Elhalaszthatják az elnökválasztást

2018. augusztus 25., 15:56 , 919. szám

Az államfő megkísérelheti elhalasztani néhány héttel, esetleg néhány hónappal a jövő márciusban esedékes elnökválasztást – állítja írásában Szerhij Rahmanyin, a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap főszerkesztő-helyettese. A szerző azt is tudni véli, miért volna ez előnyös az elnök számára.

Sajtóhírek szerint Petro Porosenko elnök környezetében még tavaly felmerült a lehetőség, hogy az elnökválasztást ne az Alkotmány által megállapított időpontban, azaz 2019. március 31-én tartsák meg. A halasztásra vonatkozó elnöki elképzelés – már persze, ha valóban létezik – Rahmanyin szerint az Alkotmány szövegének ellentmondásain alapulhat. A 103. cikkely 1. pontja kimondja, hogy az elnököt öt évre választják meg. Ugyanazon cikkely 5. pontja a következő elnökválasztás dátumát az államfő hivatali ideje ötödik évében március utolsó vasárnapjára tűzi ki. Ám a 104. cikkely 1. pontja úgy fogalmaz, hogy az elnök hivatali idejének számítása az eskütétel pillanatától indul. A szerző rámutat, hogy Porosenkót 2014 májusában választották meg, és június 7-én tette le az esküt. Amennyiben tehát az elnök hivatali idejével kapcsolatban abból az elgondolásból indulunk ki, hogy annak napra pontosan öt évig kell tartania, akkor az államfő megbízatása 2019. június 7-én ér véget, miközben a 103. cikkely 5. pontja értelmében a következő elnökválasztás napja 2019. március 31. (a hivatali idő ötödik évében március hónap utolsó vasárnapja).

A cikk szerint a fentiek alapján az elnöknek lehetősége volna követelni, hogy egy igazságosabb dátumra tűzzék ki az elnökválasztás napját azzal az indoklással, hogy amennyiben az államfő nem tölti ki teljes hivatali idejét, az

• sérti az Alkotmányt;

• sérti az adott elnök jogait;

• tiszteletlenség azokkal a választópolgárokkal szemben, akik a hivatalban lévő elnököt megválasztották.

Elfogadva a fenti érvelést, indítványozni lehetne, hogy a választást halasszák 2019 nyarára, ami több szempontból is előnyös lehet a hivatalban lévő elnöknek, állítja a DT főszerkesztő-helyettese. Először is, a nyár a szabadságolások ideje, amikor számítani lehet arra, hogy a szokásosnál kevesebben mennek el szavazni. Márpedig, mutat rá Rahmanyin, minél kevesebben adják le a voksukat, annál könnyebb manipulálni a választási eredményeket. Másodszor, a fiatalokat tartják a legkevésbé fegyelmezett választói rétegnek, tehát valószínűsíthető, hogy körükben még alacsonyabb lesz a választási részvétel, miközben tudható, hogy ők tisztelik a legkevésbé a hivatalban lévő kormányzatot. Végül harmadszor (csak ne nevessenek! – kéri olvasóit a főszerkesztő-helyettes), az elnök „polittechnológusai” szerint a választók „jólelkűbbek” nyáron, mint kora tavasszal, és könnyebben bocsátják meg a kormányzók hibáit.

A szerző szerint ugyanakkor az elnökök hivatali ideje nem szabható meg napra pontosan. Ez már csak azért sem lehetséges, mutat rá, hiszen a választás eldőlhet az első fordulóban, de második fordulóra is sor kerülhet.

A kérdést az Alkotmánybíróság (AB) lenne hivatott eldönteni. Rahmanyin szerint, amennyiben Porosenko valóban rászánja magát erre a lépésre, úgy az ügyet már ősszel a taláros testület elé viszik. A főszerkesztő-helyettes ugyanakkor azt írja, az előterjesztést valószínűleg nem a jelenlegi elnök jegyzi majd.

Viszont az AB-nek mindössze annyi a feladata, hogy eldöntse, a szóban forgó norma összhangban van-e az Alkotmány szellemével, avagy sem. A szavazás konkrét napját a parlament hivatott kijelölni abban a rendeletében, amellyel kiírja az elnökválasztást. A jogszabályok szerint azonban a Rada csak az Alkotmányban szereplő dátumot tüntetheti fel a rendeletben, abban pedig március áll. Minden egyéb dátum alkotmányellenes lenne ebben a vonatkozásban.

Bár Szerhij Rahmanyin nem tudja teljesen kizárni annak lehetőségét, hogy a parlament eltérjen az Alkotmány betűjétől az elnök javára, kétségesnek tartja, hogy néhány hónappal a választások előtt sikerüljön összegyűjteni a törvényhozásban az ehhez szükséges számú szavazatot.

(zn.ua/hk)