Megalakult az új Országgyűlés

Letették esküjüket az országgyűlési képviselők kedden, ezzel megalakult az új magyar parlament. Az ünnepélyes alkalmon meghívottként részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt. A Demokratikus Koalíció képviselői – akik csak az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak is – azzal egészítették ki a hivatalos esküszöveget, hogy minden törekvésükkel azon lesznek, hogy „helyreállítsák a köztársaságot”, és új demokratikus alkotmányt adjanak a hazának. Az LMP-s Hadházy Ákos nem vett részt az eskütételen.

Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből – aki a legidősebb képviselő, a 82 éves, fideszes Turi-Kovács Béla – és a korjegyzőkből – vagyis a legfiatalabb képviselőkből – álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. Ezután a parlament – 189 igen szavazattal, egyhangúlag – igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.

A parlamentnek ezúttal is 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában további 12 szószóló vesz részt, köztük az ukrán kisebbség képviseletében Szuperák Brigitta. A parlamenti patkóban az elnöki pulpitustól jobbra – az EP-képviselők és állandó meghívottak után – a kormánypárti képviselők foglalnak helyet, utánuk a Párbeszéd politikusai, majd a szocialisták, a DK, az LMP és a Jobbik következik. Az egyetlen független képviselő a Fidesz mellett kapott helyet.

Az elnöklő Turi-Kovács Béla bejelentette, hogy a pártok megalakították a képviselőcsoportjukat. Eszerint a Fidesz 117 fős frakcióját Kocsis Máté, a Jobbik 26 fős képviselőcsoportját Gyöngyösi Márton, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 15 fős frakcióját Tóth Bertalan, a Demokratikus Koalíció 9 fős képviselőcsoportját Gyurcsány Ferenc, az LMP 9 fős frakcióját Szél Bernadett, a Párbeszéd 5 fős frakcióját pedig Szabó Tímea vezeti.

Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől – az alaptörvény értelmében – a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

A Ház az Országgyűlés elnökének megválasztásával folytatta munkáját. Turi-Kovács Béla elmondta, a képviselőcsoportok közös indítványt tettek a házelnök személyére, ezért azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés Kövér Lászlót (Fidesz) válassza meg az elnökének. Érvényes szavazatot 179 képviselő adott le, közülük 143-an szavaztak igennel, 35-en nemmel, míg egy voksoló tartózkodott, így újabb négy évre Kövér László lett az Országgyűlés elnöke. Megválasztását követően a régi-új elnök esküt tett a Ház előtt.

Eldőlt, hogy az előző ciklussal azonos bizottsági struktúrában folytatja munkáját a parlament. A képviselők a törvényalkotási bizottság elnökévé választották Hende Csabát (Fidesz), a Ház törvényalkotási alelnökét.

A parlamentben ezúttal is 15 állandó bizottság működik, ebből 10-nek a kormánypártok, 5-nek az ellenzék adja az elnökét. A mentelmi bizottságot Hargitai János (KDNP), az alkotmányügyi és az emberi jogi ügyeket is magában foglaló igazságügyit Vejkey Imre (KDNP), a külügyit Németh Zsolt (Fidesz), az európai ügyit Hörcsik Richárd (Fidesz), a honvédelmi és rendészetit Kósa Lajos (Fidesz), a nemzeti összetartozásit Pánczél Károly (Fidesz), a széles portfóliójú gazdaságit Bánki Erik (Fidesz), a mezőgazdaságit Font Sándor (Fidesz), az oktatást és a sportot is magában foglaló kulturális bizottságot Pósán László (Fidesz) vezeti.

A költségvetési bizottság elnökévé Varju Lászlót (DK) választották, a nemzetbiztonságit Mirkóczki Ádám (Jobbik), a vállalkozásfejlesztésit Z. Kárpát Dániel (Jobbik), az egészségügyi, szociális és családpolitikai ügyekkel foglalkozó népjólétit Korózs Lajos (MSZP), a fenntartható fejlődési testületet Schmuck Erzsébet (LMP) elnökli.

Áder János köztársasági elnök az ülésen mondott beszédében kijelentette: az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll. Április 8-án, a választási eredmények megismerése előtt – látva a magas részvételt – a most ellenzéki szerepre készülő pártok vezetői is ekként nyilatkoztak. Szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy a magas részvétel erős legitimitást ad a következő Országgyűlésnek és kormánynak – hívta fel a figyelmet az államfő. Azt is hangsúlyozta, hogy a választók döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania, ez a demokrácia alapszabálya.

Az államfő beszédében javasolta, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek.

Áder János köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson és annak lebonyolításában, valamint azoknak, akik a jogorvoslati eljárások során a benyújtott kifogásokat időben elbírálták.

A köztársasági elnök szerint érdemes ugyanakkor foglalkozni a választási időszak tanulságaival, ezért azt javasolja a parlament törvényalkotási bizottságának, hogy a Nemzeti Választási Bizottsággal (NVB) együtt tekintse át a választási eljárás tapasztalatait, és ha indokolt, tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a választási eljárási törvény módosítására.

Áder János beszéde végén a következő négy évre ugyanazt az idézetet adta útravalóul képviselőknek, amit 2014-ben: „A haza minden előtt.”

(MTI/hk)