Milyen hatása van az időjárásnak a tavaszi munkákra?

Kemény január, enyhe február, meleg, napos március

Az idei január olyan kemény hideget és annyi havat hozott, melyektől a hűvös, de viszonylag enyhe telek sora után már elszoktunk, a hónap végén, majd februárban viszont már visszaállt a lassan megszokottnak mondható, novembert idéző esős, hűvös, de nem túl hideg időjárás, a március pedig enyhe, napos, száraz időt hozott. Milyen kihatásai voltak, illetve vannak az idei év eddigi időjárásának a már kezdetüket vett tavaszi munkálatokra? Ezekről és a kapcsolódó kérdésekről beszélgetett el lapunk munkatársa Molnár Ildikóval, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány falugazdászával, a „Pro Agrucultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársával. 

– A januári fagyos heteknek köszönhetően kellőképp kifagytak a kórokozók és a kártevők?

– A nem megszokott, ám vidékünkre jellemző téli időjárás főleg a fiatal, kezdő termelőket lepte meg. Ez szintén igaz a nem honos kártevőkre is, az újonnan betelepült kártevők (spanyol csiga, paradicsommoly stb.) valószínűleg nagy számban ritkultak. Ám a vidékünkön honos kertészeti kártevők alkalmazkodtak a zord időjáráshoz is, s elszaporodásuk és terjedésük talán lassabb ütemben fog zajlani, de jelen lesznek az előttünk álló szezonban is. A tartós vastag hótakaró pedig viszonylagos védelmet nyújtott a legtöbb kártevőnek. A jó, napos, csapadékmentes március nagyban segítette a kártevők terjedését, ami kompenzálja a téli hideghatás alatt elpusztult egyedeket. Tehát e tavasz sem lesz rovarkártevő nélküli, így az okszerű, szükséges növényvédelmet nem szabad elfelejtenünk.

– A januári havazásoknak, a január végi, illetve a februári esőknek köszönhetően kellő mértékű a talaj víztartalma?

– Van egy mondás itt, a Beregvidéken: „Ha nagy a hó, akkor kis víz lesz.” Pontosan ez jellemezte ezt a telet. A nem megszokott és tartós hótakaró alatt a talajvíz és belvíz szépen elszivárgott. Különösen azért is, mert az őszi időszak is szinte csapadékhiányos volt. S az olvadás időszakára nem alakultak ki árvízveszélyek, sőt belvíznyomásos területek sem. Az idei tél csapadékmennyisége valamivel kevesebb volt a megszokottnál, amit tovább rontott a márciusi napos, szeles időjárás (több mint 4 hét), de talajaink kötöttsége miatt éppen elég víztartalékot tároltak erre az időszakra, s az előttünk álló hetek már ígérnek némi csapadékot. A termelés szempontjából pont ideális volt a csapadékellátottság és a talaj nedvességtartalma.

– Milyen hatással volt a téli és a mostani tavaszi időjárás az őszi búzára és az őszi árpára?

– Az őszi gabonafélékre a téli időjárás tökéletesnek volt mondható, a tartós hideg hótakaróval párosulva kellő védelmet adott a vetéseknek. Az olvadás lassú és fagyokkal kísért hetei nem alakítottak ki belvizes területeket. Sőt, a napos jó időjárásnak köszönhetően a tél végi, tavasz eleji növényvédelmi munkálatokra is sok jó idő jutott.

– Milyen tavaszi mezőgazdasági munkálatok vették már kezdetüket?

– Mivel a talajok nincsenek felázva, sőt kiválóan művelhetők, aki teheti, a földeken van, és igyekszik elvégezni a szükséges munkákat. Ha már a kalászosoknál tartunk, március első felében a fejtrágyázások, sőt a gyomirtás és egyéb megelőző növényvédelmi munkák már elkezdődtek, hála a jó meleg márciusnak. A tavaszi vetések, a búza, az árpa, a zab, a borsó és más hüvelyesek vetése is megkezdődött.

A talaj hőmérsékletének emelkedését és némi csapadékot várnak a kukorica vetéséhez, de vannak termelők, akik már megindultak a kukoricavetéssel.

A szabadföldi zöldségtermesztésben a korai burgonya vetési időszaka is elkezdődött, sőt már a csemegekukorica palántázása is, ami előreláthatólag ez évben nagy népszerűségnek örvend, hála a tavalyi év jövedelmezőségének. 

– Az üzemanyag ára most mekkora, és mennyire igazodik az előző évekhez?

– Az üzemanyagárak súrolják a 90 hrivnya/litert, ami valószínűleg tovább fog emelkedni, mivel a mezőgazdasági munkák még csak most kezdődnek. Szörnyű látni, sőt tapasztalni, hogy a háború első évéhez képest megduplázódtak az üzemanyagárak, miközben a terményárak közel azonosak, de nincs mit tenni. Aki folytatta a szántóföldi termelést, annak ezt ki kell gazdálkodnia, s reméljük, sikerül majd.

Az üzemanyagárak emelkedése a műtrágya árára is jelentősen kihat, ahol már 20–30%-os emelkedés figyelhető meg.

– Körülbelül hány hektáron folynak már a munkálatok?

– Pontos információm nincs, de a falvak határait járva a földeken dolgozó gépek számából következtetni lehet. A megművelt területek a háború éveivel fokozatosan csökkennek. A kisebb termelők eltűntek, már csak a „kemény mag” maradt, akik a termelőterület közel felét művelhetik vidékünkön.

– Okoz-e gondot a munkaerőhiány?

– Talán a legnagyobb probléma a mezőgazdaságban a férfi munkaerő hiánya. Az elmúlt béke éveiben is probléma volt a munkaerő, de ez már hatványozottan nagyobb probléma szinte mindennél. Szó szerint már több a traktor, mint a szabad traktorista.

Végezetül tehát elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági munkálatok gondtalanabb elvégzéséhez is nagy szükség lenne a béke mielőbbi visszatérésére.

Lajos Mihály