Az épületek akadálymentesítéséről

„Évek óta szenvedek amiatt, hogy rokkantként nem tudok bejutni a tolókocsimmal az egyik hivatalba. Hiába építettek időközben rámpát a bejárati lépcső mellé, az olyan meredek, hogy egyedül képtelen vagyok rá felhajtani. Jeleztem a problémámat a tisztviselőknek, de csak a vállukat vonogatták, mondván ők bérlik az épületet, a rámpát mások építették, ebbe nem szólhatnak bele. Miután sajnos, sok szabadidőm van, nemrég elhatároztam, hogy rábírom az illetékeseket, végezzenek tisztességes munkát. Kérem, segítse az elhatározásomat azzal, hogy összefoglalja, mit mondanak a jogszabályok a hivatali épületek akadálymentesítéséről, arról, hogy ki felel ezért? Megbüntethetők-e azok, akik rossz munkát végeznek, kinek a dolga kijavítani a hibát, illetve hová fordulhatok panasszal?”

– Ami az állami és helyhatósági hivatalokhoz való akadálymentes hozzáférést illeti, elsősorban a fogyatékossággal élő személyek jogairól rendelkező ENSZ-egyezményt említeném, amely kimondja, hogy a mozgáskorlátozottak számára hozzáférhetővé kell tenni fizikai, társadalmi, gazdasági és kulturális környezetüket egyebek mellett az egészségügy és az oktatás, valamint az információ és a kommunikáció terén, ami lehetővé teszi számukra, hogy teljes egészében élni tudjanak az emberi jogokkal és az alapvető szabadságjogokkal.

Nemzeti szinten ezeket a jogokat egy egész sor dokumentum garantálja, esetünkben elsősorban A városfejlesztési tevékenység szabályozásáról, Az építési szabványokról, Az építészeti tevékenységről, A városfejlesztési tevékenység területén elkövetett jogsértésekért viselt felelősségről, A fogyatékkal élők szociális védelmének alapjairól Ukrajnában törvények, valamint az Épületek és szerkezetek. Épületek és létesítmények hozzáférhetősége kis létszámú népességcsoportok számára címet viselő (В.2.2-17:2006) Állami Építési Szabvány (DBN).

A jogszabályok értelmében az állam köteles megteremteni a fogyatékkal élők (így a mozgáskorlátozottak, illetve mozgássérültek) számára az önálló és teljes élet feltételeit, vagyis egyebek mellett intézkedéseket kell foganatosítania a környezetük akadálymentesítése érdekében egyebek mellett a létesítményekhez, a közlekedéshez, az egyéb objektumokhoz és szolgáltatásokhoz (pl. iskolákhoz, lakóházakhoz, egészségügyi intézményekhez, patikákhoz, üzletekhez, munkahelyekhez stb.) való hozzáférés tekintetében. A mozgáskorlátozottakkal korábban a szociálpolitikai minisztérium és az egészségügyi minisztérium volt hivatott foglalkozni. Jelenleg gyakorlatilag minden közigazgatási és önkormányzati szervnek vannak a témával kapcsolatos kötelezettségei – hatáskörükön belül.

Például Az építészeti tevékenységről törvény 2. cikkelye rögzíti, hogy az államnak gondoskodnia kell a fogyatékkal élőkről az akadálymentes élőhely megteremtésével. A gyakorlati megvalósítás ezen a téren alapvetően az államra hárul, ám A fogyatékkal élők szociális védelmének alapjairól Ukrajnában törvény 26. cikkelye értelmében a vállalatok, intézmények és szervezetek is kötelesek figyelembe venni a mozgássérültek igényeit, és biztosítani számukra a létesítmények hozzáférhetőségét.

Ugyanezen törvény 27. cikkelye rögzíti, hogy a várostervezésre és -fejlesztésre, a létesítmények tervezésére, kivitelezésére és rekonstrukciójára azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy figyelembe veszik a fogyatékkal élők igényeit, illetve társadalmi szervezeteik véleményét.

Ha a korábban épült létesítményeket lehetetlen teljes mértékben hozzáigazítani a mozgáskorlátozottak igényeihez, szóba jöhet az észszerű átalakításuk, ez azonban kizárólag a fogyatékkal élők társadalmi szervezeteivel való egyeztetés alapján történhet.

A szóban forgó átalakítások finanszírozása a létesítmények tulajdonosainak vagy – a bérleti szerződéstől függően – a bérlők költségére történik.

A törvény szankciókat is felvonultat a létesítmények hozzáférhetőségének biztosítására. Így a Közigazgatási jogsértési törvénykönyv 96-1 cikkelye értelmében a megrendelőnek a vonatkozó jogszabályi és építészeti normák megsértésével elkészített és átadott terv-, illetve kivitelezési dokumentációért az adózatlan minimális jövedelem 900–1000-szeresének megfelelő (15 300–17 000 hrivnya) bírság szabható ki annak készítőjére.

A városfejlesztési tevékenység területén elkövetett jogsértésekért viselt felelősségről törvény 2. cikkelye értelmében az objektumok tervezését, a kivitelezési tervek szakértői véleményezését végzőkre bírság szabható ki, amennyiben olyan kivitelezési terveket adnak át a megrendelőnek, amelyek sértik a hatályos jogszabályokat és építési előírásokat, állami szabványokat és szabályokat. Az akadálymentes élettér biztosítása a mozgássérültek számára szintén a betartandó követelmények közé tartozik. A bírság összege ilyen esetekben a minimálbér 18–90-szerese lehet, ez 2018-ban 67 014–335 070 hrivnyát jelent.

Ami az akadálymentesítés műszaki feltételeit illeti, azokat a már említett Épületek és szerkezetek. Épületek és létesítmények hozzáférhetősége kis létszámú népességcsoportok számára címet viselő Állami Építési Szabvány (DBN В.2.2-17:2006) tartalmazza.

Az előírások betartásának ellenőrzése elsősorban ugyanazoknak a feladata, akik a létesítmény tervezését és a kivitelezését végzik. Tevékenységüket az Állami Építészeti és Építési Felügyelet vizsgálja felül a létesítmény átadásakor. Ez a szerv követelheti a tervezőktől és kivitelezőktől a felfedezett törvény- és szabálysértések kiküszöbölését. Ha a létesítmény megkapja a dokumentumot, amely tanúsítja, hogy az üzemkész (Декларація про готовність об’єкта до експлуатації, vagy Акт готовності об’єкта до експлуатації), azzal egyben igazolják, hogy az akadálymentesítésre vonatkozó követelmények betartásával építették meg.

Amennyiben a létesítmény mégsem akadálymentes, azok, akiknek ennek következtében sérültek a jogai, az Állami Építészeti és Építési Felügyelethez fordulhatnak követelve, hogy vizsgálják meg a létesítményt. Ilyenkor a vizsgálatba kötelesek bevonni a fogyatékkal élők társadalmi szervezeteinek képviselőit is. Amennyiben szabálysértésre derül fény, a felügyeletnek jogában áll megbírságolni a vétkeseket a fentebb ismertetett jogszabályok alapján. Ha a bírság nem segít, azaz nem történnek lépések az akadálymentesítés tekintetében, fordulhatnak az ügyészséghez, illetve a bírósághoz is.

hk