Rohamosan fogy az ország lakossága

2018. augusztus 20., 09:30 , 918. szám

A január és június közötti időszakban 122,5 ezer fővel csökkent Ukrajna lakossága – jelentette az Ukrajinszka Pravda az Állami Statisztikai Szolgálat (Derzssz­tat) nyomán. A népességfogyás kapcsán a szakértő úgy véli, a kormánynak ideje volna elgondolkodni azon, miként tölthetők be a munkahelyek.

Az adatokból kitűnik, hogy a július 1-jei állapot szerint az országban 42 millió 264 ezren éltek. A Derzssztatnál ezzel kapcsolatban rámutatnak, hogy Ukrajnában majdnem kétszer annyian halnak meg, mint ahányan születnek. Így minden 100 halálesetre 55 élve születés jut.

Emlékezetes, hogy Ukrajnában az ország függetlenné válása óta egyelten alkalommal, 2001-ben tartottak népszámlálást. Akkor a népesség 48,5 millió fő volt.

Ella Libanova akadémikus, népességkutató, szociológus, a Demográfiai és Társadalmi Kutatások Intézetének igazgatója a Novoje Vremjának adott interjújában emlékeztetett, hogy 1993-ban az ukránok még 52 milliónyian voltak. Ahhoz, hogy ne csökkenjen egy ország népessége, 100 nőre legalább 213-215 gyermeknek kell jutnia, hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez az arány ma már sehol nem figyelhető meg Európában. A kontinens legnagyobb részén jelenleg 1,3, Ukrajnában 1,6 körül alakul a születési mutató. Mint rámutatott, Ukrajnában az 1960-as évek végétől nem szülnek a nők 2,15 gyermeket. Így minden újabb nemzedékkel csökken a fiatalok aránya a társadalomban, egyre kevesebben vannak azok, akik szülhetnek, miáltal tovább romlik a születési arány.

Ami a népességfogyás másik jelentős okát, a kivándorlást illeti, Libanova elismerte, hogy az európai vízummentesség bevezetése után az ukránok sok szakértőt megleptek.

„Sok szakértő – köztük magam is – arra számított, hogy a vízummentességgel az emberek kevésbé törekednek majd arra, hogy Európában maradjanak, hiszen lehetőségük lesz újra odautazni. Annál is inkább, mivel egyszerűbbé vált a munkavállalási vízum megszerzése. Éppen így történt Moldovában. A moldávok elutaztak és hazatértek. Ez a normális. Nálunk nem így alakult” – állapította meg.

A jelenség okairól szólva az ismert szakember felhívta a figyelmet az ukránok nagyfokú mobilitására, és példaként Lengyelországot említette, ahol annak ellenére folytatódik a lakosság elvándorlása az EU nyugati államaiba, hogy az országot az egyik legjobb példának tartják a kelet-európai reformok sikerére.

„Ez nem modernizáció, hanem mentalitás kérdése. A lengyelek sokkal mobilabbak – mutatott rá Libanova. – Most pedig jusson eszükbe, hogy kik dolgoztak a Szovjetunió komszomolépítkezésein, a BAM-on [Bajkál–Amur Vasútvonal] és a többin? Ukránok. Mi mobilabbak vagyunk.”

Becslése szerint ahhoz, hogy gazdaságilag korlátozni lehessen az ukránok elvándorlását, fontos volna, hogy az itthoni bérek legalább a 75%-át tegyék ki a lengyelországiaknak.

„De még ez sem garantálja a migráció megszűnését. Az emberek a perspektívákért utaznak el” – tette hozzá.

A kutató egyben emlékeztetett, hogy a migráció „általában véve elválaszthatatlan része a civilizáció fejlődésének”.

„Ez a globalizáció jele. Az emberek el fognak utazni oda, ahol érdekesebbnek tűnnek számukra az életfeltételek. Nehéz megállítani egy ilyen folyamatot. A kormánynak alkalmazkodnia kell ehhez, és már most gondolkodni kell azon, hogyan oldhatók meg a létező problémák, hogyan tölthetők be a munkahelyek” – adott hangot meggyőződésének Libanova.

(szcs)