Főhajtás hősként helytálló őseink emléke előtt

82 helybeli nemzetőrnek avattak emlékjelet Palágykomorócon

2018. március 14., 15:04 , 895. szám

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc idején még két különálló falunak számító ungi Palágy és Komoróc községekből 82 önkéntes állt be nemzetőrnek. Emléküket megőrzendő állítottak emlékművet a palágykomoróci görögkatolikus templom kertjében, amelyet március 11-én vasárnap avattak fel a szentliturgiát és az istentiszteletet követően.

Az emlékműavató ünnepségen Andrejcsák-Tóth Anetta, a KMKSZ Palágykomoróci Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket: Loppert Balázs ungvári magyar konzult, Brenzovics László parlamenti képviselőt, a KMKSZ elnökét, Balogh Líviát, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnökét, a járási tanács KMKSZ-frakciójának vezetőjét, Kiss Béla Magyarországon élő tanárt, Palágykomoróc szülöttét, Kovács Attila református lelkészt, Szkoropádszki Péter görögkatolikus parochust, Illár József polgármestert, Pekár Tündét, a Palágykomoróci Általános Iskola igazgatóját és a tanári kar tagjait, Andrejcsák Beátát, a Kenguru Jótékonysági Alapítvány és a Palágykomoróci Örökzöld Nyugdíjasklub elnök asszonyát, valamint több környékbeli település KMKSZ-alapszervezetének elnökeit.

Loppert Balázs konzul ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy az 1848-as szabadságharc idején 250 ezer magyar katona harcolt a harcmezőn, míg a hátországban több mint 500 ezer nemzetőr garantálta a rendet és a törvényes biztonságot. „Szeretnék köszönetet mondani a KMKSZ-nek, illetve mindazoknak, akik ezt az emlékművet felállították, és szeretnék mindenkit felkérni, hogy tisztelettel adózzunk az egykori nemzetőrök emlékének” – hangsúlyozta Loppert Balázs.

Brenzovics László kiemelte: „Hamarosan március 15-ét fogjuk ünnepelni. Ezek az események 170 évvel ezelőtt kezdődtek, ami több mint öt emberöltő. Kellemes érzés tölt el, hogy ez a község és az egész kárpátaljai magyarság mégsem felejtette el őseit, akik abban a vészterhes időszakban kiálltak a magyar szabadság mellett. Köszönöm a kutatóknak, Csatáry Györgynek, Kiss Béla úrnak, akik újra felfedezték annak a 82 férfinak a nevét, akik Palágyból és Komorócról akkor nemzetőrnek álltak. Ha végigolvassuk a neveket, láthatjuk, hogy az önök őseiről van szó, azokról az emberekről, akik, amikor kellett, megvédték a magyar szabadságot. Akkor senki sem akarta kivonni magát ez alól a feladat alól, hisz ezek a községek nagyon kis községek lehettek, csak ötven porta volt a két faluban. Az itteniek vezetője Buttler gróf volt, aki szintén beállt a nemzetőrségbe. Tehát a magyar szabadságért való küzdelem egybeforrasztotta a gazdálkodót, a lelkészeket, a birtokosokat és grófokat, hisz közös volt a cél: Magyarország szabadságának a megvédése és egy élhetőbb, szabadabb életnek a megteremtése. Mi vagyunk ezeknek az embereknek az utódai, számunkra jó példával jártak elöl. Ez a példa adjon számunkra erőt ahhoz, hogy a jelenlegi körülmények között is meg tudjuk őrizni magyarságunkat, szabadságunkat, és itt, szülőföldünkön magunk és gyermekeink számára egy élhetőbb jövőt harcoljunk ki” – emelte ki a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője.

Kiss Béla tanár úr, Palágykomorócról elszármazott lokálpatrióta javasolta elsőként a nemzetőrök emlékművének felállítását. Az avatóünnepségen köszönetet mondott a KMKSZ helyi, járási és megyei vezetői­nek, hogy felkarolták kezdeményezését, aminek eredménye az emlékmű. Külön kiemelte Andrejcsák-Tóth Anetta helyi alapszervezeti elnök munkáját és dr. Csatáry György tanszékvezető főiskolai tanár szerepét, aki levéltári forrásokból felkutatta a palágykomoróci nemzetőrök névsorát. Kijelentette: „Legyünk büszkék nemzetőreinkre, hiszen ők a mi őseink, ők a mi hőseink.”

A Palágykomoróci Általános Iskola diákjainak ünnepi műsorát követően leleplezték a gránitból készült emlékművet, majd Kovács Attila református lelkész megáldotta, Szkoropádszki Péter görögkatolikus parochus pedig megszentelte azt. A koszorúzás alatt a Palágykomoróci Örökzöld Nyugdíjasklub kórusa az alkalomhoz illő dalokat énekelt.

A csiszolt gránittáblán többek között a következő, gróf Széchenyi Istvántól vett idézet olvasható: „Tiszteld a múltat, hogy élhesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”

Badó Zsolt