, hogy amitől annyira szenvedsz, lesz a legfontosabb eszköze Istennek.

„Megkérdezték Jézustól: Szabad e szombaton gyógyítani? – hogy vádat emeljenek ellene.” Eldöntendő kérdés, ami tökéletes csapda. Bármit mond, az rossz. Vagy az isteni törvényt, vagy az emberi szolidaritást sérti. „Ő pedig azt mondta nekik: Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van és az verembe esik szombatnapon, nem ragadja meg és nem húzza ki? Az ember pedig mennyivel többet ér a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombatnapon!”p

Jézus a válaszában, a provokálók szemszögébe helyezkedik. Megtalálja a helyzet összefüggését a farizeusok életében. Ebből a pozícióból lehet leleplezni az ellenség abszurdságát. Az ember értékét hangsúlyozza Jézus: egyetlen juh – Isten az embert nem tömegként, hanem egyedüliként látja, egyedi problémákkal; az ember sokkal több, mint a juh – Isten mindennél többre értékel. Ezzel a gesztussal Jézus nem csak a sorvadt kezű, de a farizeusok felé is üzen: ti is értékesek vagytok. Tehát felajánlja, az Isten bűnbánatra indító és visszafogadó szeretetét. De kritikát és fenyegetést is megfogalmaz: Isten értékes gyermekét eszközként használták fel. Ezért Isten haragját vonhatják magukra.

Jézus azután foglalkozott az emberrel, miután már megvédte a rosszindulattól, és így az ember biztonságban volt. Olyat kér, ami biztos, hogy az ember számára teljesíthetetlen. Hisz a keze sorvadt és nem béna volt. Vagyis nem voltak meg a kinyújtáshoz alkalmas inak és izmok. Jézus parancsa mindig kivitelezhetetlen a mi számunkra. Csak az Isteni Ige adja meg a kivitelezéshez szükséges erőt. Azért, hogy egyértelmű legyen az Isten mindenek feletti hatalma. Az isteni erő kivitelezése mindig teremtő cselekedet. A Teremtő Isten munkatársai lehetünk.

A tanításnak ez a célja: az Isten értékrendjét továbbadni, megláttatni a jelen helyzetnek a kialakulási okait, és felvázolni az ember célját és útját.

Radvánszky Ferenc
református lelkész, Mezőkaszony, Bótrágy